Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-27 / 302. szám

Bántalmazta a buszsofőrt Salgótarján. Közfela­datot ellátó személy elleni erőszak és súlyos testi sértés kísérletének bűntett meg­alapozott gyanúja miatt indí­tott nyomozást egy 24 éves helyi lakos ellen a városi ren­dőrkapitányság. Az egyik salgótarjáni me­netrend szerint közlekedő helyi járati busz sofőrje - vi­selkedésük miatt - néhány napja a jármű elhagyáséra szólította fel a fiatalembert és annak ismerősét. A gya­núsított dulakodni kezdett a járművezetővel, majd a buszról leszállva a földre rántotta őt. Ezt követően több alkalommal, ököllel megütötte a sértettet, aki a bántalmazás következ­tében megsérült. A salgó­tarjáni nyomozók őrizetbe vették férfit és kezdemé­nyezték az előzetes letar­tóztatását. Hét férfi, egy eset... Nemti. Az utcán vereked­tek össze többen is pár napja Neműben. Egy négyfős társaság - hangos szóváltást és szidal­mazást követően - össze­verekedett és kölcsönösen bántalmazták egymást egy három főből álló csoporttal. A rendőrök - a bűncselek­ménnyel összefüggésben - hét férfit állítottak elő a Bátonyterenyei Rendőr- kapitányságra. Valameny- nyiüket gyanúsítottként hallgatták ki csoportos garázdaság megalapozott gyanúja miatt. Mindenki karácsonya Több, mint két évtizedes hagyomány már a város­ban, hogy az ünnepeket megelőző napokban egy teljes délutánt átölelő programsorozatként tart­ják meg a „Mindenki kará­csonya" elnevezésű ren­dezvényt. ték, hogy Jézus születésének kö­szöntése a várakozás és útkere­sés időszaka, amikor együtt van minden család, és átélik, átérzik a pillanat meghitt örömét. Ilyen­kor nagyobb szeretettel fordul­nak egymáshoz az emberek, és azok is, akik egyébként anyagi forrásaikból nem tehetnék meg segítenek a rászorultakon. Ez a legszebb és legtisztább ünnepe mindannyiunknak, karácsony­kor kicsit szebbnek látjuk a vilá­got, és bizakodunk őszinte hit­tel tekintve a jövőre. A honatya külön köszönettel illette a tele­pülés polgárőreit, akik az év min­den napján szolgálatban állva fi­gyelnek arra, hogy a polgároknak zökkenőmentes legyen az életük. A rendezvény végén, miután Jakus Tímea színművésznő rész­leteket adott elő a Karácsonyi rege című versből, a szomszé­dos parkolóban felállított asz­talokon halászlé, mákos guba, meleg tea és forralt bor várta a vendégeket. H.H. Bállá Mihály honatya a művelődési ház bejáratánál mondta el karácsonyi köszöntőjét RÉTSÁG. Először egy kézmű­ves kirakodóvásár fogadott ki­csiket és nagyokat a művelődé­si központ aulájában. Sok-sok szép, és egyedi portéka sora­kozott az asztalokon, a környék kiváló mestereinek keze mun­káját dicsérve. Sőt, aki akarta, maga is formálhatott apró dísze­ket, ajándéktárgyakat. Ezután a színházterembe in­vitálták a résztvevőket. Itt az Escargos együttes adott kon­certet, illetve a Simon Katalin vezette Kereplő néptáncegyüt­tes különböző korosztályos cso­portjai vonultak végig a termen, A fiatalok az ünnepkörhöz kötődő népszokásokat idéztek meg síppal, dobbal muzsikálva, reg- ölésekkel kísérve idézték meg az ünnepkörhöz kötődő nép­szokásokat, és az Ékes éneke­gyüttes tagjai szólaltattak meg karácsonyi dalokat. A műsort követően az esemény a műve­lődési ház bejáratánál folytató­dott, a város karácsonyfájánál Itt Hegedűs Ferenc, Rétság pol­gármestere, valamint Bállá Mi­hály, a nyugat-nógrádi térség