Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-05 / 284. szám
Az ideiglenes elnök az esélyes Elnökválasztást tartanak vasárnap Üzbegisztánban, a győzelemre Savkat Mirzijo- jev miniszterelnök, ideiglenes államfő az esélyes. Moszkva/Biskek. Szeptemberben hunytéi Iszlám Karimov, aki a Szovjetunió összeomlása óta, 26 éven át vaskézzel irányította az országot. Mirzijojev 13 év óta tölti be a kormányfői tisztséget. Amikor Karimov meghalt, arra lehetett számítani, hogy súlyos hatalmi harcok kezdődnek el, de Mirzijojev gyorsan és minden látható feszültség nélkül elfoglalta az ideiglenes államfői posztot, és személye körül nyilvánvalóan konszenzus alakult a regionális klánok között. Az 59 éves Mir- zijojevnek névleg három ellenfele van, közülük kettő indult korábbi választásokon is Kari- mowal szemben, és mindkettő körülbelül a szavazatok három százalékát nyerte el. A mostani kampányban egyikük sem bírálta Mirzijojevet, de az új, harmadikjelölt sem. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amely egy 250 fős megfigyelőcsoporttal jelen van a választáson, azt állapította meg a kampányról, hogy „szigorúan szabályozott" és „mérsékelten átlátható" volt. „Gyakorlatilag nem volt nyilvános vita a jelöttek között programjukról. Mindegyikük tartózkodott a kormány vagy egymás bírálatától, és csak arról beszélt, hogy a választók mely részét célozza meg programjával” - olvasható az EBESZ jelentésében. Szinte semmilyen nyugati média nem tudósíthat Üzbegisztánból, a hazai független újságírókat pedig rendszeresen zaklatják. A központi választási bizottság közlése szerint a részvétel csaknem 70 százalékos volt délután három órakor (közép-európai idő szerint 11 órakor), öt órával az urnák lezárása előtt. Az Apple részt venne Az Apple részt kíván venni az önállóan navigáló járművekre vonatkozó szabályok kidolgozásában - derül ki az Apple NHTSA amerikai közúti közlekedésbiztonsági hivatalnak megküldött leveléből. Budapest. A levelet amelyet az NHTSA (National Highway Traffic Safety Administration) tett közzé honlapján, az Apple rámutat hogy szerzett ismereteivel és tapasztalataival hozzá kíván járulni az önállóan navigáló járművekre vonatkozó szabályozás kidolgozásához. Kifejti, hogy már hatalmas összegeket fordított a tanulásra képes mesterséges intelligencia kutatására és számos területen - a közlekedést is beleértve - óriási kiaknázható lehetőségeket lát az irányítási folyamatok automatizálásában. Az Apple levelében egyúttal szorgalmazza a balesetekre és kritikus közlekedési helyzetekre vonatkozó adatok anonim megosztását a robotjárművek fejlesztői között a fejlesztési folyamatjavítása és felgyorsítása érdekében. A levél sehol nem tesz konkrétan említést arról, hogy az Apple maga is foglalkozna önállóan navigáló autók kifejlesztésével. mm Megölték az Iszlám Állam egyik vezetőjét Megölték szombaton az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet észak-kaukázusi csoportjának, a Vilájat Kavkaznak számos oroszországi támadásért felelős vezetőjét - közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Moszkva. Az FSZB vasárnap hajnalban közzétett közleménye szerint az lÁ-hoz kötődő, Dagesztánban székelő csoport vezetőjét, az 1981-ben született Rusztam Magomedovics Aszelgye- rovot, más nevén Abu Muhammadot és belső körének négy tagját egy különleges művelet során a dagesztáni főváros, Mahacskala közelében, Talgi településén ölték meg. Az orosz hatóságok szerint több terrortámadás mellett Aszelgyerov állt a 2013. december 29-én, a volgográdi pályaudvaron elkövetett öngyilkos merénylet, valamint az egy nappal későbbi, egy trolibusz ellen végrehajtott robbantás mögött. A véres merényletekben több mint 30 ember vesztette életét. Az FSZB hozzátette: Aszelgyerov egyike volt azoknak a szélsőségeseknek, akik 2014-ben elsőként fogadtak hűséget az Iszlám Államnak. A főként Irakban és Szíriában tevékenykedő terrorcsoport vezetői 2015 júniusában jelentették be, hogy Aszelgyerov vezetésével létrehozták a Vilájat Kavkaz nevű szervezetet Oroszországban. A terrorista vezér kiiktatásával végződő szombati akciónak nincsenek sem civil, sem hatósági áldozatai - tette hozzá a szövetségi