Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-19 / 296. szám
Élmény és tapasztalatszerzés találkozik... Alighanem a Duna-Dráva Nemzeti Park az egyik legtöbb látványossággal büszkélkedő terület. A megszokott feladatkörökön túl rengeteg teendőt lát el s megannyi izgalmas, egyben oktató programot kínál. A fehér gólyák világa, a világhírű gemenci vadállomány és az abaligeti denevérmúzeum kicsik és nagyok érdeklődését is felcsigázza. A Zselici Csillagoségbolt-park vagy az exkluzív kajak- és kenutúrák pedig már csak megerősítik az olvasót: ide bizony érdemes ellátogatni! A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán a Duna és a Dráva mentén jött létre. A mintegy 50.000 hektár kiterjedésű terület természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, amelyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található - tudtuk meg Komlós Attila marketing és kommunikációs menedzser közreműködésével. Duna menti területek A Duna mentén a Sió-csatorna torkolatától a déli országhatárig húzódik a védett terület. Itt található Gemenc és Béda-Karapancsa, amelyek az Alföld részei. A Dunának ezen a szakaszon az esése csökken, így sebessége is kisebb, ezért középszakasz jellegűvé válik. Korábban kanyarogva folyt, a magával hozott iszapból és homokból zátonyokat épített, állandóan változtatta medrét. A túlfejlett kanyarokat természetes úton átvágta, így keletkeztek a holtágak és a mélyebb területen a belső tavak. Az itt élő lakosság a XVIII. század végéig nem kísérelte meg útját állni az árvizeknek, hanem éppen ellenkezőleg, mind nagyobb területeket próbáltak bekapcsolni e természetes „légzésbe". Később, a gátak megépítésével a Duna és a holtágak kapcsolata megszakadt, a mentett oldalon elmaradtak az árvizek, megkezdődött a kiszáradás és a feltöl- tődés. A nemzeti park ennek a természetes ártéri élő rendszernek a maradványait őrzi és kiemelkedően fontos értékű a természetvédelemnek, mert Európában alig maradt meg ilyen kiterjedt ártéri vizes élőhely rendszer. A drávai szakasz A Dráva a Tiroli-Alpokban ered, hazánk területét Őrtilosnál éri el. A folyó gyors, esése jelentős, sok hordalékot hoz magával. Az esése a magyar szakaszon fokozatosan csökken, hordalékát lerakja. A Dráva jellegzetes képződményei a zátonyszigetek, amelyek folyamatosan épülnek és pusztulnak, ezáltal a helyüket is változtatják. Jellegzetes élőhelyei a pionír növényzetnek. A nemzeti park Dráva-menti szakaszának változatos élőhelyein csaknem 4.500 állatfaj él. Érdekesség, hogy a drávai tegzes jelzi, hogy a Dráva még tiszta vizű folyó, itt él a Földön az egyetlen életképes populációja. A Dráva a vízimadarak vonulásában és telelésében is meghatározó szerepet tölt be. Az állóvizek befagyása után sok ezer madár gyülekezik ide a nyílt víztükörre. Régi magyar háziállatok A Dráva mentén található kistelepülések lakói elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak, szarvasmarhát, csikót, birkát és disznót legeltettek. De említést érdemel a cikta juh is. Ez a harmadik juhfajtánk, amelyet mindenképpen fenn kell tartani, mivel a legnagyobb és legtisztább állomány Magyarországon található ebből a fajtából. A hortobágyi racka - aminek húsa rendkívül ízletes - tenyésztése manapság kezd divatba jönni. Az extenzív viszonyokat jól tűri, ellenálló, viszonylag igénytelen fajta. Természetvédelmi területeink elsődleges lakója. Fehér Gólya Múzeum A Mohácstól délre fekvő Köl- ked lakossága évszázadok óta együtt él a gólyákkal. A dunai ártér határában fekvő község mindig biztos fészkelő és táplálkozó helye volt a fehér gólyáknak. Itt található az országban egyedülálló Fehér Gólya Múzeum, amely 2002 óta működik. Boki-Duna halászati bemutatóhely Ez a gyönyörű vízterület évszázadokkal ezelőtt a Duna egy túlfejlődött kanyarulata volt, amely lefűződött és ma holtágként él tovább. A halászati bemutatóhelyen 500 évet ugrunk vissza a múltba és egy ősi vízi világba pillanthatunk be. Elődeink halfogási