Nyelvtudományi Közlemények 1. kötet (1862)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A régi magyar írók mire nézve lehetnek igazító mintáink? 10

A RÉGI ÍRÓK MIRE NÉZVE MINTÁINK? 25 tanult meg. De itt az a kérdés , irodalmi múltunk melyik része legyen tanítónk ? A lehető régibb része, mely ki is tűnik nálunk, úgymint a XIV. századtól kezdve Pázmány koráig, tehát a XVII. század feléig és szinte végéig. Ebbe a korba valók, hogy csak némelyeket említsek, a bécsi és müncheni codexek, sz. Margit legendája, Nádoreodex, Mindszcnthi Gábor naplója, Pesti Gábor fordításai, Erdösi János Újtestamentoma, a Kolosvári biblia, Sallustius fordítása 1596. stb. stb. Azt mondják : Latinból vannak fordítva; a régi magyar írók szörnyüképen latinosan élének az idoalakokkal! — Nincs úgy egészen , azok nem mind latinból fordított íratok. Erdösi p. o. azzal dicsekszik, hogy nem mind a vulgatából fordította *) ; Heltaiék a kolosvári bibliát, t. i. az ó-testamentum könyveit, héberből fordították 2); Mindszenthi Gábor naplója pedig, mely 1540-ben iraték, eredeti, nem is fordított munka; Bornemissza, és Telegdy predikáczióji se fordítások, ha követtek volna is idegen prédikátorokat. Továbbá igen tanulságosak azon kornak nyelvtanai is, mint Erdösi János 1539ben, Szenczy Molnár Albert 1610-ben, és Pereszlényi Pál 1682-b.megje') Szent Máté „ílete"-bevezetésében azt mondja többi közt: „Mü és ez minapon ez szent evangéliumot zsidó nyelven találván , sok helyen az zsidó nyelvet követök inkább, hogy nem mint az görögöt avagy római nyelvet. Bűnné ne vesse azirt az keresztyén, ki ezt olvassa, ha egynihany helyen az görög és római nyelvtül látatunk eltávozni. Illik vala, hogy itt az zsidó irásra níznink inkább hogy nem mint az görögre. Azonkippen az egyéb evangéliumokban illik vala, hogy az görögre níznínk inkább, hogynem mint az római nyelvre, honnan ennek eredete vagyon." ') Az előszóban ezt mondják : „Ha kedig kévánod a nevünket, kik e munkába voltunk foglalatosok, megtudni, és a mi Istentől való vallásunkat megérteni, nem resteljük rövid beszéddel megjelenteni. Niha hárman s niha négyen is voltunk együtt e munkába. Heltai Gáspár kolosvári fő lelki pásztor, Gyulai Estván magyar prédikátor, Ozorai Estván és Vízaknai Gergely skola mester. Nem ok nélkül voltunk pedig ennyin e munkába együtt, hanem elöszer ez okáért, hogy ha valamelyünk avagy az írásnak értelmét, avagy a magyar szónak módját és járását jól eszébe nem vette volna, a másunk avagy a harmadunk eszébe vennéje. Mert tudjuk azt, hogy akárki is niha még csak kicsi dologba is eltévelyedik. Tudjuk azt is, hogy az úr Isten az ő ajándékit nem egyaránt osztogatta; egynek egyfélét, másnak másfélét adott; némelynek többet, némelynek kevesebbet. Másodszor ezért voltunk ennyin együtt e munkába , mert nem csak a köz deák bibliát követtük a magyarul fordításba, miért hogy a köz deák biblia helylyel-helylyel a görög bibliából igen homályosan írattatott; egynéhány helyen kedig el is távozott az igaz értelemtől. Hanem főképen követtük a zsidó bibliát stb. stb."