Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-08 / 287. szám

KK VIIÜ E V KO LYA M !V28SZA M KOZELETlNAPIüAP ARA:fl35 F,t*ELOFIZETiVEit92 F.t 1GSUTORTOK Button versenyzegMlna 12. oldal a Ferrarinél mm KKVIIfEVFOLYA Koiómegember® Tűzoltók vitték a fenyőfát 4. oldal Szuperkupagyőztes az Észak Kapuja HIRDETÉS www.nhc24.hu Nógrád megye magazinja HIRDETÉS Médiapartrpüqk a radio 100.4 AJÁNLÓ Nincs kegyelem! - Film a salgótarjáni sortűzről 2. oldal Tíz új uniós hitelprogram indul 5. oldal Visszafoglalták Aleppó városát 6. oldal Tegyünk ellene, még a járvány előtt 7. oldal A Real Madrid egyedüli rekorderré válhat 11. oldal UGYEÜETESIÚJSÁ^ÍRO: GERHÁT KARINA iTERJESZTESfAPRÓHIRDEliES: ' 32/340-100 Ma Salgótarján lakói - kicsik és na­gyok - megállnak egy délutánra, hogy emlékezzenek a 60 évvel ezelőtti esemé­nyekre, arra az ártatlan tömegre, akik a szabadságért és az igazságért emeltek szót egy szombat reggelen, de a hatalom lövésekkel válaszolt nekik. A pufajkások válasza könyörtelen volt: nem volt kegyelem... sem a gyereknek, sem a felnőttnek, sem az idősnek, sem a fiatalnak, sem a nőnek, sem a férfinak... Ma sem tudjuk hányán voltak, de amíg élünk nem felejtjük el őket, mert öröksé­gül kaptuk elődeinktől nevüket, arcukat, sorsukat, egy várost és egy dátumot: Sal­gótarján, 1956. december 8. Hatvan évvel ezelőtt a mára (politi­kailag) szétszakított Salgótarján gon­dolkodása eggyé vált: szabadságot az ártatlanoknak, szabadságot a városnak, és szabadságot az országnak! Az október 23-i eseményekkor a for­radalmárokból létrejött munkástanács tagjai még mindig kitartottak a követe­léseik mellett, de a forradalom leverése után a Kádár-kormány helyi emberei igyekeztek elfojtani ezeket. Sokáig nem maradhatott ez fenn, hiszen - értelem­szerűen - a többség az októberi szabad­ság napjait kívánta vissza, ez viszont a diktatúra etnbereinek nem tetszett, mi­előbb törekedtek a társadalom megtöré­sére. Munkájuk azonban nehéznek bizo­nyult, mert a hazugságot, amit 1945-től gátlástalanul a társadalom szemébe nyomtak, tíz év elteltével, megérezve az őszi szabadság illatát, már nem tudták elhitetni az emberekkel. A hatalom részeg, összevissza lövöl­döző, a köznyelvben csak pufajkásoknak hívott pribékjei nagy munkára szegőd­tek. Tudták, hogy a mozgolódó Salgó­tarjánt, amit szocialista mintavárosnak mutattak be, elveszíthetik. Látták, hogy itt élnek gondolkodó és emberszívű mun­kások, dolgozók, értelmiségiek, akik nem hagyják, nem hagyhatják az igazságta­lanságot. Ezt bizonyítják a december 8. előtti napok eseményei a városban. Ezért a hatalom sokkal keményebb eszközökhöz fordult. A békés oldal azon­ban tárgyalni kívánt, Budapestre utaz­tak, ahol Marosán György kijelentette híres-hírhedt mondatát, amely szerint nem tárgyalnak, hanem lőnek. Azokra, akik nem akartak a szovjet tankok zörgé­sére parancsszóra megállni, hanem a bé­kéért és az igazságért továbbkiáltottak. Azokra, akik október 23. eszményét nem akarták megtagadni, azokra, akik hittek abban, hogy nem volt hiábavaló az a né­hány októberi nap. És azokra, akik hittek ö O a báránybőrbe bújt farkasoknak: azok­nak, akiknek még a kérdését sem lett volna szabad igaznak tekinteni, és akik hatvan év múltával is csak megvetést és szánalmat érdemelnek, de nemcsak ők, hanem mindazok, akik az ő örökségüket magukénak vallják. Ne szépítsünk: van egy párt (vagy ta­lán több is?) ma Magyarországon szám­talan, de bízzunk benne, hogy egyre kevesebb követővel, akiknek ez az „'56- uk". Mert szerintük két '56 létezik, két oldal, és kétféle értelmezés. Mi azonban tudjuk, egy oldal volt: a szabadságért ki­áltok oldala, akik származástól, vallás­tól, társadalmi helyzettől függetlenül összefogtak a szent célért - s valóban volt még egy „oldal”, akik könyörtelenül vérbe fojtották az összes ilyen kezde­ményezést Budapestről indulva