Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-30 / 305. szám
Petőfi törzsasztala Pásztón Nyár végén félezer példányban jelent meg és már karácsonyra elfogyott Szabó István: Pásztó története című, 300 oldalas, archív fotókkal is szemléltetett könyve. A nyugdíjas szerző nem ismeretlen a helyiek előtt, hisz' tősgyökeres pásztói család sarja, aranydiplomás közgazdász, a rendszerváltást követően az első szabad önkormányzati választásokon egyéni képviselői mandátumot is szerzett. A szerzőnek ez a második könyve.- Mi is, mint sokan mások, feltesszük a kérdést: mi indította arra, hogy Pásztó történetét megírja, s miért éppen most?- Szerintem Pásztó történetének megírásában nagy késésben vagyunk. Több korábbi szerző írása számomra jó alapot nyújtott a mostani kiadvány létrejöttében, hiszen 1898-tól kezdődően több ezer oldalnyi könyv és tanulmány látott Pász- tóról napvilágot. Nem vitatható, hogy ezek értéke, jelentősége felbecsülhetetlen, de nagyon kévésén vannak azok, akik ismerik is mai lakóhelyük történetét. így megpróbálkoztam egy teljesebb történeti gyűjtésre, ennek megírására.- Voltak segítői?- Igen. Elsősorban fiam Kornél, aki számos forrás felkutatásával még teljesebbé tetKönyvborító PÁSZTÓ. Belelapozva a könyvbe tizenkét fejezet nyújt történeti áttekintést az olvasó számára. A szerző bevezetőjében leírja, hogy korábban többen, köztük Valter Ilona,Vass József, Pintér Nándor,Vincze Ferenc, Csépány István kutatta már a település történetét. te városunk történetét ez által társszerzőnek is tekinthető. Nógrády Andor a Mikszáth Kálmán Gimnázium már nyugdíjas tanára pedig a kézirat vélelmezésével segítette a munkámat.-Ésa család?- Nagy segítséget jelentett számomra az a gazdag és bőséges forrás, ami Pásztóról a családunknál is fellelhető. Ugyanakkor ez nehézséget is okozott, mert a több ezer oldalnyi irodalmi anyagot egy könyvbe' leszűkíteni olyan szerkesztésben, hogy az mégis bemutassa Pásztó ezeréves múltját, hiteles történetét - merész vállalkozás volt. Azt meg majd később az olvasó tudja eldönteni, miként sikerült a törekvésem...- Történetírása során a sok ezernyi dokumentum között mi az, ami különösképpen megfogta önt?- Több ilyen is volt. Egyet, azért mégis kiemelnék. A „Könyvtárak, sajtó irodalom" fejezetben hivatkozom az Eger című napilap 1938. augusztus 27. számára (Az idő tájt Pásztó, Heves megyéhez tartozott. A SZERZŐ.). Az egyik irodalmi vonatkozású információban találtam rá a következőkre: Pásztora került a Pilvax-kávéház Petőfi törzsasztala! Ritka, történelmi becsű bútordarab került a napokban Pásztó, Heves megyei községbe. A pásztói Goro- ve-Oláh család birtokába került Petőfi Sándornak az egykori Pilvax-kávéházbeli márvány törzsasztala... Az asztal dr. Per- ger Ferenc ügyvéd, a Pilvax-kávéház utolsó tulajdonosának jogtanácsosa birtokába került, s az ügyvéd ajándékozta azt a pásztói Oláh családnak. Az asztal a pásztói Oláh-kúria virágos udvarán helyezték el. Érdemes lenne egy további kutatást lefolytatni, hogy az asztal a II. világháború után hova került. Ha előkerülne, fontos relikviája lehetne a Pásztó Múzeumnak!- Röviden felsorolná azokat a fejezeteket, melyeket a 300 oldalas könyvében feldolgozott?- Egy rövid történeti áttekintést követően a pásztói plébánia, a pásztói apátság, a XVIII. századi mezőváros társadalom- szerkezete a lakosság létszámának alakulása, a településszerkezet, a kézműves ipartörténet, Szabó István a könyv vaskos kézirataival a mezőgazdaság, az időjárás, hat fejezet során kerül terítékre. Továbbiakban a társadalmi élet a művelődés-iskola, egyesület, könyvtár, sajtó, irodalom, valamint a pásztói szokások, a zenei emlékek, a közegészségügy, a közigazgatás, a nevezetesebb pásztói nemzetségek őshonos családok története szerepel a könyvemben. A zárófejezetben Pásztó részvétele a háborúkban, kiegészítve ezt az 1956-os forradalom és szabadságharc Pásztora kiterjedő eseményeivel, melyet a Nógrád Megyei Levéltár munkatársai által rendelkezésemre bocsátott dokumentumok alapján tettem közé.- Szokatlan „Végkövetkeztetés, van -e még kiút" gondolatsorokkal zárja a könyvét. Mi ennek magyarázata?