Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-03 / 283. szám

Elutasították a V4 országok Közös nyilatkozatban utasították el a viseg­rádi országok agrárka­marái pénteken, hogy a migrációt vidékfejlesz­tési forrásból kezeljék. A nyilatkozatot Bala- tonfüreden írták alá a testületek vezetői. Balatonfüred. A viseg­rádi négyek agrárkamaráinak 63. ülése után tartott sajtó- tájékoztatón Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kiemelte: ha­tározottan ellenzik az Euró­pai Bizottság azon javaslatát, hogy az Európai Unióra nehe­zedő migrációs kihívás keze­lése érdekében illesszék be a migráció és menekültügy té­máját az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásai és a vidékfejlesztési támoga­tások közé. Az agrárkamarák képviselői a javaslat törlését vagy az intézkedés kizárólag önkéntes alapon történő al­kalmazását javasolták. A találkozón az orosz em­bargó miatt az unió belső piacán felhalmozódott áru- mennyiségről és az EU sza­badkereskedelmi megállapo­dásairól is szó esett. Győrffy Balázs szerint a megállapo­dások közép- és hosszú távon érdemben befolyásolják a V4 országok agrárgazdaságainak versenyképességét, „sőt akár a létét is". Milan Semancík, a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkama­ra elnöke a szabadkereskedel­mi egyezményekkel kapcso­latban a legfőbb aggálynak azt nevezte, hogy esetleg alacso­nyabb minőségű élelmiszer juthat be az európai piacra. Ezért a szlovák fél kérelmezte, hogy a megállapodásokból vonják ki a mezőgazdaságot. A kamarai elnök fontosnak tartotta, hogy a termelőknek legyen idejük felkészülni a cu­korrépa kvóták jövő évi meg­szüntetésére és szorgalmazta az orosz embargó kivezetését is, hogy az országok ismét ki­jussanak a keleti piacokra. Vaclav Hlavacek, a Cseh Köztársaság Agrárkamarájának alelnöke szerint az Európai Bi­zottság eljárása „nem ideális” a visegrádi országok számára. Mint mondta, a közös agrárpo­litika hatásai eltérőek a régebbi 15 tagállam és a később csat­lakozott 13 tagállam esetében, és a most megtárgyalt témák hosszú távú hatást fognak kifej­teni a mezőgazdasági termelés­re valamint az élelmiszeriparra. Miroslaw Borowski, a len­gyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa alelnöke úgy fogal­mazott: „tartunk a szabad­kereskedelmi egyezmények aláírásától". Hozzátette: ter­mékeik elhelyezésének tel­jesen más útját látják, és az egyezmények kapcsán felme­rül az a kérdés is, hogy hogyan tudja elhelyezni egy 38 milli­ós nemzet a feleslegét. Pekka Pesonen, az Európai Gazdák és Szövetkezetek Ér­dekképviseleti Szervezeté­nek (COPA-COGECA) főtitká­ra ígéretet tett, hogy a V4-el< álláspontját megpróbálják „a lehető legnagyobb mér­tékben figyelembe venni" a szabadkereskedelmi tárgya­lások során. Azt mondta, a kereskedelmi egyezmények pozitívuma az európai mi­nőségi normák kiterjesztése Európán kívülre. Nem engedjük, hogy Brüsszel kivezesse a hatósági energiaárakat A kormány nem engedi, hogy Brüsszel kivezesse a ható­sági energiaárakat-jelentette ki Orbán Viktor minisz­terelnök pénteken a Kossuth Rádióban. BUDAPEST, a hatósági ársza­bályozás kivezetése az európai energiarendszerből a rezsicsök­kentés megszüntetését jelentené - mondta a kormányfő. Szerinte az energiaszektorban a verseny nem az árak csökkenéséhez vezet, hanem „mindenfajta háttéralkuk" miatt inkább az emelkedésükhöz. Ha Közép-Európában nincs ársza­bályozás, akkor a nyugdíjasoknak a családosoknak, a nehéz hely­zetben lévőknek jóval magasabb energiaárat kell fizetniük - hívta fel a figyelmet. A kormány megvédi a rezsi­csökkentést, és bár nehéz küz­delem lesz, de „van esélyünk a sikerre" - jelentette ki Orbán Viktor, aki arra számít, hogy Ma­gyarország ellenzéki pozíciója Brüsszelben tovább