or­szággyűlési képviselője mondott beszédet. Mindketten kiemel­Őrizetbe vették NŐGRÁDMARCAL. Eltiltás hatálya alatt vezetett autót egy 29 éves férfi Nógrád- marcalban. Egy személy- gépkocsit kíséreltek meg ellenőrizni-a járőrök néhány napja Nógrádmarcalban. Az autó vezetője a rendőri in­tézkedés elől kitérve egy föl- dútra kanyarodott, majd rövid idő után önként megállt. Mint kiderült, a Pásztói Rendőrka­pitányság 2017. január 3-ig eltiltotta a járművezetéstől a 29 éves sofőrt. Az egyenru­hások előállították a bujáki férfit a balassagyarmati kapi­tányságra, ahol őrizetbe vet­ték őt. A hatóság a szabály- sértés - eltiltás hatálya alatt történő járművezetés - elkö­vetése miatt gyorsított bíró­sági eljárást kezdeményezett vele szemben. Dulakodás hármasban... Keszeg. Csoportosan el­követett garázdaság megala­pozott gyanúja miatt indított eljárást egy 27, egy 29 éves és egy 35 éves keszegi lakos ellen a Rétsági Rendőrkapi­tányság. Két férfi között han­gos szóváltás, majd dulako­dás alakult ki a közelmúltban egy italbolt teraszán, Kesze­gen. A csetepatéba idővel bekapcsolódott a harmadik fiatalember is, s a kocsma előtt húzódó út túloldaláig haladva folyamatosan kia­báltak, továbbá lökdösték és bántalmazták egymást. A hatóság a napokban befejez­te az eljárást és az ügy iratait vádemelési javaslattal to­vábbította a Balassagyarmati Járási Ügyészségnek. Közös úton... Héhalom polgármestere, Bakos József (képünk jobb szélén) gyűj tést szervezett a Böjté Csaba által istápolt gyermekek számára Vegyük észre az élet apró örömeit! NMH-információ. Simon V. László „Úton Böjté Csabával" című könyvét mutatták be nem­rég Budapesten. Az eseményre meghívást kapott Héhalom pol­gármestere, Bakos József is. En­nek komoly oka volt, hiszen a könyvben egyedüli magyaror­szági helységként a dél-nógrádi település is megemlítésre került. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója ugyanis személyesen volt jelen az idén április 23-án második alkalommal megrende­zett „Böllérfesztiválon". A tavaszi rendezvény han­gulata, a személyes találkozás olyan meghatározó volt a feren­ces szerzetes számára, hogy úgy döntött: ez a kis település és Ba­kos József polgármester minden­képpen említést érdemel az éle­téről szóló könyvben. A tartalmas kiadványban több fotó is tanús­kodik erről. Az országos hírnévre szert tett rendezvény szervezői előzetesen úgy döntöttek, hogy a „II. Böllérfesztivál" bevételét a Dévai Szent Ferenc Alapítvány ja­vára ajánlják fel. A befolyt több mint kétmillió forintot Héhalom első embere személyesen adta át a ferences szerzetesnek a határon túli 5zé- kelyhídon, az alapítvány gyer­mekotthonában tett látogatása során. Bakos József polgármes­ter pedig a fővárosi könyvbe­mutatón a könyv egy példányát vehette át, benne Böjté Csaba saját kézírásával a megjegyzés: „Hálás köszönettel!" Cz.Z.J. A decemberi hidegben, Benczúrfalván, a Katona József út 27. szám alatti meleg szobában beszélge­tésünk során kibontakozott előttem a századik életévé­ben lévő Zsíros László élet­útja. Az elmúlt egy évszázad alatt szomorúbb és szívme- lengetőbb időszakok egy­aránt voltak az életében. A szellemileg aktív, még min­dig a kertjét művelő, dolgos ember életének könyvében lapozgattunk. Szécsény-Benczúrfalva. Zsíros László Dolányban szü­letett, 1917. október 4-én. (A település 1927-ben vette fel a nagy