Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-27 / 302. szám
M f fikTiUDOMANY & TECHNIKA 2016. december 27., kedd A világ legrégebbi múmiái Képalkotó berendezéssel vizsgáltak meg egy Santiago de Chile-i klinikán tizenöt múmiát, hogy rekonstruálják az arcukat. Az úgynevezett Chinchorro-múmiákat tartják a világ legrégibb múmiáknak. Santiago de Chile. Az Ata- cama-sivatag szélén i. e. 10 000 és 3400 között élt vadászó és halászó chinchorro nép elsőként mumifikálta a halottait. A Chinchorro-múmiák 7400 évesek, legalább 2000 évvel régebbiek, mint az egyiptomiak. A múlt héten tizenöt múmiát - közöttük magzatokét - vizsgáltak meg képalkotó berendezéssel a santiagói Los Condes klinikán. A művelet során sikerült a múmiákat nagy pontossággal megröntgenezni, és „több ezer, milliméteresnél kisebb képet összegyűjteni" - magyarázta az AFP francia hírügynökségnek Marcelo Gálvez, a röntgendiagnosztikai osztályvezetője.- A következő szakaszban a testek virtuális boncolása következik, anélkül, hogy hozzáérnénk, hogy további ötszázezer éven át fennmaradhassanak - tette hozzá. Éhhez számítógépek segítségével megkezdték a múmiák külsejének rekonstruálását, izmokat, orrot, állat illesztve a csontokhoz, hogy láthassák, milyen volt egykori külsejük. A tudósok egyben alaposabban meg kívánnak ismerkedni a chinchorrók mumifikálási módszereivel is. Az emberi test alapos ismerőiként a chinchorrók eltávolították a halottak bőrét és izmait, csak a csontváz maradt. Ezután fával és növényi rostokkal rekonstruálták a test formáját, majd az egészet agyaggal vonták be, erre helyezték vissza a bőrt, szemet és szájat illesztve az arcra. A fejet végül az arcrészen egy maszkkal, természetes hajból, vagy állatszőrből készített parókával díszítették - mondta el Veronica Silva, a santiagói Természettudományi Múzeum antropológiai osztályának egyik vezetője.- A halott családja maga végezte el a mumifikálást - tette hozzá. Az eljárást először magzatok és újszülöttek esetében alkalmazták. Bizonyos szabályokat mindenképpen betartottak, még ha minden egyes múmiának „a technológiai és művészeti újításoknak köszönhetően" egyedi sajátosságai is vannak. A legmívesebb múmiák a legkevésbé régiek.- Ezek valóban a legrégebbi mesterségesen mumifikált holttestek - hangsúlyozta az antropológus. A Chinchprro-múmiák 7400 évesek, ami azt jelenti, hogy a holtestek kikészítésének ezt a módszerét 2000 évvel az első egyiptomi mumifikálások előtt végezték el. A képalkotó berendezés máris meglepetéssel szolgált a kutatóknak: a legkisebb múmiában nem találtak emberi testét.- Nem volt benne csontszövet tehát egy kis báburól lehet szó, amely azt a személyt volt hivatott helyettesíteni, akit nem tudtak mu- mifikálni - mondta Veronica Silva. A Chinchorro-tengerpart közelében - innen kapta a nevét a népcsoport - 1903 óta megtalált mintegy 180 múmia mellett semmilyen sírbútort nem találtak, ami arra enged következtetni, hogy a chinchorróknak nem voltak a halál utáni élettel kapcsolatos hiedelmeik. A kutatók a múmiák DNS-ét megfejtve azt is fel kívánják tárni, milyen genetikai vonásaik vannak jelen a mai lakosságban.- A cél az, hogy alaposabban megértsük életmódjukat, táplálkozási szokásaikat és a génjeiket, amelyek esetleg a mai chilei lakosokban is megtalálhatók- hangsúlyozta az antropológus. Elhunyt Piers Sellers Költöző rovarok Hatvanegy éves korában elhunyt Piers Sellers, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) klímakutatója és egykori asztronautája, aki élete végén vált híressé a Föld sebezhetőségéhez fűzött ékesszóló kommentárjai és a szervezetében diagnosztizált rákbetegségről írt jegyzete révén. WASHINGTON, a texasi Houstonban halt meg pénteken, halálát hasnyálmirigyrék okozta - közölte nyilatkozatában a NASA. Sellers megosztotta a klímaváltozásról űrhajósként szerzett benyomásait Leonardo DiCaprio idén ősszel bemutatott, Özönvíz előtt című dokumentumfilmjében is. A filmben azt mondta DiCapri- ónak, a látvány az űrből, hogy a légkör csupán „vékonyka hagymahéjként veszi körbe a Földet", segítette őt hozzá a bolygó sérülékenységének teljesebb megértéséhez. Piers Sellers emellett jegyzetet írt a The New York Timesnak az élete értelmével kapcsolatos belső vívódásairól, miután megtudta, hogy halálos beteg. A filmben és utóbbi jegyzetében egyaránt derűlátóan nyilatkozott, amellett érvelve, hogy az emberi leleményesség szerinte megmenti majd a bolygót az elszabaduló globális felmelegedés által előrevetített szörnyű végtől.