Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-19 / 296. szám

Ötvennégy milliárd az egyházi oktatási intézményekre A költségvetés év végi technikai zárásával a kormány döntése nyo­mán 54 milliárd forint többletforrást kapnak az egyházi oktatási intézmények szerte az országban - jelentette be Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős ál­lamtitkár vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón. Erősödik az ország Magyarország a magyar emberek teljesítményének köszönhetően erősödik, ami lehetővé teszi, hogy az államadósság növelése nélkül lehessen csökkenteni az adókat és növelni a béreket - mondta Tuzson Bence kormány­zati kommunikációért felelős államtitkár szombaton, Budapes­ten tartott sajtótájékoztatón. Budapest. A kormány képviselője úgy fogalmazott, a kormány és az Országy- gyűlés utóbbi időben hozott döntése­inek köszönhetően a magyar emberek ismét léphetnek egyet előre. Tuzson Bence sajnálatosnak nevezte ugyan­akkor, hogy a legutóbbi adócsökkenté­seket az a baloldal nem szavazta meg, amely szerinte kormányzása idején a magasabb adókban hitt, és az „agyo- nadóztatás" ellenére sem tudott érde­mi növekedést elérni, sőt inkább elsze­gényedés volt tapasztalható. Az államtitkár kiemelte, a jelenlegi kormány 2010 óta az adócsökkentés pártján álL Példaként említette, hogy a személyi jövedelemadó több mint felével csökkent, létrejött a családi adórendszer, folyamatosan csökken a társasági adó és a kisvállalkozók teherviselése is egysze­rűsödik, továbbá a legfontosabb élelmi­szerek áfája is mérséklődik, hasonlóan az internet, az éttermi szolgáltatások és az új lakások forgalmi adójához. Tuzson Bence emlékeztetett arra is, hogy a kormány a bérmegállapodást se­gítve döntött arról, hogy csökkenti a bé­rekre rakodó terheket a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó mér­téke jövőre 27 százalékról 22 százalékra, majd a következő évben 20 százalékra csökken, a kabinet pedig azt követően is hajlandó további csökkentésre. A kormány képviselője a magyarorszá­gi cégek szempontjából nagy segítségnek nevezte a társasági adó 9 százalékra csök­kentését ami által növekedhet Magyaror­szág versenyképessége, több befektető érkezhet az országba. Budapest. Soltész Miklós közölte: 60- 70 településen több mint 120 intéz­mény újulhat meg az óvodáktól a közép­iskolákig. Kifejtette: az egyházi jelenlét a köznevelésben ma Magyarországon 14 százalék, míg a magukat valamelyik egyházhoz tartozónak valló emberek aránya 55 százalék, vagyis az egyházi intézményekre óriási szükség van, ezt bizonyítja a hatalmas túljelentkezés is az ilyen intézmények esetében. Soltész Miklós kiemelte: a mostani döntés eredményeként megújulhat több régi, nagy múlttal rendelkező in­tézmény is az ország számos pontján. Többnyire azok az intézmények juthat­nak most támogatáshoz, amelyek az elmúlt években nem kaptak EU-forrást -tette hozzá. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti állam­titkára a sajtótájékoztatón elmondta: az előző évek döntéseinek következ­tében az elmúlt öt évben az oktatásra fordított összegek folyamatosan nőt­tek, „2012 és 2017 között 1350 milli­árdról 2000 milliárd forint fölé nőtt az oktatásra fordított állami kiadásoknak a mértéke". A magyar gazdaság erősö­désének az oktatás is az egyik haszo­nélvezője - hangsúlyozta. A korábbi, oktatást érintő döntések­re emlékeztetve kitért rá: a pedagó­gusok bére évről évre nő, hogy egy jó pedagógusnak ne kelljen az alacsony fizetés miatt elhagynia a pályát. Emel­lett béremelés várható a pedagógusok munkáját segítőknél is - fűzte hozzá. Rétvári Bence továbbá arról is be­szélt, hogy a dologi kiadások tekinte­tében is jelentős többlettel számolhat­nak az iskolák, valamint az ingyenes tankönyvellátás rendszerének köszön­hetően ma már a diákok 