Nyelvtudományi Közlemények 2. kötet (1863)

Tanulmányok - Fábián István: A cselekvés egyszeriségét jelölő d, van, ven képzőkről. 1

A D, VAN, VEN ÉS N KÉPZŐKRŐL. 5 füz, forró szókhoz. A ték rag végre azon képző, mely a fogyaték, hulladék stb. szókban szerepel. Ily összetett szók számosak a magyar nyelvben. Például csak ezeket hozzuk még : Erdély Transilvania (erdö-elve trans silvam), némber (nő-ember), farcsik (far-csik), farmatring (far-matring), kössöntyíí periscelides ; keselyű (kese-ölyü), oroszlány osm. : arszlan (orosz-lány, az orosz az or, oroz rapit, a lány a messzeterjedö laj héber : lába, labah, az orditás hangja (rugiendi sonum) utánzó gyökökhez levén sorzandó v. Ö. ó német : luwen, lüw.en, leuen, honnét aztán az angol : to low, ném : Löwe, Leu, gör : Itcav lat. leo), keszkenő (kéz-kendő = törlő, sudarium), szemöldök (szem-öl-dök), menyekzö (meny-ik-ez-ő), cserebók (csere-bog), csótár (csó-tár =r takaró), alkony (al-kony), leány, Hány (li-anya), eszköz (esz-köz), ágy (ál-gy, álomhely osm. : chab-gia = somni locus), pajtás (baj-társ), banya (b-anya; bi a jakutban am. : öreg), fék (fő-ik; ikező 1. menyekzö) ; bacsó (Schafermeister bi-acs-ó bi = jak : öreg, acs = jak : juh ó képző) stb. stb. stb. III) Az elemzés, mely hasonlítás által halad előre, deríti fel sok, a magyar nyelv körén belől igen gyakran homályos szóelem jelentését. Hunfal vy úr szerint a magyar szókat csak addig szabad elemeznünk , meddig jelentéssel bíró részeket tudunk bennök megkülönböztetni (1. M. Nyelvészet 6. évf. 476. 1.); mi ugyan igaz, de az elemek jelentésének kinyomozásában a magyar nyelv terére való szoritkozás oly szűk korlátok közt engedné mozogni a magyar szók elemzését, s képzőink nyomozását, hogy e téren alig bírnánk egy két lépéssel tovább menni, mint a meddig haladnunk ez ideig lehete. Legtöbb szavunk elemei, úgy a mint ma előttünk állnak, semmit sem jelentenek, de felderíti azok jelentését a hasonlítva elemző, s bölcselő nyelvbuvárlat. Hogy példát hozzak fel : 1) Az ajtó, jerke és jércze, zerge, sáska, szőlő, kapu, ember stb szók aj, jer, jér, zer, sás , szol, kap, em elemei a magy nyelv terén ma semmit sem jelentenek; ámde jelentésüket kinyomozhatni a hasonlító szóelemzés által. Lássuk a felhoztam szókat sorban. a) A participialis végzetü ajtó szóban sem az aj, sem az ajt elemnek jelentése ma már nem világos előttünk. Az aj-nak crena, kerbe, Oífnung jelentését csak az abból származott ajak-ból sejtjük inkább, mint köz használatból tudnók. Azonban az ajtó-nak imez elnevezései nyelveinkben osztyák : au, vogul: aui, finn : ovi, szűr-