Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-30 / 305. szám

Petőfi törzsasztala Pásztón Nyár végén félezer példányban jelent meg és már kará­csonyra elfogyott Szabó István: Pásztó története című, 300 oldalas, archív fotókkal is szemléltetett könyve. A nyugdíjas szerző nem ismeretlen a helyiek előtt, hisz' tősgyökeres pásztói család sarja, aranydiplomás közgaz­dász, a rendszerváltást követően az első szabad önkor­mányzati választásokon egyéni képviselői mandátumot is szerzett. A szerzőnek ez a második könyve.- Mi is, mint sokan mások, feltesszük a kérdést: mi indítot­ta arra, hogy Pásztó történetét megírja, s miért éppen most?- Szerintem Pásztó történe­tének megírásában nagy ké­sésben vagyunk. Több korábbi szerző írása számomra jó ala­pot nyújtott a mostani kiadvány létrejöttében, hiszen 1898-tól kezdődően több ezer oldalnyi könyv és tanulmány látott Pász- tóról napvilágot. Nem vitatható, hogy ezek értéke, jelentősége felbecsülhetetlen, de nagyon kévésén vannak azok, akik is­merik is mai lakóhelyük törté­netét. így megpróbálkoztam egy teljesebb történeti gyűjtés­re, ennek megírására.- Voltak segítői?- Igen. Elsősorban fiam Kor­nél, aki számos forrás felku­tatásával még teljesebbé tet­Könyvborító PÁSZTÓ. Belelapozva a könyvbe tizenkét fejezet nyújt történeti áttekintést az olvasó számára. A szerző bevezetőjé­ben leírja, hogy korábban töb­ben, köztük Valter Ilona,Vass József, Pintér Nándor,Vincze Ferenc, Csépány István kutatta már a település történetét. te városunk történetét ez által társszerzőnek is tekinthető. Nógrády Andor a Mikszáth Kál­mán Gimnázium már nyugdíjas tanára pedig a kézirat vélelme­zésével segítette a munkámat.-Ésa család?- Nagy segítséget jelentett számomra az a gazdag és bősé­ges forrás, ami Pásztóról a csa­ládunknál is fellelhető. Ugyan­akkor ez nehézséget is okozott, mert a több ezer oldalnyi iro­dalmi anyagot egy könyvbe' leszűkíteni olyan szerkesztés­ben, hogy az mégis bemutassa Pásztó ezeréves múltját, hiteles történetét - merész vállalkozás volt. Azt meg majd később az olvasó tudja eldönteni, miként sikerült a törekvésem...- Történetírása során a sok ezernyi dokumentum között mi az, ami különösképpen meg­fogta önt?- Több ilyen is volt. Egyet, azért mégis kiemelnék. A „Könyvtárak, sajtó irodalom" fejezetben hivatkozom az Eger című napilap 1938. augusztus 27. számára (Az idő tájt Pász­tó, Heves megyéhez tartozott. A SZERZŐ.). Az egyik irodalmi vonatkozású információban ta­láltam rá a következőkre: Pász­tora került a Pilvax-kávéház Petőfi törzsasztala! Ritka, törté­nelmi becsű bútordarab került a napokban Pásztó, Heves me­gyei községbe. A pásztói Goro- ve-Oláh család birtokába került Petőfi Sándornak az egyko­ri Pilvax-kávéházbeli márvány törzsasztala... Az asztal dr. Per- ger Ferenc ügyvéd, a Pilvax-ká­véház utolsó tulajdonosának jogtanácsosa birtokába került, s az ügyvéd ajándékozta azt a pásztói Oláh családnak. Az asz­tal a pásztói Oláh-kúria virágos udvarán helyezték el. Érdemes lenne egy további kutatást le­folytatni, hogy az asztal a II. vi­lágháború után hova került. Ha előkerülne, fontos relikviája le­hetne a Pásztó Múzeumnak!- Röviden felsorolná azokat a fejezeteket, melyeket a 300 ol­dalas könyvében feldolgozott?- Egy rövid történeti áttekin­tést követően a pásztói plébá­nia, a pásztói apátság, a XVIII. századi mezőváros társadalom- szerkezete a lakosság létszámá­nak alakulása, a településszer­kezet, a kézműves ipartörténet, Szabó István a könyv vaskos kézirataival a mezőgazdaság, az időjárás, hat fejezet során kerül terítékre. Továbbiakban a társadalmi élet a művelődés-iskola, egyesület, könyvtár, sajtó, irodalom, vala­mint a pásztói szokások, a ze­nei emlékek, a közegészségügy, a közigazgatás, a nevezetesebb pásztói nemzetségek őshonos családok története szerepel a könyvemben. A zárófejezetben Pásztó részvétele a háborúk­ban, kiegészítve ezt az 1956-os forradalom és szabadságharc Pásztora kiterjedő eseménye­ivel, melyet a Nógrád Megyei Levéltár munkatársai által ren­delkezésemre bocsátott doku­mentumok alapján tettem közé.- Szokatlan „Végkövetkezte­tés, van -e még kiút" gondolat­sorokkal zárja a könyvét. Mi en­nek magyarázata?