Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-07 / 286. szám

Váljon életformává az önkéntesség! Az önkéntesség kultúrájának elterjesztését, az ingyenesen végzett segítő munka népsze­rűsítését várja a kormányzat a Nemzeti Önkéntes Tanács (NŐT) létrehozásától - erről a család-, ifjúság- és nemzetkö­zi ügyekért felelős államtitkár beszélt a tanács keddi alakuló ülésén, Budapesten. Budapest. Novák Katalin közölte, a civil szervezetek és az egyházak képviselőiből álló tanácsadó testülettől azt várják, hogy javaslataikkal segítsék e területen a kormányzat munká­ját. Azt mondta, a cél az, hogy Magyarországon az önkéntesség váljon minél több ember élet­formájává, ne csak az ünnepek előtt vállaljanak segítő munkát. . Az államtitkár az önkéntesek világnapja (december 5.) apro­póján tartott alakuló ülésen arról beszélt a kormány az önkéntes­ség koordinációjára vállalkozott Közlése szerint ugyanis a kereslet és a kínálat nem mindig találko­zik, mert bár sokan vannak, akik szeretnének segíteni, nem tudják, hová forduljanak, másrészt sok szervezet leeres önkénteseket de nem taláL Egyes adatok szerint ma már minden harmadik ember önkénteskedik Magyarországon - mondta az államtitkár. Novák Katalin elmondta, ada­taik szerint 2014-ben 490 ezren dolgoztak önkéntes segítőként Magyarországon; ez 55 millió munkaórát jelent, ami 26 600 főállású dolgozó munkaidejé­nek felel meg. Az államtitkár szerint az önkénteskedésnek így jelentős gazdasági szerepe is van, egyes vélemények szerint az önkéntesség a GDP-hez akár egy százalékkal is hozzájárulhat. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolai közösségi szolgálat nem önkéntesség hiszen az kötelező feladatuk a diákoknak, ugyanak­kor annak előszobája, lépcsője le­het. Hozzátette: ha a fiatalok meg­tapasztalják a középiskolában, milyen másoknak segíteni, akkor később könnyebben vállalnak majd önként is segítő munkákat Illés Boglárka ifjúságpolitiká­ért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár ismerteté­se szerint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény elfogadása óta már több mint 10 ezer szervezetet regisztráltak. Arról is beszélt, hogy eddig több mint 95 ezer diák vett már részt a kötelező közösségi szolgá­latban, és a visszajelzések szerint többségük később önkéntes te­vékenységet is vállalt többnyire ugyanazoknál a szervezeteknél. A NŐT elnöke a család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, alelnöke az ifjúságpo­litikáért és esélyteremtésért fele­lős helyettes államtitkár. Tagjait mások mellett az Országos Fogya­tékosságügyi Tanács, a Karitatív Tanács, az Idősek Tanácsa, az Or­szágos Környezetvédelmi Tanács, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Magyar Vöröskereszt a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyaror­szági Evangélikus Egyház, a Ma­gyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara je­lölhette. A tanács évente legalább háromszor ülésezik. Vonzó lett a határvadász hivatás Folyamatos az érdeklő­dés a Készenléti Rendőr­ség határvadász egységei iránt, a legfrissebb ada­tok szerint a nyári meg­hirdetés óta kétezer-há­romszázán nyújtottak be pályázatot - értesült a Magyar Hírlap. A november 18-i állapot szerint 7447-en érdeklődtek, illetve kértek tájékoztatást a Készenléti Rendőrség határvadász egységeiről, augusztus 25., a program bejelentése óta pedig 2298 fő nyújtott be pályázatot - derül ki Pintér Sándor belügyminiszter a jobbikos Mirkóczki Ádám írásbeli kérdésére adott parlamenti vála­szából. Az első képzés november elején indult, 556 fő részvételével. A tárcavezető kifejtette, ezeken az vehet részt, aki a fizikai, pszichológiai és egészség- ügyi alkalmassági vizsgálatokon alkalmas mi­nősítést szerez, valamint a pályaorientációs elbeszélgetésen eredményes minősítést kap. Ezen túlmenően a pályázónak úgynevezett életvitel-vizsgálaton is részt kell vennie, il­letve