Nyelvtudományi Közlemények 1. kötet (1862)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A régi magyar írók mire nézve lehetnek igazító mintáink? 10

18 HÜNPALVY PÁL. Dönthet-e abban az új írói szokás ? Mielőtt erre feleletet keresnénk , azt kérdjük tőle : hogyan meri egyáltalában is a lát vala, láta és látand alakokat használni ? Hát ha nem is magyar alakok, miután az élő nyelv nem ismeri! Az írói szokás , úgy-e, azért meri használni és tartja magyar alakoknak is, mert a legelső régi nyelvemlékektől fogva mai napig szakadatlanul előfordulnak az irodalomban. Eltér tehát ebben az írói szokás a köz élő nyelvtől; mi által azt bizonyítja, hogy ennél különb bírót is tisztel, t. i. a nyelv történeteit. Az írói nyelvnek ezen bizonyságát itt eleve tudomásul vévén, azt látjuk tehát, hogy következő idöalakokat használ, még pedig alapos joggal, úgymint : lát, lát vala, láta , látott, látott vala és voltt látni fog, látand (a foglaló módnak alakait, melyeket a köz élőnyelv is használ, nem említjük itt). De helyesen használja-e azokat? Ezt se tagadni, se igenleni nem lehet, hanem példákkal kell megmutatni. 1) Fogarasi János „a magyarhoni országos alkotmány fő ágazatai" czímü munkájából, mely 1861-ben jelent meg. a) „Ezen kísérlet, mely vázlatában az 1848-diki évet követő időkben alakúit, czéljáúl tüze ki a magyarhoni alkotmány fő-ágazatainak egybeállítását, hogy kitüntethessék, miszerint az 1848-ki törvények alig tartalmaznak olyas valamit, a miről régibb törvényeink is nem rendelkeznének; hanem a mi érdemleges új van bennök az inkább az egész nép érdekében történt Újabb időben leginkább csak az alaptörvények teljes szövege és magyarítása járult az érintett egybeállításhoz. Jelen értekezésnek forrásául csak magok a törvények szolgálhatának. Mindazáltal.... Béla király névtelen (jobb nevezetlen) jegyzője könyvéhez is folyamodám." b) „A magyar nemzet és álladalom, azon egész idő óta, midőn a világtörténelemben ismertebb lett, mindig szabad és önálló társadalmi jogélettel bíra}

azaz . . . alkotmányos módon . . .

kormányoztatok. Ezen törvények között voltak és vannak olyanok, melyek . . . alapokúi szolgálnak vala, melyeken nyugovék és nyugszik* az összes álladalmi épület. Különösebben őseink .... időről időre hoztak oly törvényeket, melyeket az álladalom lényegére tartozóknak mind Czuczor úr is megjegyzé felolvasásom közben , hogy a láta alak Zalában is él még. Az erdélyi szokásról lásd a M. Nyelvészet V. 354. lapját; a székelyek közt a lát vala alak is előfordul, lásd u. o. a 357. lapján Budenz úr tudósítását. Eddig, úgy látszik, csak a látand alak veszett ki teljesen az élő magyar nyelvből.