- Zárásként én olyan gondo­latokról, városképi jövőről írok, amely egy település történetí­rásánál nagyon szokatlan, talán elő sem fordul. Ennek a magya­rázata, hogy Pásztó több száz éves gazdag történelmi múltja alapján nem fogadhatja el a mai sorsát, gazdasági elmaradottsá­gába nem törődhet bele. Ezért végszóként mást nem is kívánhatnék, minthogy közös elszántságunk eredményeként, kormányzati szándékkal és se­gítséggel formálódjék olyanná Pásztó, melyet még utódaink is magukénak vallhatnak, hogy itt leljék meg boldogulásukat! A Szabó család 1943-ban. Szabó István, a könyv szerzője az első sorban jobbról az ötödik. Cz.Z.J. Ellenőrizte a számvevőszék a Dornyay Béla Múzeumot Befejezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a salgótarjáni Dornyay Béla Mú­zeum 2011-2014 közötti időszakra kiterjedő gazdálkodási tevékenysé­gének ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a múzeumnál kialakí­tott irányítási rendszer nem biztosította az átlátható, elszámoltatható és ellenőrizhető közpénzfelhasználást. A pénzügyi és vagyongazdálkodás nem volt szabályszerű, és az intézmény alaptevékenységének részét képező kulturális javak nyilvántartásáról nem teljes körűen gondoskod­tak, a kulturális javak állományvédelme és vagyonbiztonsága a kölcsön­zéseknél nem volt biztosított. A múzeum nem intézkedett a korrupció elleni védelmet biztosító integritás szemlélet érvényesítése érdekében -írja lapunknak eljuttatott közleményében az ÁSZ. NMH-InF0RMÁCIÓ. Magyarország Alaptörvénye szerint a kulturális érté­kek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőr­zése az állam és mindenki kötelessége. A megyei hatókörű városi múzeumok kulturális szempontból meghatározó jelentőségűek mind földrajzi elhelyez­kedésüket, mind az ellátott feladato­kat, valamint látogatottságukat tekint­ve. Pénzügyi és vagyongazdálkodásuk meghatározza a közfeladatok ellátását, a kulturális örökséghez tartozó javak vé­delmét és megőrzését, valamint a nyil­vánosság számára történő hozzáférhe­tőség biztosítását-írja a közlemény. A salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum­nál az irányító szervi hatásköröket 2011. december 31-ig a Nógrád Megyei Ön- kormányzat Közgyűlése, 2012. decem­ber 31-ig a Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium, 2013. január 1-jétől Salgótarján Megyei Jogú Város Önkor­mányzatának Közgyűlése gyakorolja. A középirányító szervi feladatokat 2012- ben a Nógrád Megyei Intézményfenn­tartó Központ látta eL A múzeum pénz­ügyi-gazdasági feladatait 2011 első félévében a Megyei Gyermekvédel­mi Központ, 2011 második félévében a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyű­lésének Hivatala, 2012-ben a Nógrád Megyei Intézményfenntartó Központ, valamint 2013. január 1-jétől 2013. május 3l-ig a Közoktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata, ezt követően név­változás következtében a Salgótarjáni Költségvetési Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el A múzeum teljesített bevétele 2014- ben 214,7 millió, teljesített kiadása 213,7 millió forint volt. Az ÁSZ megállapította, hogy az irá­nyító szervek az ellenőrzött időszak­ban összességében szabályszerűen gyakorolták alapítói jogosultságaikat. A 2011-2012-es átszervezés nem fe­lelt meg az előírásoknak, mert a vagyon tényleges átadásához jegyzőkönyvet nem készítettek, így a vagyon tényle­ges átadására nem került sor. A 2012- 2013-as központi alrendszerből ön- kormányzati alrendszerbe történő átszervezés pedig a vagyonátadási je­lentés elkészítésének elmaradása mi­att nem volt szabályszerű. A múzeumnál kialakított irányítási rendszer nem biztosította az átlátható, elszámoltatható és ellenőrizhető köz- pénzfelhasználást Nem határozták meg az etikai elvárásokat a szervezet minden szintjén, valamint az eszközök és forrá­sok értékelési szabályzata sem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknál«, az ellenőrzési nyomvonal aktualizálása elmaradt. A kockázatkezelési rendszert 2011-2014 között nem működtették. Nem készítettek adatvédelmi és adat- biztonsági szabályzatot valamint nem szabályozták a közérdekű adatok meg­ismerésére irányuló kérelmek intézésé­nek, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rend­jét sem az ellenőrzött időszakban. A mo­nitoring rendszer részeként 2011-ben és 2013-ban a belső ellenőrzés működteté­séről nem gondoskodtak. Az ÁSZ feltárta, hogy a bevéte­li előirányzatok teljesítése és a kiadá­si előirányzatok felhasználása során a jogszabályi előírásokat nem tartották be teljes körűen. 2012-ben a vagyon­tárgyak hasznosítására jogalap nélkül, vagyonhasznosításra feljogosító szer­ződés nélkül került sor. A múzeum 2012. évi beszámolójá­nak mérlege a vagyon és annak össze­tétele kapcsán a megbízható és valós összképet nem mutatta be, valamint a 2013-2014. évi beszámolókban sé­rült a lényegesség számviteli alapelv. A múzeumnál a nemzeti vagyonba tartozó kulturális javakról nem teljes körűen vezették a jogszabályban elő­írt nyilvántartásokat, azok kölcsönzé­séről szóló szerződései nem voltak szabályszerűek. A nem muzeális in­tézmény számára történő kölcsöna­dáshoz a múzeum nem rendelkezett a miniszter hozzájárulásával. Az ÁSZ Salgótarján polgármeste­rének kettő, a Dornyay Béla Múzeum igazgatójának 19, a Salgótarjáni Költ­ségvetési Intézmények Gazdasági Szol­gálata igazgatójának pedig további hat javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük - áll a közleményben.

Next

/
Thumbnails
Contents