szolgálat. *** Humanitárius segélyt szállítottak Több mint 150 tonna humanitárius segélyt szállított le Kelet-Aleppó lakosainak a szíriai Orosz Megbékélési Központ - közölte vasárnap Eduard Gorjunov őrnagy, az orosz fegyveres erők szóvivője. Aleppo. A TASZSZ orosz hírügynökség jelentésében nem pontosította, hogy pontosan hova, illetve mikor jutatták el a segélyeket, de Gorjunov úgy fogalmazott, a hét elején 280 tonna szállítmány érkezett tengeri úton Oroszországból. Ebből több mint 150 tonnát -15 konténerben - a heves harcok sújtotta Kelet-Aleppó lakosságához jutattak el. A humanitárius segélyt rizs, cukor, liszt, konzerv, tea és egyéb élelmiszer teszi ki - mondta Andrej Gluskov őrnagy, a nyugat-szíriai Latakiában lévő központ szóvivője. A segélyszállítmányokat a menekülttáborokba szállították - tette hozzá. A szíriai kormányerők és szövetségeseik hirtelen és drámai módon törtek előre Aleppóban a múlt hét végén, azóta látszólag megállíthatatlanul nyomulnak előre a lázadók uralta keleti városrészben, amelynek beszámolók szerint már 60 százalékát visszafoglalták. Az offenzíva hatására tízezrek, egyes becslések szerint akár ötvenezer civil menekült el a felkelők kezén maradt területekről a kurd erők ellenőrizte vagy a kormányerők felügyelte negyedekbe. A város eleste talán az eddigi legnagyobb kudarc lenne az Aszad-rezsim ellen lázadó erők számára. Megtorolná Irán Halálos kimenetelű lövöldözés Finnországban Válaszlépést helyezett kilátásba Haszan Róháni iráni elnök vasárnap arra az esetre, ha az amerikai elnök aláírná az Irán elleni szankciókról szóló amerikai törvény meghosszabbítását. Teherán. A washingtoni Fehér Ház jelezte a minap, hogy Barack Obama valószínűleg aláírja a hosszabítást, mert meggyőződése, hogy nem sérti a nagyhatalmak és Irán tavalyi nukleáris megállapodását. Az amerikai szenátus egyhangúlag szavazta meg csütörtökön az Irán elleni büntetőintézkedéseket rögzítő törvény (ISA) hatályának meghosszabbítását 10 évvel. A törvényt 1996-ban alkották meg, és azóta tízévenként megújítják, illetve meghosszabbítják az érvényességét. A törvény érvényessége most decemberben járt volna le, és november közepén a képviselőház már megszavazta a meghosszabbítását. A szankciók az energetikai és a védelmi iparra, valamint a bankszektorra vonatkoznak, s az a céljuk, hogy megakadályozzák Iránt atomfegyver kifejlesztésében. Róháni vasárnap az iráni parlamentben azt mondta: a törvény meghosszabbításával az Egyesült Államok példátlan módon megsértené a nukleáris megállapodást, és ha ez megtörténik, akkor Irán határozott és arányos válaszlépést tesz. „Ha Barack Obama elnök aláírja a törvényt, akkor azzal megszegi az Egyesült Államok vállalásait"-jelentette ki. A szenátusi szavazás óta a teheráni külügyminisztérium, a parlamenti elnök és Ali Ha- menei ajatolláh, legfőbb iráni politikai és vallási vezető is megnyilatkozott az ügyben, utóbbi azt mondta: az amerikai törvény meghosszabbítása egyértelműen a nukleáris megállapodás megsértését jelentené. Agyonlőttek három embert a finnországi Imatra városának egyik étterme előtt. Mindhárom áldozat nő volt - közölte vasárnap a rendőrség, hozzátéve, hogy a bűnüggyel kapcsolatban őrizetbe vettek egy 23 éves helyi férfit. Helsinki Az eset szombat éjfél körül történt az ország délkeleti részén lévő város szórakoztató negyedében. A gyanúsítottat a helyszínen tartózkodók azonosították, és az illető nem állt ellen az őrizetbe vételnek. Még nem hallgatták ki. A tettes indítékáról egyelőre nem tehet tudni semmit. Az AP hírügynökség a rendőrség közlése alapján azt írta, hogy az elkövető valószínűleg találomra választotta ki áldozatait. Több lövéssel, puskával lőtt az áldozatok fejére, felsőtestére. A rendőrség a már korábban megígért sajtótájékoztatót még nem tartotta meg. Egészségügyi illetékesek arról számoltak be, hogy a város központjában, ahol a szóban forgó étterem van, válságközpontot alakítottak ki. Imatra egy 28 ezer lakosú kisváros az orosz határ közelében, Helsinkitől 230 kilométerrel keletre. Az 5,4 millió lakosú Finnországban 650 ezer embernek van hivatalos fegyvertartási engedélye, a lőfegyveres emberölés azonban ritka. Néhány évvel ezelőtt