67 százaléka jut ingyenesen tankönyvhöz. Bérlakásokat adtak át Hét új szociális bérlakást adtak át a Csongrád megyei Marosle­ién vasárnap. A rendezvényen Lázár János Miniszterelnöksé­Í jet vezető miniszter hangsú- yozta, három dolog szükséges ahhoz, hogy az alföldi telepü­lésekről ne vándoroljanak el a fiatalok, és ezekben kiemelt támogatást nyújt a kormány: a munka, az oktatás és az ott­honteremtés. Budapest. Lázár János, aki a térség országgyűlési képviselője is, sajtosá­nak tájékoztatása szerint az átadási ünnepségen arról beszélt, hogy az al­földi ember ragaszkodik otthonához, és csak szükség miatt hagyja el. Han­goztatta, három dolog fontos ahhoz, hogy az alföldi és a kelet-magyaror­szági településekről ne vándoroljanak el a fiatalok, ezért ezekben a kormány kiemelten igyekszik támogatni az érintett településeket. Ezek közül az első a munka - fejtet­te ki a miniszter, aki komoly sikerként értékelte, hogy a választókerületben, Hódmezővásárhely és Makó térség­ben a 2010 körül még 12 százalékos munkanélküliséget sikerült 6 százalék alá szorítani. Maroslelén is sokkal ke­vesebben vannak munka nélkül mint 2010-ben - tette hozzá. A második fontos terület az oktatás, a nevelés - mondta. Kiemelte: nagyon fontos, hogy a térségben élő gyerekek olyan nevelést kapjanak, amely lehe­tőséget ad nekik, hogy képességeik, szorgalmuk, tehetségük szerint boldo­guljanak az életben. A harmadik pedig az otthon - mond­ta el Lázár János, hozzátéve: ezúttal hét új otthon létrehozását támogatta a kormány Maroslelén, a települési önkormányzat kezdeményezésére. Ez hét fiatal családnak jelent jó kezdetet a családalapításhoz - fűzte hozzá. HIRDETÉS Az eredményeket kellene védelmeznie Brüsszelnek meg kellene állnia az európai integrá­ció mélyítésében, és az eddig elért eredményeket kellene védelmeznie ahe­lyett, hogy folyamatosan újabb és újabb intézmé­nyek létrehozásával pró­bálja megoldani a problé­mákat - mondta Trócsányi László igazságügyi minisz­ter vasárnap, a Karc FM Ál­láspont című műsorában nyilatkozva. Budapest. A tárcavezető úgy fo­galmazott, elkötelezett az európai integráció mellett, de rengeteg működési zavart lát az unió mű­ködésében. Példaként említette az európai ügyészség létrehozá­sának gondolatát, ami szerinte ko­moly hatékonysági problémákat vet fel annak tudatában, hogy az unió csalás elleni hivatala (OLAF) és a tagállamok igazságügyi együttműködését segítő Eurojust is fennmaradna. Egy újabb szer­vezet létrehozása helyett célsze­rűbb lenne a már meglévő és jól működő intézményeket tovább erősíteni - tette hozzá. Trócsányi László kiemel­te, hogy Európa lakosságá­nak 25 százaléka tekinthető euroszkeptikusnak, és 10 száza­lék pártol egy, az Egyesült Álla­mok példáját követő föderációt, miközben a többség alapvetően nem foglal állást ebben a kér­désben. Az európai döntésho­zók felelőssége ezért egy olyan realista irányvonal képviselete, amely egyik irányban sem köte- leződik el-mondta. A miniszter elmondása sze­rint pozitívan fogadták, hogy a köztársasági elnök pénteken az Alkotmánybírósághoz (Ab) for­dult, kérve a közigazgatási per- rendtartásról szóló, december 6-án elfogadott törvény egyes rendelkezései alaptörvény-elle- nességének és egyben közjogi érvénytelenségének megálla­pítását. Trócsányi László hangsú­lyozta, miniszteri kinevezése óta a közigazgatási bíróságok megalkotását tartja- egyik leg­fontosabb feladatának, aminek fontos eleme az önálló közigaz­gatási perrendtartás létrehozá­sa, az erről szóló javaslat alkot­mányossági normakontrollja pedig javíthatja indítványuk elfogadottságát. Európai Unió Európai Strukturális SZÉCHÉNYI Magyarország Kormánya BEFEKTETÉS A JÖVŐBE wr I 1 a 1 ni W | 7t“ riiním.iaiRilifiu.K ÍTilliliIili tMilHIlllH'i [IJ^IISlXSsÜlaÜllÜliÄIÄS iilgi fjyAJ

Next

/
Thumbnails
Contents