- Piers egész életét a bolygó megmentésének szentelte - szögezte le Charles Bolden, a NASA igazgatója. Bolden nyilatkozata szerint Piers nem csupán azt hagyta örökül, milyen sürgetőéit a légkör felmelegedésével kapcsolatos teendők, „de azt a reményt is, hogy az emberiség képes jobban sáfárkodni bolygójával". A brit születésű egykori asztronauta a NASA Washingtonhoz közeli Goddard űrközpontjának tudományos és kutatási igazgatóhelyettese volt. Kutatóként 1982 óta dolgozott a NASA-nak és 1996- ban lett az asztronauták csapatának tagja. Háromszor járt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), legutóbb 2010-ben. Először sikerült brit kutatóknak felmérniük, hány milliárd költöző rovar szeli át az eget Dél-Anglia fölött évente - írta a BBC hírportálja. London. A kutatók azt állapították meg, hogy évente 3,5 ezer milliárd bogár és lepke vonul át minden évben az emberek számára észrevétlenül, nagy magasságban Dél-Anglia fölött. Akkora tömeget képviselnek, mintha 20 ezer rénszarvas szelné át az angol eget. A számoláshoz a kutatók vertikális radart és léggömbökre szerelt rovarhálókat használtak. Tíz éven át figyelték, hány rovar repül át éjjel és nappal a 150-1200 méter magasan elhelyezett eszközök kör: nyezetében. Noha az átvonulok elsöprő többsége apró teremtmény volt - gabonatetvek, legyek és muslicák -, nagyobb rovarok, zengőlégyfélék, katicabogarak, lepkék is akadtak köztük. A meglepő felfedezések egyike volt, hogy míg a kisebb rovarokat nem befolyásolta a szélirány, elindultak mindenképpen, addig a nagyobb testűek mozgása szabályosságot mutatott.- Ezek a rovarok érzékelik a szélirányt és eldöntik, az adott napon felszállja- nak-e. Ez azt jelenti, hogy van valamiféle iránytű-mechanizmusuk, ami jelzi az égtájakat és azzal a képességgel is rendelkeznek, hogy amikor magasra szállnak, felmérik a szélirányt, közvetítik az iránytűszervnek és döntést hoznak, repüljenek-e - magyarázta Jason Chapman, az Exeteri Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. A kutatók északi irányú migrációt figyeltek meg tavasszal, majd déli irányút ősszel. A kutatás egy évtizede alatt az északi és déli irányba vonuló rovarok mennyisége azonos volt. Meglepetésnek számított a megtett távolság és az utazási sebesség is. Voltak rovarok, amelyek óránként 36-58 kilométeres sebességgel vonultak és akár 200-300 kilométert is megtettek. A rovarok vonulásának hosszú távú tanulmányozása sokat segíthet a környezeti változások vizsgálatában, mivel az évmilliók evolúciójával kialakult vándorlási folyamat nagyon összetett viselkedést igényel és igen érzékeny az éghajlati változásokra.- A globális klímaváltozás egyes fajok pusztulását hozhatja, mások azonban igen gyorsan alkalmazkodnak és nagy veszélyt jelenthetnek az élelem- termelésre - mondta Ka 5 Lim, a Rot- hamsted Research kutatója, a tanulmány másik szerzője. Becslésük alapján Dél-Anglia fölött körülbelül 3200 tonna biomassza repül minden évben, ami 20 ezer rénszarvasnak felel meg. „Majdnem nyolcszor akkora tömeg mint a vándormadaraké" - tette hozzá Chapman. Új dinoszauruszfajt fedeztek fel Űj dinoszauruszfajt azonosítottak Kínában: fiatal korában fogai voltak, amelyeket húsevéshez használhatott, később csak a növényevésre alkalmas csőre maradt - írta a BBC News. LONDON. A kövületek alapján élt olyan dinoszaurusz, amelynek serdülőként foga volt, azzal ette a húst, felnőtt állatként azonban a csőrével fogyasztotta a növényeket - írták a kutatók a Current Biology című tudományos lap aktuális számában. A felfedezés azért meglepő, mert egyetlen más hüllőnél sem tapasztaltak még ilyet. A Limusaurus inextrica- bilis mintegy 150 millió éve élt a mai Kína területén. Első kövületeit nagyjából tíz éve fedezték fel.- Eleinte azt hittük, két különböző ceratosurusféléről van szó, az egyik fogas volt, a másik fogatlan. Két külön fajként kezdtük leírni őket - mesélte a BBC-nek Szuo Vang a Pekingi Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. Később vették észre, hogy a „két állat" feltűnően hasonlít egymásra, kivéve a fogakat. Azt állapították meg, hogy a dinoszaurusz felnőve elveszítette a fogait. Ez az első hüllő, amelyre ez jellemző.- Semmi ilyesmit nem láttunk eddig a gerincesek kövületeit tanulmányozva. A maiak közül is egyetlen egy szárazföldi állat ilyen, a kacsacsőrű emlős - mondta Stephen Brusatte, az Edinburghi Egyetem tudósa, aki nem vett részt a kutatásban. A Limusaurus, vagyis mocsári gyík a hüllőmedencéjű, két lábon járó dinoszauruszok egy régi és elég primitív faja. Ahhoz a csoporthoz tartozik, ahová a közismert ragadozók, a T. Rex és a Vel- ociraptor is. Az új faj felfedezése segít megmagyarázni, hogyan alakult ki az evolúció sorén a madarak csőre. A modern állatok körében gyakoribb a felnőttkori fogvesztés, egyes hal- és kétél- tűfajok, valamint a kacsacsőrű emlős is így fejlődik.