szokásait és eszközeit ismerhetjük meg és próbálhatjuk ki. Mohácsi Nemzeti Emlékhely Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén, régészeti feltárásokat követően, 1976-ban nyílt meg a Történelmi Emlékhely. A park területe 1700 katona végső nyughelye. A 2012 óta hivatalosan Nemzeti Emlékhely rangot viselő helyszín rendszeresen ad otthont különböző rendezvényeknek. Kenutúrák a Külső-Búdén A Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa Tájegysége a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értékét képviselő vizes élőhelyeit foglalja magába. Nyugodt víztükre és vadregényes partja a vízimadarak paradicsoma. Ha szerencsénk van, találkozhatunk a híres és színes ártéri madárvilág képviselőivel is: barna kányákkal, szürke gémekkel, illetve jégmadarakkal. Természetfotózás Gemencen Gemenc legnagyobb hírneve a kiváló vizes élőhelyeknek, ártereknek köszönhető. Az erdők mélyén megbúvó tavakat az állatok gyakran látogatják, csak türelmes csendben kell várni, hogy táplálkozó fekete gólyákkal, nagykócsagokkal, sulymot evő vaddisznókkal vagy hűsölni érkező szarvasokkal találkozzunk. Itt mindig történik valami, ami egy természetfotós számára érdekes lehet. Látogatóközpontok A Drávaszentesen található Dráva Kapu Bemutatóközpont a Dráva menti védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatókat, mindemellett igazi kikapcsolódást nyújt minden korosztály számára. Az Ormánság természeti értékeit és hagyományait megismertető Ős-Dráva Látogatóközpont pedig interaktív kiállítással, őshonos háziállat bemutatóval, tanösvényekkel, változatos aktív programokkal, környezeti nevelési foglalkozásokkal várja a közönséget. Abaligeti-barlang és Denevérmúzeum A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója az Abaligeti-barlang. Folyamatos kutatások nyomán vált ismertté a 466 méteres főága, valamint a három, nehezen járható mellékága. A barlang jelentős denevérpihenő, a téli időszakban a kis- és nagy patkósdenevérek százai figyelhetők meg. Mint megtudtuk, az abaligeti Denevérmúzeum egyedülálló tematikus bemutatóhelye a denevérek kevéssé ismert és misztikusnak tűnő világának. A múzeum a különböző élőhelyek szerint, nagyszerű kialakítással, látványosan és valósághűen mutatja be a denevéreket. Pécs - Tettyei Mésztufa-barlang A Tettyei Mésztufa-barlang egyedülálló geológiai képződmény, az üregrendszer a mintegy tízezer éves, laza szerkezetű, vastag mésztufában alakult ki. A járatokat az évszázadok folyamán mesterségesen kibővítették, további folyosókat vájtak ki a hegy belsejében, kisebbfajta labirintusrendszert létrehozva. Pécs - Pintér-kert Arborétum A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. A kertben álló Pintér-villa, amelyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült. A villa egykori tulajdonosa, Pintér János, botanikai érdeklődésű ember volt, 1926-ban kezdte el növények telepítését az épület körül. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre. Napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét. Nagyharsányi Szoborpark A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya a műalkotások igazi otthonává vált. A közel 130 szobor többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok és óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása vagy az Emlék. Szársomlyó A Villányi-hegység legmagasabb tömbje a Szársomlyó. A hegyen négy olyan védett növényfajt is találtak, amelyek kizárólag itt fordulnak elő hazánkban. Ide heti öt alkalommal szakvezeté- ses túrát indít az igazgatóág. Zselici Csillagoségboltpark Egyre kevesebb hely található a Földön és Magyarországon is, ahol a sötét éjszakai égbolt természetes állapotában megmaradt - ezek egyike a Zselic, Európa első Csillagoség- bolt-parkja. A park területéről felhőmentes, holdtalan éjszakákon szabad szemmel is több ezer csillag látható. A dunai ártér határában fekvő Kölked mindig biztos fészkelő és táplálkozó helye volt a fehér gólyáknak