hozzá kell járulnia annak a szolgálati vi­szony létesítése előtt, illetve fennállása alatti ellenőrzéséhez. A résztvevők a képzés első két hónapjában munkaviszonyban állnak havi bruttó százötvenezer forintos munkabérért, majd sikeres vizsga esetén a rendőrség hiva­tásos állományába tizenkét hónap próbaidő ki­kötésével léphetnek őrmesteri rendfokozatba, bruttó 220300 forintos alapilletménnyel. Több más egyéb mellett ehhez nyelvtudással is le­het pótlékot szerezni - részletezte a miniszter, megjegyezve, a hivatásos állomány tagjai szá­mára évi kétszázezer forintos cafetéria-jutta- tás, emellett akár lakhatási támogatás, szükség esetén a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés és egészségügyi ellátás is jár. A háromezer fős létszámfejlesztés érdekében a Készenléti Rendőrség szervezetében már ko­rábban létrehozott hét határvadász bevetési osztályon túl nyolc újabb határvadász bevetési osztály kezdi meg működését. A rendkívüli migrációs nyomás kezeléséhez szükséges források biztosításáról döntött a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent kor­mányhatározat szerint az idei költségvetésben, a Belügyminisztérium fejezetében a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadáso­kat több mint 22 milliárd forinttal léphetik túl. Afgán és indiai csempészeket fogtak Kétszázkét határsértőt tartóztattak fel péntek­től vasárnapig az ország területén - tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság. A statisztika sze­rint pénteken 47, szombaton 39, vasárnap 102 embert tartóztattak fel és kísértek át az ideigle­nes biztonsági határzáron a szerb-magyar határ­nál. Az ország területén mélységben, és más kül­ső határszakaszokon tizennégy határsértőt fogtak el, embercsempészet miatt egy gyanúsított ellen indult eljárás a hét végén. Az elmúlt héten a szerb-magyar határ térségében 303 embert tar­tóztattak fel és kísértek vissza. Közben a Csong- rád Megyei Főügyészség tudatta, két-két afgán és indiai embercsempész ellen indult eljárás, a bíróság elrendelte előzetes letartóztatásukat, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntettével gyanúsítják őket. Nyolcezren igényelték Már több mint 8 ezren igé­nyelték a kasszánként 50 ezer forint állami támogatást a január 1-jétől online pénztár­gép alkalmazására újonnan kötelezett vállalakozások közül - mondta Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az Ml aktuális csatornán kedden. Budapest. Hozzátette: eddig a mintegy 27 ezer kötelezett egyhar- mada nyújtott be kérelmet. A köte­lezetteket megkeresi az adóhatóság a támogatás a 2016. december 31-ig üzembe helyezett gépekhez jár. Emlékeztetett arra, hogy január elsejétől már a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet vég­zőknek, a gépjárműalkatrész-kiske­reskedelmet; a motorkerékpár, és -alkatrész kereskedelmét, javítását, a plasztikai sebészeti tevékenysé­get, a diszkó vagy táncterem mű­ködtetését, a textil, szőrme mosását tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszázssza­lonoknak, szoláriumok, gőzfürdők, szaunát üzemeltetőknek, fitnesz termeknek, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak kell online pénz­tárgépet bevezetni. A támogatás maximum öt gép után jár, a támogatás iránti kérelmet - ami az adóhatóság honlapjáról le­tölthető - a Nemzeti Adó- és Vámhi­vatalhoz lehet benyújtani. Közölte: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezé­si Hivatal (MKEH) hat kasszát enge­délyezett, ebből öt kiskassza, ezek között is három hordozható típus. Az adatkapcsolat kiépítéséhez szerződést kell kötni egy szolgálta­tóval, a gép adóügyi ellenőrző egy­ségében sim-kártya van -ismertette. Átláthatóbb közigazgatási rendtartás „Átláthatóbbá és egyértelműbbé" vált az általános közigazgatási rendtartás, nin­csenek benne koherenciazavarok - mond­ta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten, miután a parlament