Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-09 / 288. szám
Tizennyolc új filmhez ad támogatást Tizennyolc animációs, kisjáték-, illetve kísérleti filmnek ítélt meg 278 millió forintnyi támogatást a médiatanács, emellett elfogadta a közösségi rádiók és televíziók működési költségeire kiírandó 400 millió forintos pályázati felhívást - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság csütörtökön az MTI-vel. Budapest. A közlemény szerint a Dargay-pályázat keretében idén öt animációs film részesült összesen 200 millió forintos támogatásban. Elkészülhet Rófusz Ferenc 80 perces mesefilmje, a különleges lényekről szóló Egy év Hoppifalván. Folytatódnak Dorothy kalandjai Amerikában Gyulai Líviusz animációsfilm-sorozata, az Egy komisz kislány naplója (6-13. rész) révén. Az Egy kupac kufli első két epizódját újabb 11 követi: Jurik Kristóf és M. Tóth Géza sorozatában a hét kuflinak sikerül mindig humorral és kompromisszummal megoldaniuk konfliktusaikat A Hajótöröttek című kalandos ismeretterjesztő sorozat Szeiler Péter és Fritz Zoltán alkotása további 12 epizódon keresztül bontakoztathatja ki Kolos és Nagypapa történetét a szinte lakatlan szigeten. Továbbá a Lengemesék - Nyár a nádtengeren című sorozat újabb hat résszel bővüL Pálfi Zsolt meséjében a harácsok fondorlatait és a nádtenger lakóinak kalandjait élvezhetik a gyerekek - írták. A Huszárik Zoltán nevét viselő eljárás idei második fordulójában 13 pályázat támogatásáról döntött a testület: a kisjáték-, illetve kísérleti filmek összesen 78 millió forintot kapnak. Sánta Ferenc azonos 'című novellája alapján készül a Téli virágzás Bozsogi János rendezésében. A Cserekapus, Vékes Csaba filmje egy amatőr sportoló álmokkal és realitással vívott harcát mutatja be egy különös párhuzammal Egy kislány szemén keresztül láttatja a terrortámadás nyersességét Si- monyi Balázs alkotása, a Közhely. A Negyvenhét perc című kisjátékfilm - Topolánszky Tamás rendezésében - egy konfliktusokkal terhelt anya-lánya viszony körül forog amelyre sötét árnyékot vet a múlt Az eltűnés a témája Dob- ray György Farsang és Schwechtje Mihály Aki bújt. című filmjének is, ám más-más megközelítéssel: előbbiben egy nő szándékosan, utóbbiban egy csapat gyerek manipuláció következtében tűnik el a környezete szeme elől Egy vidéki öregember és modern világban élő unokája kapcsolatát mutatja be az Oláh Kata és Csukás Sándor rendezte Falun című mű. Különös emberkísérletet mutat be Borsos Miklós A nagy dobás című rövidfilmjében, amelyben rendező és főszereplő vitájuk hevében arra jutnak hogy egy halál csak úgy lehet igazán hiteles a .vásznon, ha tényleg meghal valaki. Az Angyalom, Vizi Mária filmjének történetében az isteni teremtménynek az a feladat jut hogy egy férfit és egy nőt - akik különbözőbbek talán nem is lehetnének - egymás mellé tereljen. Az Idegen hangok - Wizner Balázs filmje - azt meséli el, mi különös történhet egy autópálya pihenőjében, ha bepillantunk a másik autójába. A birtokán bezárkózva élő tudós és az őt meglátogató kíváncsi újságíró estéjét követi az Irinyi, Cibulya Nikol rendezésében, ahol szóba kerül hogy Kossuth a szabadság- harc felélesztésére egy robotot rendel a gyufa feltalálójától Egy válás utóéletének ridegségébe enged betekintést a Maszatvár, Sza- konyi Noémi alkotása, míg Zilahy Tamás filmje, a Perújrafelvétel Ady Endre nagyváradi fogdában töltött három napjának eseményeit eleveníti feL A médiatanács ülésén a filmes pályázatok mellett 400 millió forintos keretösszeggel elfogadta a közösségi médiaszolgáltatások 2017- es folyamatos fenntartásához szükséges működési és üzemeltetési költségek támogatására szóló pályázati felhívást Az ismertetés szerint azok a médiaszolgáltatók pályázhatnak, amelyek már legalább három hónapja működnek és 2015-ös árbevételük nem haladta meg a százmillió forintot A közösségi televíziók legfeljebb havonta 600 ezer, a közösségi rádiók 500 ezer, míg a kisközösségi rádiók 400 ezer forint támogatást kaphatnak. Nyírbátorban építi fel új üzemét Nyírbátorban az ipari parkban építi fel új üzemét a német Rosenberger, a családi tulajdonban lévő cég a 3,1 milliárd forintos beruházásához csütörtökön vásárolt telket a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzattól. Nyírbátor. Máté Antal polgármester az adás-vételi szerződés aláírásakor az MTI-nek elmondta: a Rosenberger Magyar- ország Kft hathektáros területet vásárolt a helyhatóságtól négyzetméterenként háromezer forintos áron, csakúgy, mint a korábbi beruházók. Francisco Papp, a kft magyar származású ügyvezetője arról tájékoztatott hogy a 6000 négyzet- méter nagyságú üzemcsarnokot ahol járműelektronikai alkatrészeket gyártanak majd, valamint az 1000-1000 négyzetméteres