szerte az országban. Ők voltak azok, akik bé­kéről beszéltek a legnagyobb gyűlölet közepette, az 1950-es években, amikor százakat internáltak, zártak börtönbe, kínoztak meg, vagy végeztek ki teljesen ártatlanul. Ők voltak, akik könyörtele­nül kiirtották a hitet, a reményt és a sze- retetet az emberekből, akik a katolikus, református, evangélikus és zsidó vallás legnagyobb vezetőit és egyszerű híveit üldözték. Ők voltak azok, akik leverték a kereszteket és a nemzeti címert, s helyé­be vörös csillagot tettek mindenhová. Ők voltak azok, akik aljas és alattomos eszközökkel, hazugsággal és gyűlölet­tel építettek fel egy rendszert, aminek aztán októberben kimondta a nép a végítéletet. És ők azok, akik rálőttek a fegyvertelen, ártatlan, szabadságért ki­áltó tömegre és az ártatlan lakosságra, akik miatt több száz nógrádi és salgó­tarjáni család élete hosszú évtizedekre vagy örökre elnémult. (Folytatás a 3. oldalon.) Gyászol a város Salgótarján. December 8-án - azaz ma - az 1956-os salgótarjáni sortűz áldozatai emlékére városi gyásznapot tartanak. A program délután, 13 órakor a Magyar Művészeti Akadémia 1956-os szabadtéri kiállításának bemutatásával kezdődik a Múzeum téren. A tárlatot Szemadám György képzőművész, a Magyar Mű­vészeti Akadémia elnökségi tagja nyitja meg, köszöntőt mond Fekete Zsolt polgár- mester. 16 órától emléksétát rendeznek a Múzeum térről a December 8. térre, ahol 16.30 órától koszorúzási ünnepsé­get tartanak. A megemlékezés elején a jelenlévők közösen imádkoznak a salgótarjáni sortűz áldozatainak lelki üd­véért majd beszédet mond Szegő László dandártábornok, a Köztársasági Elnöki Hivatal honvédelmi főosztályvezető­je, valamint Bérezési Mihály- né, a Pofosz Nógrád megyei elnöke. Az emlékműsorban közreműködik Lakatos Csilla előadóművész, a salgótarjáni Bányász-Kohász Fúvószene­kar, valamint Turcsányi Ágos­ton, a Zenthe Ferenc Színház Stúdiójának tagja. Filmvetítéssel is emlékeznek Salgótarján. December 8-án, azaz ma délelőtt, 10 órától egy középiskolások­nak szóló filmvetítés kere­tében bemutatják a „Nincs kegyelem" című dokumen­tum-játékfilmet. A programon közel 50 középiskolás diák vesz részt. Jakab Jácint, helyi önkormányzati képviselő la­punknak elmondta: a filmve­títés célja, hogy méltó módon közelebb hozzák, valamint megismertessék a fiatalokkal a Salgótarjánban történt tra­gikus eseményeket. A közös filmnézés mellett további kulturális programokkal is segítik majd a múlt bemutatá­sát. Reményeik szerint mind­ez hozzájárul ahhoz, hogy 1956 történelmét könnyeb­ben, továbbá mélyebbre ha­tóan elsajátíthassák a fiatalok. IDŐJÁRÁS köpönyeg hu Fátyolfelhős lesz az ég, melyből csapa­dék továbbra sem fordul elő. Hajnalban, reggel köd képződik. Marad a fagyos idő­járás: reggel -4 fok körüli értékeket mér­hetünk. Délután is csak kevéssel alakul fagypont felett a hőmérséklet. 9 77 5 90 000 16287 Páván szárnyalnak" a szécsényiek Minden valószínűség szerint a néptánc lá­zában fognak égni a szécsényiek december 9-én. Az Iglice Néptáncegyüttes ugyanis - ezúttal Szecsény Gyermek Néptáncegyüttes néven - fog a Duna Tv péntek este, 19.30 órakor kezdődő, „Fölszallott a páva" című műsorának élő adásában szerepelni. BuDAPEST/SzÉCSÉNY. A szécsényi Iglice Néptánc­együttes - amelynek művészeti vezetője Oláh József és Oláhné Csercsics Ivett-néptánccsoport, valamint szólista és páros néptánc kategóriában nevezett a televízió ez év tavaszán meghirdetett tehetségkutatójára. A műsorukról '' ! -lapján meghívást kaptak a területi selej- Zselicébe. A zsűri a tánccsoportot és a páros táncot is tovább jutatta a budapesti megméret­tetésre. Ezen a hét területi döntőt sikerrel vevők vettek részt. Innen a tizenkét tagú zsűri kategóriánként tizenkét csoportot jutatott az élő adásba. (Folytatás a 4. oldalon.) Nem volt keqyelem...1

Next

/
Thumbnails
Contents