elfogadta az általános köz- igazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló jogszabályokat. Budapest. Völner Pál a sajtótájékoztatón felidéz­te: Trócsányi László miniszter 2014-ben azt ígérte, hogy az eljárási kódexek reformját a következő évek­ben megvalósítja a kormányzat. Értékelése szerint a most elfogadott jogszabályok ennek egy fontos állo­mását jelentik. Emlékeztetett: a polgári perrendtar­tás szabályozását már elfogadták, a büntetőeljárási törvényjavaslat ötpárti egyeztetése pedig hamaro­san megtörténik. Az általános közigazgatási rendtartásról szólva azt mondta: a korábbi szabályozáshoz képest már a ne­gyedére csökkent terjedelme is jelzi, hogy egyszerűsí­tés történt. Arrólis szólt hogy 2010 óta a közigazgatási szervezetrendszer is átalakult a törvényi egyszerűsí­tés ehhez is alkalmazkodik. Hangsúlyozta: közigazga­tási perrendtartás eddig nem volt Magyarországon, a most elfogadott szabályozással ez is megvalósult. Hozzátette: hiányzó eleme még a mostani átalakítás­nak az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése, erre a témára 2018 után vissza kell térni. Egyelőre nyolc regionális központtal működik majd a bírósági szervezetrendszeren belül a közigaz­gatási bíróság rendszere - mondta. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi köz- igazgatásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy hosszas előkészítő munka után, gyakorló jogászok, a tudomány képviselői, az igazságügyi tárca, valamint a Miniszterelnökség kodifikátorai dolgoztak össze az új jogszabályok megalkotásakor. Az általános közigazgatási rendtartásról azt mond­ta: az új helyzetet teremt abból a szempontból is, hogy át kell tekinteni az ágazati szabályokat is. Ez adott esetben az állampolgárok számára a határidők rövidüléséhez vezethet vagy akár ahhoz is, hogy ke­vesebb teendőjük lesz egy-egy eljárás során. Ismer­tette: objektív és kiszámítható határidőket határoz meg a jogszabály, valamint kevesebb kötött elemet ír elő a bizonyításban. Utóbbi az ügyintézőkre hárít na­gyobb felelősséget - tette hozzá. Arról is szólt hogy ehhez igazították a szervezetrendszert is, példaként említve, hogy megerősödtek a járási hivatalok. Az államtitkár a jogalkotásban tett fontos lépésként értékelte a jogszabályok elfogadását Az új általános közigazgatási rendtartási, továbbá közigazgatási per­rendtartási jogszabályokat kedden fogadta el a par­lament Előbbit 114 igen és 34 nem szavazattaL 24 tartózkodás mellett, az utóbbit 115 igen és 36 nem szavazattaL 21 tartózkodás mellett hagyták jóvá. Az általános közigazgatási rendtartási szabályozás célja a közérthetőség az áttekinthetőség az ügyfelek és az ügyintézők számára. Létrejön a sommás eljárási forma, amelynek lényege, hogy ha a kérelem benyúj­tásakor minden szükséges bizonyíték rendelkezésre ált akkor akár azonnal vagy nyolc napon belül kell döntenie a hatóságnak. Az automatikus döntésho­zatali eljárásban egy napon belül dönt a hatóság. A törvény hatvannapos bruttó ügyintézési határidőt határoz meg amit csak az ügyfél mulasztása miatt lehet meghosszabbítani. A több hatóság közreműködését igénylő eljárá­soknál egy főhatóságot jelölnek ki. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rögzíti, hogy a kiemelt jelentőségű ügyek első fokon egy magasabb bírósági fórum előtt indulnak. Ezek között vannak az országos illetékességgel eljáró, a kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységével kapcsola­tos közigazgatási perelt, a gyülekezési jog gyakorlásá­val kapcsolatos közigazgatási perelt, a köztestületek­kel kapcsolatos perek és egyes választási jogviták. Bevezetik a differenciált hatáskör telepítését, a kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoport­jainál eleve egyesbíró jár el a perben, emellett a tanács is elrendelheti az ügy egyesbíró elé utalását. HIRDETÉS n, mobilon és interneten!

Next

/
Thumbnails
Contents