megszigorították a fegyvertartási szabályokat két iskolai ámokfutás miatt. Új vezetőséget választott A Ciszjordániát irányító, mérsékelt Fatah párt hetedik kongresszusának záró napján új vezetőséget választott-jelentette vasárnap az izraeli közszolgálati rádió . Jeruzsálem. A palesztin párt ötnapos, szombaton véget ért hetedik kongresszusán az új központi bizottságba - a terrormerényletért kiszabott ötszörös életfogytiglani büntetését izraeli börtönben töltő - Marván Bargúti került be a legtöbb szavazattal. Őt Dzsibril Radzsúb, a párt régi vezetője követte. A Fatah előző kongresszusán, 2009-ben szintén Bargútira voksoltak a legtöbben. A pártban a központi bizottság tizennyolc tagjának személyéről a delegáltak szavaznak, négyet pedig Mahmúd Abbász elnök jelöl ki. A következő években az új vezetőség fogja irányítani a pártot, amelynek élére már kedden egyhangúlag megválasztották a mozgalmat eddig is irányító Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét. Az izraeli Háárec című újság beszámolója szerint Abbász két és fél órás beszédében felvázolta a párt, valamint a közpénzek és az állami állások feletti ellenőrzése révén szintén tőle függő Palesztin Hatóság következő évekre várható irányvonalát. A párt régi-új vezetője a kongresszus segítségével a partvonalon kívülre szorította száműzetésbe kényszerített riválisa, Mohamed Dahlán híveit, és beszédében hangsúlyozta a fegyveres harc feladását, leszögezve, hogy diplomáciai és politikai eszközökkel kell elérniük legfőbb céljukat, az 1967 előtti tűzszüneti vonalak mentén, Kelet-Jeruzsá- lem fővárossal tervezett palesztin állam megteremtését. A 81 éves Abbász 2005 óta tölti be a Palesztin Hatóság elnöki tisztségét, és ő az elnöke a Palesztinái Felszabadítási Mozgalomnak is. Hétfőn vizsgálják Hétfőn ül össze Brüsszelben az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup a görögországi reformfolyamat eredményeinek az értékelésére és az adósságteher esetleges enyhítésének a megvitatására. Athén. Az aktuális mentőcsomag keretében esedékes következő hitelrészletek kifizetéséhez munkaerő-piaci liberalizációs lépéseket várnak el a görög kormánytól az európai hitelezők. Egyebek között az alkalmazottak elbocsátásának a megkönnyítését és a szakszervezetek bizonyos jogköreinek a szűkítését. Ebben a szellemben nyilatkozott Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Bild am Sonntag lapnak a hét végén adott interjúban, kijelentve, hogy „ha Görögország az euróövezetben akar maradni, ezeket a reformlépéseket meg kell tennie. Mégpedig adósságától teljesen függetlenül, mivel ezt egyszerűen nem lehet megkerülni." A görög költségvetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A legutóbbi, jelenleg aktuális, sorban a harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben állapodott meg a hitelezőkkel és átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát 2018-ig. A 86 milliárd eurós hitelcsomag finanszírozásában - az előző kettővel ellentétben - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem vesz részt, mert nem tartja fenntarthatónak a görög adósság törlesztését és ezért annak enyhítését szorgalmazza a hitelezők csoportjánál. A hitelezők sorában a német kormány viszont az adósság elengedésének minden formáját elutasítja, a hitelfeltételek érvényesítése érdekében viszont elengedhetetlennek tartja az IMF részvételét a programban. Az IMF álláspontja mellett állt ki Barack Obama amerikai elnök is legutóbbi európai útján mind Athénban, mind Berlinben. A Valutaalap az év végére ígérte a döntést, hogy részt vesz-e a mentőcsomag finanszírozásában, vagy sem. Az IMF álláspontja szerint a görög adósságállományt arra a szintre kellene csökkenteni, aminek a törlesztése hosszabb távon már lehetővé teszi a költségvetési hiány csökkentését és a görög gazdaság talpra állítását De persze nem ingyen. Egy, az athéni kormány által kiszivárogtatott forgatókönyv szerint az IMF a már kialkudott reformok felett további 4,2 milliárd eurós megszorítást várna el 2018- ig, ami lehetővé tenné a hitelezőkkel létrejött megállapodás szerinti 3,5 százalékos elsődleges (kamattörlesztés nélküli) költségvetési többlet kigazdálkodását.
