Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-03 / 283. szám
Miről írt az újság? Szenet kér az ország A nógrádi szénmedence bányászai a forradalom kitörése előtt 13 ezren voltak. Termelésük ezekben az időkben 1000 vagon fölött volt. Ez a szénmennyiség fedezte a megyei szükségletet, sőt még bőven jutott belőle más üzemekhez. Jelenleg átlagosan 6000 bányász dolgozik. Ez a 6000 bányász a bányák helyzetének figyelem- bevételével napi 350-400 vagon szenet tudna kitermelni, amely teljes mértékben fedezné a megye szénszükségletét. Azonban ez mégsem így van, mert a termelés csak 150-190 vagon között ingadozik, így nyilvánvaló, hogy ez a szénmennyiség nem elegendő a szükségletek kielégítésére. (Nógrádi Népújság, 1956. december 5.) Kastélyok, parkok, labdatér Állnak a kastélyok, minta cövek, a dombokon. Ezeknek érdekes történetük van Bercelen. A történetüket Pólyák Ferenc igazgató meséli. Ahol ülünk, ez a volt Bene-Teichmann-kastély. Miután a földbirtokosok elhagyták Magyarországot, vagy legalábbis kastélyaikat, az épületbe a párt, a KISZ, a könyvtár és néhány lakó költözött. Ebben az évben kaptunk 200 ezer forintot a Nógrád megyei tanács művelődésügyi osztályától, ezzel a pénzzel és társadalmi munkával megnyitottuk Bercelen a gimnáziumot, most már külön épületben az általános iskolától. A községi tanács segítségeképpen most már csak egy társbérlőnk van, a gyógyszertár. (Nógrád, 1966. december 4.) Leltározás és ellenőrzés A mezőgazdasági üzemekben készülnek az év végi zárszámadásra. Ezt készíti elő a leltározás, amely a közelmúltban kezdődött. A tsz-ek gondosan felkészültek ennek a fontos munkának a lebonyolítására. A területi szövetség közreműködésével a főkönyvelők teljes részletességgel tanulmányozhatták milyen munkát kell elvégezni ahhoz, hogy a leitár pontosan tükrözze a közös gazdaság teljes vagyoni helyzetét. A tsz-ek- ben is túlvannak a leltározásba bevont emberek eligazításával. Egyszóval: minden előkészület megtörtént. A leltározás, a mérlegkészítés nagy figyelmet, felelősséget igénylő, szertágazó munka. Régebben történt már, amikor még önállóan gazdálkodott Nagylócon a tsz, hogy a leltározás alkalmával derült ki, több mint félmillió forint vesztesége van a közösnek. Ugyanis ennyi értékű gabona hiányzott a magtárból. Ez a példa is igazolja, hogy milyen nagy figyelmet kell fordítani a leltározásra, hiszen a pontatlan leltár elsősorban a tagság félrevezetését szolgálná. (Nógrád, 1976. decemberi.) r ' Számítógépes adónyilvántartás Nagy teljesítményű számít tógépekkel végzik munkájukat a Nógrád Megyei Tanácsi Költségvetési és Elszámoló Hivatal munkatársai. Tevékenységi körükbe tartozik a megyében élő százezernél is több adófizető polgár nyilvántartása és azok befizetéseinek számontartása, valamint a tanácsi intézmények költségvetési gazdálkodása és az intézményeknél dolgozó, mintegy 15 ezer fős kollektíva bérével és társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatos teendők. Ugyanitt dolgozzák fel a település-fejlesztési hozzájárulás befizetéseit, amely 75 ezer családot érint. Ebből a forrásból évente 38 millió forinttal gazdagodik a költségvetés megyénkben. (Nógrád, 1986. december 5.) Születőben egy új szakma Nyomorskála, Terem a nyomor, A segítő kapcsolat. Szakkönyvek kifejező címeit pásztázzák a tekintetek a salgótarjáni Népjóléti Képzési Központ előcsarnokában. Az érdeklődők zömmel nők, egyikük apácaruhában érkezett. Valameny- nyien annak a háromnapos országos konferenciának a résztvevői, amely - jövőt formáló céllal - a szociális képzés iskolájának jelenét tekinti át. A szervezők - a képzési központ Karácsony Sándor kabinetjének dolgozói - azt várják a rendezvénytől, hogy sikerül felszínre hozni és egy részét megoldani mindazoknak a sajátos problémáknak, melyek a szociális képzések során jelentkeznek. Mára már ugyan kialakult ennek a speciális iskolának a teljes egysége, de a fejlesztés ma még minden irányba folytatódik, ezért a helyzetelemzés mellett időszerű az irányokról és feladatokról tapasztalatot, véleményt cserélni. (Nógrád Megyei Hírlap, 1986. december 3.) (Folytatás az 1. oldalról.) Héhalom. Az 1833-ra megépített, klasszicista kőhíd tulajdonosa az állam, kezelője a Magyar Közút Zrt., az összes jogelődjével együtt - ez a közeljövőben változhat, de ne vágjunk a dolgok elé. A gond azzal kezdődött annak idején, hogy a régi híd mellé a Bér-patak felett megépült az új, az állagmegóvás pedig, műemlék ide, vagy oda, elmaradt a régi esetében, a jelkép állapota ezért folyamatosan romlott. Évtizedeken keresztül. A felújítására, hajlandóság még csak lett volna, de pénz sosem jutott, - persze a közútnak nem is feladata a műemlék- védelem, - legfeljebb némi állagmegóvás történt olyankor, amikor valamit már nagyon muszáj volt megcsinálni. A kezelő szabadult volna a tehertől, az ön- kormányzat szívesen át is vette volna a hidat, felújítás nélkül azonban nem vehette nyakába a terhet, hiszen a község a költségekbe belerokkant volna. Bakos József, Héhalom polgármestere lapunk kérdésére elmondta, hogy ez év februárjában, egy nagyobb áradás idején dőlt le a mindeddig bizonytalan sorsú híd közepe táján a kőből épült korlát egy szakasza.-Az idők során kimosta a víz és a fagy együttes munkája a kötőanyagot az alapzatnál a boltíveket tartó pillérek kövei közül, ez okozta a híd mellvédje mert az csak húszmillió forintos tétel lett volna, lényegesen kevesebb, mint a megmentése...- Mibe kerül a felújítás?- A teljes helyreállítás az eredeti állapotok szerint, úgy, hogy a híd környezetében kialakításra kerülő pihenőpark is megvalósuljon, 164 millió forint lett volna a régi terv szerint. Ehelyett készült egy újabb és lényegesen olcsóbb, 50 milliós változat is, ami nem csak a sérült középső ív, hanem a két szélső felújítását is tartalmazza. Egyébként egy olyan tervet szeretnénk megvalósítani, hogy legalább öt-tíz évig a községnek, mint új tulajdonosnak és kezelőnek, ne kelljen hozzányúlni. A legutóbbi egyeztetés szerint jövő tavasszal megkezdődik a helyreállítás, nyárra pedig be is fejeződik.- A lényegesen olcsóbb változat jelent valamilyen kompromisszumot? bajt - mondta a polgármester. - Egyeztettünk az illetékes hatóságokkal, a vízüggyel, a katasztrófavédelemmel, a kezelő Magyar Közút Zrt.-vel, az örökségvédelemmel - a válságstáb végül azt a döntést hozta, hogy a tulajdonos Magyar Államot kötelezni kell a helyreállításra. A kezelő közútnak azonban nincs rá pénze... Különösen sok köszönettel tartozunk a híd megmentése során nyújtott segítségért Berecz Györgynek, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjének, aki az ügy mellé állt! Kellett is a támogatás, mert felmerült annak a lehetősége, hogy a híd teljes elbontásra kerül,- A terv még azt is előírja, hogy melyik kőbányából kell a híd felújításához szükséges anyagot Héhalomba szállítani! Úgyhogy a híd az eredeti állapotok szerint és a megfelelő anyagok felhasználásával újul meg. Egyébként a bánya Bujákon van, az elporladt kő pótlására innen kerül sor. Az is a munkához hozzátartozik, hogy amit csak lehet, a leomlott falazatból vissza kell építeni. A nagy tapasztalatokkal rendelkező Speciálterv Építőmérnöki Kft. készítette a terveket, a cég munkái között szerepel például a híres hortobágyi kilenclyukú híd felújítása is. A kivitelezési munkálatok egyik legfontosabb része lesz a híd alapjainak megerősítése. A munkálatok során kibontják egy korábbi állagmegóvás miatt az egyik mellékboltív alatt a híd stílusához nem illő betonozást is. - Mik a tervek a továbbiakban a műemlék híddal?- Megállapodás született arról is, hogy a helyreállás után a híd az önkormányzat tulajdonába kerül. Az állagmegóvás feladatai ezzel ránk maradnak, de, ha a híd a miénk, akkor a pályázati lehetőségeket is ki tudjuk használni a híd további megóvására. Másrészt a terület idegenforgalmi célú hasznosításában is gondolkodunk, aminek a bevételeit szintén a fenntartás költségeire fordíthatjuk. Ameny- nyiben a híd a község tulajdonába kerül, hídi rendezvényeket szeretnénk itt tartani. ☆☆☆ Mindesetre a hid elbontása, lévén szó jelképről, elképzelhetetlen lett volna Héhalom lakossága számára. További abszurd, hogy le kellett omlania egy részének ahhoz, hogy a felújítás, több évtizedes vajúdás után, végre megkezdődhessen, de innen talán már nem lesz gond... Faragó Zoltán Apróságok Héhalom hídjáról Héhalomon át - a hídnak is köszönhetően - fontos, észak-déli országút vezetett a Cserháton keresztül, más célok mellett Buják vára felé is. Az út nyomvonalán római leletek is előkerültek, ezek valószínűleg a hatvani erődből származnak. itirit Az út a 19. század második feléig több jelentős felvidéki várost ez az út kötött össze Aszódon keresztül Pesttel, ezért 1830-33 között a korábbi fahíd helyén az árteret is átívelő, háromnyílású kőhíd épült Héhalom határában a Bér-patakon. ideit A zagyva-völgyi vasút megépítése, 1867 után csökkent a Cserháton keresztül vezető út szerepe. Jelentős mértékű felújításon esett át 1930-ban, amikor a trianoni diktátum miatt a vasútvonalakat vissza kellett fejleszteni. Ekkor katonai szerepe is volt. ideit A műemléki védelmet az is indokolja, hogy az Ipoly és a Zagyva vízrendszerén alig néhány klasszicista híd maradt meg napjainkig, Romhányban, Patakon, a szlovákiai Poltáron áll még hasonló. A többit a második világháború végén a visszavonuló németek felrobbantották, az Ipolyon például 47 híd esett áldozatul, közöttük több klasszicista is. itizit A csaknem 40 méter hosszú építmény Héhalom címerében is szerepel. A híd korlátjának fedkövei vörös homokkőből készültek, hosszuk két láb, szélességük egy láb, azaz 63-szor 31,5 centiméteresek. Hasonló homokkövet fejtettek a híd építése idején Buják és Salgótarján határában is. A földrajzi közelség okán valószínűleg előbbi település bányájából származnak a fedkövek. Emberemlékezet óta Úszó-völgynek hívják a híd környékét a gyakori áradások miatt.