raktárt illetve irodát és szociális helyiségeket a tervek szerint júliusra szeretnék elkészíttetni. Máté Antal hozzátette: a hathektáros területen a cégnek lehetősége nyílik arra, hogy később további két lépcsőben fejleszthesse nyírbátori gyárát A polgármester megjegyezte, hogy a városban már hét multinacionális cég működik amelyek ötezer embert foglalkoztatnak. A cégek mindegyikével tárgyalnak további fejlesztésről, a Rosenberger mellett mér bejelentette beruházását a dán Coloplast illetve bővítéséta német DiehlAir- cabin és az angol-holland Unilever is, így a következő években várhatóan mintegy kétezerrel nőhet az iparban foglalkoztatottak száma Nyírbátorban. Francisco Papp megerősítette: a Rosenberger üzemépítését a magyar kormány 858 millió forinttal támogatja. Az új üzem engedélyes tervei várhatóan február elejére lesznek meg, de közben már egyeztetnek a kivitelezővel, s tél végén indulhatnak az építési munkálatok. A júliusi átadás után ötszázan dolgoznak majd az új üzemben, a létszámot ezután ezerre növelik. Jelenleg a Rosenberger egy bérleményben már 420 dolgozót foglalkoztat Nyírbátorban, 380 operátort valamint az őket irányító 40 felső- és középvezetőt illetve más alkalmazottakat. „Ne lehessen átnézni a magyarokon!" Minél nagyobb arányú részvételre biztatta a romániai magyarságot a vasárnapi romániai parlamenti választásokon Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Szatmárnémetiben, miután tárgyalt meghívójával, Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. Szatmárnémeti. „Azt szeretném, ha nem lehetne átnézni a magyarokon" Romániában - mondta a közös sajtótájékoztatón a kormányfő, hangsúlyozva: a romániai magyaroknak ki kell állniuk az érdekeikért. A román-magyar együttműködés minőségét is jelentősen befolyásolja a romániai magyar közösség ereje - tette hozzá. Jelezte, hogy ma a romániai magyar közösség környékén és az őt körülvevő román politikai világban vannak olyan jelenségek, amelyek fenyegetettséget jelentenek. „Úgy érezzük, hogy nem mindig kapják meg az itt élő magyarok az őket megillető tiszteletet, és úgy érezzük, hogy a fejlődésük elől nem segít a román hatalom minden lehetséges akadályt eltávolítani" - fejtette ki. A miniszterelnök szerint azonban ha Románia „megfelelő politikai vezetést" választ magának, és a magyar kormányban is meglesz a hajlam az együttműködésre, akkor annak a Romániában élő magyar közösség is előnyét fogja látni. Kijelentette azt is: Magyarország sikeres Romániában érdekelt. Ez felebaráti okokból is így van, valamint azért is, mert szomszédos országok lévén „Románia sikere felértékeli Magyarországot is"-jegyezte meg. Orbán Viktor egyúttal gratulált Kelemen Hunornak, hogy „az adott körülmények között létrehozható legszélesebb ösz- szefogást teremtette meg" a választásra. „Összefogni mindig jobb, mint széthúzni" - hangoztatta. A miniszterelnököt a román média egyik képviselője megkérdezte arról, hogy Szij- jártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a részvételtől a december 1-jei román nemzeti ünnepi alkalmakon. Erre Orbán Viktor azt felelte: az őszinteség a legjobb módszer akkor is, ha kényes ügyekről van szó, márpedig ez diplomáciailag egy kényes kérdés, „de még mindig jobb az őszinteséggel együtt járó konfliktust vállalni, mint kétszínűnek lenni". „Miután december 1-jén a magyaroknak nincs mit ünnepelni, hát nem ünnepelnek" - mondta, helyesnek nevezve a magyar diplomácia döntését, amikor „az egyenes utat választotta". Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. A kormányfő a tájékoztatón beszámolt arról is, hogy a megbeszélésen, amelyen részt vett Kereskényi Gábor polgármester is, áttekintették Szatmárnémeti helyzetét. A polgármester fontosnak nevezte - idézte szavait -, hogy a határhoz közeli várost közvetlenül „rákössék" a magyarországi és ezen keresztül az európai autópályarendszerre. Ez egy 35-40 kilométeres sztrádaszakasz megépítését jelenti Magyarországon a határig - jelezte Orbán Viktor, hozzáfűzve, a közeljövőben Budapesten mégis kezdik az útvonal megtervezését és kivitelezését. Orbán Viktor miniszterelnök és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a szatmárnémeti Kossuth-kertben. Romániában parlamenti választásokat tartanak december 11-én. Kétoldalú megállapodással segítik a magyar-szlovák kapcsolatokat A magyar-szlovák gazdasági kapcsolatok dinamikusan bővülnek, a további növekedés érdekében a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) és a Szlovák Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (SARIO) együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön Budapesten. BUDAPEST. Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója a kereskedőház által megrendezett magyar-szlovák üzleti fórum megnyitóján kiemelte: a megállapodással szeretnék kiterjeszteni a gazdasági kapcsolatokat a klasszikus kereskedelmi áruforgalom mellett más szektorokra, így az energetikára, infrastruktúra területére, mindez a két ország nemzetközi versenyképességéhez is hozzájárul. A megállapodással szeretnék elmélyíteni a két ország vállalkozásai közötti kapcsolatokat, fejleszteni a regionális együttműködéseket, fejleszteni a határ menti térségeket - tette hozzá. Kitért arra, hogy a régióban bővült a kereskedőház hálózata, a regionális irodák feladata a határ menti magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítésével, ami adóbevételek és új munkahelyek formájában Szlovákia gazdasági fejlődéséhez is hozzájárul. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése Szlovákiának és Magyarországnak egyaránt előnyös, akár az energiabiztonság, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar vagy az infokommunikáció területein. A kereskedőház támogatja a cégek részvételét szlovákiai vásárokon vagy üzleti fórumokon, a kiépített üzleti kapcsolatain keresztül értesít a befektetési lehetőségekről - ismertette a vezér- igazgató. A kereskedőház számos sikeres üzletet épített ki magyar cégeknek Szlovákiában, ezek között a borexport területét vagy a fűtéstechnológiát említette. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára rámutatott: a tavalyi adatok alapján Szlovákia Magyarország 3. legfontosabb kereskedelmi partnere, a magyar termékek egyik legfontosabb külpiaca a szlovák gazdaság, a kétoldalú kapcsolatok dinamikusan fejlődnek. A két ország kölcsönösen függ egymástól, az együttműködés szoros. Az MNKH hét regionális irodával rendelkezik Szlovákiában a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatok erősítése érdekében. Tibor Bucek, a SARIO igazgatója azt emelte ki, hogy Magyarországnak a 3. legfontosabb partnere Szlovákia, Szlovákiának pedig a 6. legfontosabb Magyarország. A fórum segíti a kapcsolatépítést és a szerződéskötést, a legígéretesebb ágazatok közül a mezőgazdaságot, az egészségipart, az autóipart, az energetikát és az élelmiszeripart emelte ki. Reményét fejezte ki, hogy a magyar-szlovák gazdasági kapcsolatok tovább erősödnek. Ferencz Vojtech, a szlovák gazdasági minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok ideálisak. A kormány és a gazdasági tárca mindent megtesz annak érdekében, hogy ez így is maradjon - tette hozzá. Az MNKH által megrendezett magyar-szlovák üzleti fórumon több mint 100 szlovák és magyar üzletember vett részt, a vállalkozóknak lehetőségük volt konkrét üzleti lehetőségekről tárgyalni a mezőgazdaság, élelmiszeripar, megújuló energia, hulladékgazdálkodás, egészségipar és a gépipar területeit érintően. Magas a légszennyezetség Továbbra is országszerte több településen magas a légszennyezettség. .Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) környezet-egészségügyi igazgatóságának térképén a szálló por (PMlO) magas koncentrációja miatt Miskolcot, Kazincbarcikát és Sajószentpétert a veszélyes levegőminőséget mutató piros színnel jelölték. Budapest, Salgótarján, Tököl és Vác levegőjét csütörtökön egészségtelennek minősítették. További tizenkét település kapott a kifogásolt levegőminőség miatt zöld színű jelölést. Salgótarjánban szerdán elrendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, mert a szálló por átlagkoncentrációja két egymást követő napon meghaladta a köbméterenkénti 75 mikrogrammos tájékoztatási küszöbértéket. A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az OKK a légszeny- nyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint pénteken elsősorban az ország középső harmadán élénkülhet meg a légmozgás, a főváros tá- gabb környezetében erős széllökések is lehetnek. Minden festék megfelelt Idén 18 féle festékipari terméket ellenőriztek a fogyasztóvédelmi hatóság szakemberei, a szúrópróbaszerű vizsgálaton valamennyi termék illékony szerves vegyület (VOC) tartalma megfelelt az előírt határértéknek - közölte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) az MTI-vel csütörtökön. Budapest, a vizsgált festékek listája a fogyasztóvédelem honlapján elérhető, a termékek között szerepelt például zománcfesték, leülés beltéri falfesték, rozsdagátló alapozó. A tájékoztatás szerint a hatóság évek óta vizsgálja a festékipari termékek VOC-tartalmát és az eredményekről jelentést küld az Európai Bizottság számára. Az Európai Unió egy monitoring programot fogadott el a festékek felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentéséről az ózonréteg védelme érdekében. Ezek a szerves vegyületek a levegőbe kerülve jelentősen hozzájárulnak az ózonréteg csökkenéséhez - írták.