Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-16 / 294. szám

MTI FOTÖ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA / SZECSÖPI BALÁZS Un iós állam- és kormányfők találkozója Lassan többségivé válik az az álláspont az Európai Unióban, amelynek ér­telmében az EU területén kívül kellene menekült- táborokat létrehozni - je­lentette ki Orbán Viktor Brüsszelben csütörtökön, az uniós állam- és kor­mányfők találkozója előtt. akar, azt a magyarok nem akar­ják. Kiemelte, nem szimpatikus az a felfogás, hogy azok, akik tö­megesen beengedték Európá­ba „a túlnyomó többségükben gazdasági migránsokat", szét akarják osztani őket a többiek között, hogy „jusson a bajból Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik az Európai Unió brüsz- szeli csúcstalálkozója előtt BRÜSSZEL, a miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva elmondta, még nincs szó több­ségi álláspontról, de úgy érzi, hogy az események ebbe az irányba haladnak. Mint mondta, a migránsügy egészében meg­figyelhető, hogy „a korábban kiátkozott, lebecsült, lenézett, megvetett álláspontok lassan közös állásponttá válnak, és az azokat képviselő embereket pe­dig méltó partnerekként üdvöz- lik mostanság". Hozzátette, úgy véli, lehet olyan előrelépés a tengerből ki­mentett migránsok visszaszál­lítását célzó magyar javaslat­nak az ügyében, amely „a józan mindenkinek". Azonban - mint mondta - nem pusztán szim­pátiáról van szó, ugyanis az ok­tóberi népszavazáson volt 3,3 millió ember, aki azt mondta, „szó sem lehet arról, hogy bár­ki más dönthessen a Magyaror­szágon élők személyéről, mint maga Magyarország". Orbán Viktor elmondta, van még egy ügy, amely „most csú­szik fel a napirendre": „meg akarják tiltani a rezsicsökken­tést", olyan szabályt akar meg­alkotni az Európai Unió, amely „megtiltaná az országoknak, hogy államilag határozzák meg az energia árát bármilyen kör­ben is". „Ez alapvetően érinti HUSI is b Orbán Viktor magyar, Rober “ Bohuslav Sobotka cseh és Beatá miniszterelnök egyeztet az Európai rüsszeli csúcstalálkozója előtt ész irányába mutat". Orbán Vik­tor szerint míg korábban „csak a menekültek beengedésének humanitárius körülményeiről volt hajlandó a miniszterelnö­kök gyülekezete beszélni", és az uniós külső határok védelme „betiltott álláspont" volt, utóbbi mára megváltozott és elismert közös feladattá vált. A menedékkérők újraelosztá­sát célzó kvótákról szólva a mi­niszterelnök leszögezte, ebben nem fognak engedni, mivel amit Angela Merkel német kancellár a magyar embereket, a szegé­nyeket jobban mint a jobb mó­dúakat, tehát becsületbeli ügy, hogy ki kell tartanunk, ebben nem fogunk engedni" - fogal­mazott. Sajtótájékoztatóján a kor­mányfő emellett az ukrajnai ví­zummentesség ügyére is kitért, azt hangoztatva, hogy „erkölcsi­leg tarthatatlan az a politika", hogy bár az ukránok minden feltételt teljesítettek, mégsem adjuk meg nekik a vízummen­tességet. Orbán Viktor miniszterelnök és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök beszélget az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója előtt Csütörtöktől pályázhatnak a civil szervezetek Csütörtöktől pályázhatnak működési támogatásra a civil szervezetek a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) 2,6 milliárd forint keretösszegű kiírása alapján - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egy­házi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért fe­lelős államtitkára sajtótájékoztatón, Budapesten. BUDAPEST. Soltész Miklós elmondta, jövőre összesen több mint ötmilliárd forintot fordít a kormány a civil szervezetekre, ennek egy részét képezi a most kiírt működési támogatás. Az államtitkár úgy fogalmazott, nem lehet „civilellenességgel" vádolni a kormányt, 2010 óta ugyanis folyamatosan emelték a ci­vil szervezetek támogatását. 2010-ben az állami támogatás ösz- szege 144 milliárd, a magántámogatásoké 109 milliárd volt. Eh­hez képest 2015-ben állami támogatásként 202 milliárd forintot, magántámogatásként pedig 187 milliárd forintot kaptak a civil szervezetek - mondta. Soltész Miklós kitért az Országgyűlés által kedden elfogadott törvénymódosításra is, amely jelentősen könnyíti a civil szervez­tek működését. A változtatás alapján egyszerűsödik a nyilvántar­tásba vétel és a változásbejegyzés, a bíróság ezentúl csak egyszer kérhet hiánypótlást a szervezetektől, valamint az államtitkárság el­készít egy mintaokiratot a bejegyzési kérelemhez, így egységesít­ve a joggyakorlatot. Fülöp Attila egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsola­tokért felelős helyettes államtitkár közölte, a működési támoga­tásról szóló pályázat részletei megtalálhatók a www.emet.gov. hu oldalon. A szervezetek öt területen - közösségi környezet, mobilitás-alkal­mazkodás, nemzeti összetartozás, társadalmi felelősségvállalás, az új nemzedékek jövőjéért - pályázhatnak, a kollégiumok között pe­dig egyenlően osztják el a forrásokat - mondta, hozzátéve, a pályá­zatok beadási határideje területenként változik, de általában január közepe a határidő. Fontos változásként kiemelte, hogy százezer forintra csökkentet­ték a minimálisan pályázható összeg határét, a felső határ három­millió forint maradt. Szólt arról is, hogy a jövőben önállóan is nyújt­hatnak be támogatási igényt azok a magyarországi civil szervezetek, amelyek határon túli szervezettel közösen pályáznak a NEA-ban. Eddig a magyarországi szervezetek csak egy pályázatot nyújthattak be, függetlenül attól, hogy egyedül vagy közösen pályáztait. Fülöp Attila hozzátette, remélik, hogy ezzel a változással a magyarországi szervezetek szívesebben vállalják fel ezt a küldetést. Csizmadia László, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsának el­nöke azt mondta, a jogszabály-változtatásokban erőteljesen meg­jelenik a kollégiumok véleménye, ami azért fontos, mert a pályáza­tok elbírálása a kollégiumokon keresztül valósul meg. Kitért arra is, hogy a tanács szerint tovább kellene egyszerűsíteni a civil tör­vényt, jó lenne például, ha nem lenne külön működési és szakmai pályázat, hanem összevonnák e kettőt.

Next

/
Thumbnails
Contents