- Zárásként én olyan gondolatokról, városképi jövőről írok, amely egy település történetírásánál nagyon szokatlan, talán elő sem fordul. Ennek a magyarázata, hogy Pásztó több száz éves gazdag történelmi múltja alapján nem fogadhatja el a mai sorsát, gazdasági elmaradottságába nem törődhet bele. Ezért végszóként mást nem is kívánhatnék, minthogy közös elszántságunk eredményeként, kormányzati szándékkal és segítséggel formálódjék olyanná Pásztó, melyet még utódaink is magukénak vallhatnak, hogy itt leljék meg boldogulásukat! A Szabó család 1943-ban. Szabó István, a könyv szerzője az első sorban jobbról az ötödik. Cz.Z.J. Ellenőrizte a számvevőszék a Dornyay Béla Múzeumot Befejezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum 2011-2014 közötti időszakra kiterjedő gazdálkodási tevékenységének ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a múzeumnál kialakított irányítási rendszer nem biztosította az átlátható, elszámoltatható és ellenőrizhető közpénzfelhasználást. A pénzügyi és vagyongazdálkodás nem volt szabályszerű, és az intézmény alaptevékenységének részét képező kulturális javak nyilvántartásáról nem teljes körűen gondoskodtak, a kulturális javak állományvédelme és vagyonbiztonsága a kölcsönzéseknél nem volt biztosított. A múzeum nem intézkedett a korrupció elleni védelmet biztosító integritás szemlélet érvényesítése érdekében -írja lapunknak eljuttatott közleményében az ÁSZ. NMH-InF0RMÁCIÓ. Magyarország Alaptörvénye szerint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A megyei hatókörű városi múzeumok kulturális szempontból meghatározó jelentőségűek mind földrajzi elhelyezkedésüket, mind az ellátott feladatokat, valamint látogatottságukat tekintve. Pénzügyi és vagyongazdálkodásuk meghatározza a közfeladatok ellátását, a kulturális örökséghez tartozó javak védelmét és megőrzését, valamint a nyilvánosság számára történő hozzáférhetőség biztosítását-írja a közlemény. A salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumnál az irányító szervi hatásköröket 2011. december 31-ig a Nógrád Megyei Ön- kormányzat Közgyűlése, 2012. december 31-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. január 1-jétől Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése gyakorolja. A középirányító szervi feladatokat 2012- ben a Nógrád Megyei Intézményfenntartó Központ látta eL A múzeum pénzügyi-gazdasági feladatait 2011 első félévében a Megyei Gyermekvédelmi Központ, 2011 második félévében a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala, 2012-ben a Nógrád Megyei Intézményfenntartó Központ, valamint 2013. január 1-jétől 2013. május 3l-ig a Közoktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata, ezt követően névváltozás következtében a Salgótarjáni Költségvetési Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el A múzeum teljesített bevétele 2014- ben 214,7 millió, teljesített kiadása 213,7 millió forint volt. Az ÁSZ megállapította, hogy az irányító szervek az ellenőrzött időszakban összességében szabályszerűen gyakorolták alapítói jogosultságaikat. A 2011-2012-es átszervezés nem felelt meg az előírásoknak, mert a vagyon tényleges átadásához jegyzőkönyvet nem készítettek, így a vagyon tényleges átadására nem került sor. A 2012- 2013-as központi alrendszerből ön- kormányzati alrendszerbe történő átszervezés pedig a vagyonátadási jelentés elkészítésének elmaradása miatt nem volt szabályszerű. A múzeumnál kialakított irányítási rendszer nem biztosította az átlátható, elszámoltatható és ellenőrizhető köz- pénzfelhasználást Nem határozták meg az etikai elvárásokat a szervezet minden szintjén, valamint az eszközök és források értékelési szabályzata sem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknál«, az ellenőrzési nyomvonal aktualizálása elmaradt. A kockázatkezelési rendszert 2011-2014 között nem működtették. Nem készítettek adatvédelmi és adat- biztonsági szabályzatot valamint nem szabályozták a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét sem az ellenőrzött időszakban. A monitoring rendszer részeként 2011-ben és 2013-ban a belső ellenőrzés működtetéséről nem gondoskodtak. Az ÁSZ feltárta, hogy a bevételi előirányzatok teljesítése és a kiadási előirányzatok felhasználása során a jogszabályi előírásokat nem tartották be teljes körűen. 2012-ben a vagyontárgyak hasznosítására jogalap nélkül, vagyonhasznosításra feljogosító szerződés nélkül került sor. A múzeum 2012. évi beszámolójának mérlege a vagyon és annak összetétele kapcsán a megbízható és valós összképet nem mutatta be, valamint a 2013-2014. évi beszámolókban sérült a lényegesség számviteli alapelv. A múzeumnál a nemzeti vagyonba tartozó kulturális javakról nem teljes körűen vezették a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, azok kölcsönzéséről szóló szerződései nem voltak szabályszerűek. A nem muzeális intézmény számára történő kölcsönadáshoz a múzeum nem rendelkezett a miniszter hozzájárulásával. Az ÁSZ Salgótarján polgármesterének kettő, a Dornyay Béla Múzeum igazgatójának 19, a Salgótarjáni Költségvetési Intézmények Gazdasági Szolgálata igazgatójának pedig további hat javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük - áll a közleményben.