erősödik. A miniszterelnök arról is be­szélt hogy ma már 5 százalék alat­ti a munkanélküliség vagyis aki akar, az dolgozhat. A helyzet azon­ban még nem ideális - jelezte -, mert vannak regionális különbsé­geit nem mindig könnyű elérni a munkahelyet és nem mindig azt kapja a munkavállaló, amit sze­retne, „de azt azért mondhatjuk, hogy valamilyen munkához, leg­rosszabb esetben közmunkához, mindenki hozzájuthat". Most az a cél - folytatta -, hogy Magyarországon egyre jobban megérje dolgozni, a kormány dön­téseinek logikája pedig az, hogy mindenki kap adócsökkentést ha cserébe bért emel Megjegyezte, hogy az adócsökkentés növeli a versenyképességet a béremelés pedig hozzájárul a munkaerő mi­nőségénekjavulásához. A gazdasági helyzet - mond­ta Orbán Viktor - 1990 óta még egyszer sem volt olyan biztató, mint ma. „Nem arról van szó, hogy megérkeztünk, hanem arról, hogy úton vagyunk, és az irány, amely szerint haladunk, sikerrel kecse­gtet" - fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva: „a győztes orszá­gok közé tartozunk", amiben rég­óta nem volt részünk. Értékelése szerint jövőre a nyugdíjasoktól a keresőkön át, a fiatalokig mindenki léphet egyet előre. A kormány sorra nyerte meg azokat a csatákat, amelyeknek gazdaságfilozófiai dimenziói is voltak, „fekete bá­rányból Magyarország lassan, de biztosan egy sikertörténetté vált", amit „fanyalogva" ugyan, de lassan az ellenfelek is elis­mernek- mondta, megjegyezve, hogy az ellenzék ugyanakkor „egyetlen ügyben sem" támo­gatta a kabinetet. Arra a felvetésre, hogy a né­metek 2018-ig saját gazdasá­guk lassuláséval számolnak, Orbán Viktor úgy reagált: a világ nem csak Németországból áll, vannak más sarkai is. Erre pél­daként említette a keleti és a déli nyitás politikáját. Ha lassul a világgazdaság nö­vekedése, akkor elvárható, hogy a kormány, a gazdasági kamara és a szakszervezetek találja­nak olyan irányvonalat, amely a gazdaság növekedését ilyen külgazdasági feltételek mellett is megvédi, fenntartja - mond­ta, kijelentve: „nem tesszük le a fegyvert, igenis nagyobb növe­kedést akarunk". A versenyképességet a kutatásfejlesztés befolyásolja A gazdaság versenyképes­ségét hosszú távon a kuta­tásfejlesztés, a vállalkozói szellem és a mindezeket támogató gazdaságpoliti­ka befolyásolja - mondta a nemzetgazdasági minisz­ter a Díj a sikeres vállal­kozásokért elismerések pénteki átadó ünnepségén Budapesten. Budapest. Varga Mihály feli­dézte a novemberben a szociális partnerekkel közösen elfogadott bérmegállapodást, amely egy­szerre támogatja a béremelést és a versenyképesség javítását. Kiemelte: a 6 évre szóló meg­állapodás révén a munkaadók járulékterhei olyan mértékben csökkenek 2022-re, hogy Ma­gyarország versenyképessé vá­lik majd a régiós országokkal. Arról is beszámolt, hogy bár az európai uniós források első­sorban a kis- és középvállalko­zások fejlesztését szolgálják, de folytatódik a nagyvállalatok be­ruházásait támogató kormány­zati program is. Varga Mihály közölte: a magyar gazdaság előtt továbbra is az a feladat áll, hogy hogyan tud felzárkózni ahhoz a világgazdasági versenyhez, amelyben a díjazott vállalkozá­sok többsége már részt vesz. Novemberben a hónap beruhá­zója elismerést a Horváth Rudolf Intertransport Kft, a hónap lös- és középvállalkozása díjat a Naponta Kft kapta, a hónap startup vállalko­zása címet pedig a Sybrillo nyerte eL A hónap beruházója díjat de­cemberben az Egis Gyógyszergyár Zrt, a hónap kis- és középvállalko­zása elismerést a Renner Bt kapta, a hónap startup vállalkozás címet pedig a Leopoly Kft vehette át Az 1986-ban alakult Hor­váth Rudolf Intertransport Kft., nemzetközi és belföldi árufu­varozással, szállítmányozással, logisztikával és raktározással foglalkozik. A cég 300 gépjár­műből álló flottával, valamint a hatvani és gyöngyösi ipari parkban működő logisztikai központjaiban több mint 25 ezer négyzetméteres raktár- kapacitással rendelkezik. A szállítmányozási vállalat új lo­gisztikai központot épít, illet­ve 125 új járművet is vásárolt, amivel újabb munkahelyeket teremt. A Naponta Kft. 2011 óta fog­lalkozik a Cerbona müzli sze­letek, müzlik, gabonapelyhek, zabtermékek, tészták gyártá­sával és forgalmazásával. A 130 embert foglalkoztató cég az idén 250 millió forintos beruházással bővítette ter­melését, új gyártósort állított üzembe. A cég megváltozott munkaképességű alkalmazot­takat is foglalkoztat. A Sy­brillo 2014-óta foglalkozik vi­deó-kiegészítők előállításával, első termékük egy olyan saját fejlesztésű kamera-stabilizá- tor, amelyet GoPro akcióka­merákhoz használnak és egy mobilalkalmazás segítségével távirányíthatóvá tesznek. A 103 éves Egis Gyógyszer- gyár Zrt. több mint 4000 munka- vállalót foglalkoztat. A cég hazai és uniós forrásból, konzorciumi partnereivel 2,3 milliárd forint összegű támogatást nyert el új készítmények kutatására-fej- lesztésére, valamint az e ter­mékek piacra kerülését segítő gyártókapacitás létrehozására a vállalat körmendi telephelyén. A beruházás összköltsége 5,6 mil­liárd forint. Olyan betegségek kezelésére szolgáló termékek fejlesztését kezdi meg ame­lyekre jelenleg nincs megfelelő készítmény. A fejlesztés kereté­ben 4000 négyzetméter alap- területű új üzemet építenek, amely megfelel a legszigorúbb minőségbiztosítási követelmé­nyeknek. A Renner Bt. 1991-ben alakult családi vállalkozás, műszaki gu­miáruk, ezen belül présvulkani­zált gumi-fém cikkek gyártásával foglalkozik, rezgéscsillapítókat, ütközőket, lökésgátló eleme­ket gyárt, amelyeket az ipar, a mezőgazdaság az épületgépé­szet és a közlekedés területén alkalmaznak. Megrendelőik kö­zött szerepel egyebek mellett a Mercedes, a Bombardier és az Airbus. Az exportaránya megha­ladja a 90 százalékot. A cég zöld­mezős beruházásaként felépült gyártócsarnokaik összterülete közel 6000 négyzetméter, ahol mintegy 200 dolgozót, köztük megváltozott munkaképességű dolgozókat is foglalkoztatnak. A fejlesztéshez egy 97 millió forint értékű GINOP és egy 93 millió forint értékű DAOP pályázati tá­mogatást nyert a Bt. A budapesti és San Francisco-i központtal rendelkező Leopoly 2015-ben a Leonar3Do Inter­national cégcsoportból indult spin-off vállalkozásként jött létre. A cég személyre szabott tárgyak megalkotására alkal­mas szoftvert fejleszt, amellyel mindenki számára elérhetővé válik a 3D nyomtatás egyedi él­ménye. A Leopoly szoftverét a világ számos országában hasz­nálják már oktatási célokra és a cég oktatási szolgáltatása már magyar nyelven is elérhető. Mattis tábornokot jelöli védelmi miniszternek James Mattis tábor­nokot fogja jelölni a védelmi minisztérium vezetőjének - közölte csütörtökön Donald Trump, az Egyesült Államok megválasz­tott elnöke. Washington. A ten­gerészgyalogság 66 éves, nyugállományú tábornokának kiválasz­tását a Pentagon élére Trump egy választá­si győzelmét ünneplő cincinnati (Ohio állam) gyűlésen jelentette be. Trumphoz közelálló for­rások néhány órával ko­rábban amerikai újság­íróknak már elárulták, hogy a megválasztott elnök valószínűleg James Mat­tis mellett dönt, a bejelentést azonban a jövő hétre ígérték. Mattis közel 40 évi katonai szolgálattal a háta mögött keve­sebb mint négy éve, 2013-ban vonult nyugállományba, ami megnehezítheti kinevezését. Mivel a vonatkozó amerikai törvény értelmében a védelmi miniszteri posztra csak az aktív katonai szolgálatból több mint hét éve távozó személy jelölhe­tő, ezért kinevezése rendkívüli kongresszusi jóváhagyást igé­nyel majd. Mattist - aki az egyik legta­pasztaltabb stratégának számít az amerikai hadseregben - poli­tikai értelemben „héjénak", azaz keményvonalasnak tartják. A seregben „Veszett Kutya" néven emlegették, s Trump is így utalt rá minap egy Twitter-bejegyzé- sében. James Mattis több mint négy évtizeden keresztül szol­gált a tengerészgyalogságnál. 1991-ben az Öböl-háborúban harcolt, 2001-ben Dél-Afga- nisztánban vezetett hadjáratot, 2003-ban Irakban irányította a tengerészgyalogosokat. A tábornok neve 2004-ben vált ismertté a szélesebb köz­vélemény előtt, amikor az iraki Fallúdzsa ostromát irányította. Majd 2010-ben az amerikai haderők közel-keleti, észak-afri­kai és közép-ázsiai műveleteiért felelős, úgynevezett Középső Parancsnokság (Centcom) élé­re nevezték ki. Ezt a posztot 2013-ig töltötte be, de közben folyamatos vitában állt az Oba- ma-kormánnyal annak Iránnal kapcsolatos politikája miatt, mert úgy gondolta, hogy az Egyesült Államoknak fel kellene készülnie egy Iránnal kialaku­ló konfliktusra. A tábornok az Iránnal megkötött többhatalmi atomalkut is ellenezte. Renzi rosszul taktikázott Matteo Renzi olasz miniszterelnök rossz politikai dön­tést hozott azzal, hogy az alkotmányos népszavazást saját személyéhez kötötte, de nehezen elképzelhető, hogy beletörődik majd esetleges népszavazási kudar­cába, s emiatt lemond - fejtette ki Vittorio Macioce politikai elemző, az II Giornale olasz napilap római szerkesztőség-vezetője az MTI-nek. Róma. Elmondta: senki, még maga Matteo Renzi sem felté­telezte, hogy a lényegében a parlament átalakításáról szóló alkotmányos népszavazás meg­pecsételheti a római kormány sorsát. Az újságíró úgy vélte, hogy az olaszok régóta nem él­ték bele ennyire magukat egy népszavazásba, pontosan azért, mert ennek a referendumnak a középpontjába a miniszterelnök személye került, és az urnákhoz járuló olaszok így Renzi mellett vagy ellene voksolnak majd. „Matteo Renzi politikai tak­tikai hibát vétett, amikor saját személyéhez kötötte a népsza­vazás kimenetelét" - jelentette ki Vittorio Macioce. Szerinte Renzi akkor sem távozik, ha a nemek győznek, vagyis a nép­szavazás számára bukást jelent. Vittorio Macioce szerint Renzi ebben az esetben benyújthatja ugyan lemondását, de az ál­lamfő valószínűleg ismét őt bíz­za meg kormányalakítással. Az II Giornale újságírója elma­gyarázta, hogy a mostani népsza­vazás hangulatának megértésé­hez a 2014-es Európai Parlamenti választásokhoz kell visszanyúlni, amelyeken a néhány hónappal korábban miniszterelnöknek ki­nevezett Matteo Renzi - az általa vezetett balközép Demokrata Párt (PD) élén - elsöprő, több mint negyven százalékos sikert aratott. Renzi a sikeres politika jel­képévé vált, nagyon sokáig lelkesedés kísérte politiká­ját, egyaránt széles támoga­tottságot élvezett a bal- és a jobboldali szavazók körében, új embernek tűnt, aki végre képes megvalósítani a várt lépéseket és előmozdítani Olaszországban a fejlődést. A mostani népszavazás tétjét képező reformok ezt a siker- sorozatot kívánták betetőzni, és hatalma végleges legitimá­lására szolgáltak a választások nélkül miniszterelnöki székbe került Renzi számára - mond­ta Vittorio Macioce. Hangsú­lyozta, az idei év elejéig úgy tűnt, ez össze is jön Renzinek, de mivel a gazdasági válságra nem tudott hasonlóan sikeres választ adni, az olaszok azóta elfordultak tőle. A miniszterelnöknek az utóbbi hónapokban többször is lehetősége nyílt - például az olaszországi földrengés miatti katasztrófahelyzetre hivatkozva - a népszavazás elhalasztására, mégsem tette meg. „Ez Renzi személyiségé­vel magyarázható, egész poli­tikája arra épül, hogy merész­séget és optimizmust sugall, nem mutathatta ki, hogy fél a bukástól, ez eleve megpecsé­telte volna a sorsát" - vélte az elemző.

Next

/
Thumbnails
Contents