Nyelvtudományi Közlemények 2. kötet (1863)
Tanulmányok - Fábián István: A cselekvés egyszeriségét jelölő d, van, ven képzőkről. 1
A D, VAN, VEN, ÉS N KÉPZŐKRŐL. 11 v. csur-og, csur-ran-t, csur-ran; moz-og, moz-d-ít, moz-d-ú-1 v. mozog, moz-zan stb. S minthogy a szuómiban némely -ahda, -áhdá-képzövel járó igének a magyarban van, ven képzős felel meg, p. o. tipahda-n = csep-pen, sáik-ahdá-n, döb-ben, tass-ahda-n, csosz-szan, vil-ahda-n, vil-lan, roj-ahda-n, rogy-gyan, rop-ahda-n, rop-pan, pehm-. ahdá-n, röp-pen stb. stb. kitetszik, hogy míg a szuómiban momentán igék csupán -ahda, -áhdá képzőkkel lesznek, ilyeneket a magyar nyelv d-vel is, de nagyobb mennyiségben van, ven képzővel alkot. Ezen képzővel alkotott igéink összegét tekintve azt veszszük észre: 1) Hogy közölök némelyek gyakorlatos alakjaikkal párhuzamos sorozatban járnak, például : bill-eg bil-len bugy-og bugy-gyan csep-eg csep-pen dob-og dob-ban kocz-og kocz-czan lob-og lob-ban mor-og mor-ran puf-og puf-fan rop-og rop-pan szoty-og szoty-tyan vak-og vak-kan stb. 2) Némelyek a van, ven képzős igék közöl t képzőt vévén fel áthatóvá lesznek : bil- len bil-len-t bicz-czen bicz-czen-t dur-ran dur-ran-t kety-tyen kety-tyen-t lob-ban lob-ban-t rez-zen rez-zen-t zör-ren zör-ren-t. 3) Mások gyakorlatos képzővel divatlanok, ilyenek : csök-ken, rokkan, hök-ken, sur-ran, rek-ken, rik-kan, riv-van, roh-an, her-ren, r°gy-gy an -4) Végre néhány inkább csak az átható t-vel divik. Ilyenek : köp-pen-t; csil-len-t, pös-sen-t, füty-tyen-t stb.