magyar festő, Benczúr Gyula nevét, aki tíz éven át eb­ben a községben élt. Benczúr- falvát 1963-ban közigazgatá­silag Szécsényhez csatolták - a szerző.) A falu elemi iskolájában tanult, gyermekkora a tanulás­sal, a libapásztorkodással és a szüleinek való segítéssel telt el, akik mezőgazdasági munkások voltak. Természetesen jutott ideje a hozzá hasonló gyerme­kekkel a közös játékra is. Tizenkét esztendős volt, ami­kor beállt az aratók közé félré­szesnek. Csillésként dolgozott a szécsényi téglagyárban. Reg­gel igencsak korán kellett kel­ni, hogy a hegyen átgyalogolva időben ott legyen a munkakez­désre. Következtek a katonaság évei: 1939-ben Munkácsra vo­nult bé. Amikor leszerelt, úgy gondolta, hogy végleg leteheti az egyenruhát, de nem így tör­tént, mert jött az újabb behívó. A rövid otthon tartózkodása ide­je alatt, 1942-ben megnősült. A II. világháborút katonaként élte át. A gyalogságnál szolgált, századukkal eljutottak Lengyel- országba, Csehországba és Szlo­vákiába, miközben több száz kilométert gyalogoltak. 1945- ben, Romániában fogságba ke­rült. Erre az időre így emlékszik vissza: - Bevagoníroztak minket, mint a marhákat. Össze voltunk zsúfolva a vagonban. Az illem­hely egy lyuk volt a kocsi vé­gén. Napokig vonatoztunk, mire megérkeztünk a mínusz 40 Cel- sius-fokos szibériai hidegbe. Egy időben az erdőben dolgoztunk, fát termeltünk ki, majd egy kül­színi bányába vezényeltek min­ket. Nem voltam egy erős fizi­kumú ember, így szerencsére bekerültem a konyhára dolgoz­ni, ahol kilencszáz személy ré­szére kellett főznünk, minimális felszereléssel. A Szibériában töl­tött két év alatt több alkalommal is megaláztatásban volt részem. Valaki rám fogta, hogy dollárom van. Mindenemet átkutatták. El­képzelheti, hogy miben volt ré­szem... Persze dollárom nem volt. Honnan lett volna? A táborban volt négy fogoly­pap. Ők tartották bennünk a lel­ket a legnehezebb időben is. A tábor vezetője engedélyezte a szentmisét, így szép csendben mi is megünnepeltük a kará­csonyt. Elérkezett 1947, amikor közölték velünk, hogy a tábor fele hazamehet, de a másik ré­sze még egy évig ott marad. El­képzelheti azt az izgalmat, amit akkor átéltem, átéltünk. Hála Is­tennek bekerültem a szerencsé­sek közé. Amikor megérkeztem, sírtam az örömtől. Itthon a feleségemmel föld­műveléssel foglalkoztunk. Dol­goztunk reggeltől késő estik, de nem volt látszata, mert szin­te mindent be kellett szolgál­tatnunk. Hogy milyenek voltak azok az évek, azt csak azok tud­ják, akik átélték. 1960-ben nem volt mit tenni, beálltunk a téesz- be. Bevittük a földet, a lovakat, a szarvasmarhát... - mindent. Aki nem állt be, a tagosítás után valahol a falutól messze lévő dűlőben kapta meg a földjét. A téeszben dolgoztam nyugállo­mányba vonulásomig. A feleségem négy éve hunyt el. A lányommal élek itt, Benczúrfalván, akinek két fel­nőtt gyermeke van. A szentestét itthon töltöttem vele. Másnap Salgótarjánban, az unokámnál jöttünk össze, ahol a másik uno­kám családja is ott volt. Mi a titka annak, ha közel a száz évhez szellemileg még friss, jókedvű és fizikailag jól bírja magát az ember? Az élet­ben a rossz és a jó közül mindig a jót vegyük észre! Nem szabad . magunkat elhagyni, minden nap dolgoznunk kell! Vegyük észre az élet apró örömeit! - zárta szavait Zsíros László. Szenográdi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents