Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-15 / 293. szám

Több pénz jut a környezet védelmére Több pénz jut a környe­zetvédelemre: 3100 milliárd forint fordít­ható a környezetvéde­lemre a mostani uniós költségvetési időszak­ban, ami 500 milliárd forinttal több, mint az előző időszaké - mondta Fazekas Sándor földmű­velésügyi miniszter az Ml aktuális csatornán szerdán. Fazekas Sándor Budapest. Hozzátette: a víz-, a levegő minősége, a környezeti állapotok ja­vítása folyamatos munkát jelent, feladat van bőven, de a feltételek adottak. Ki­emelte: Magyarországon az elmúlt években 60 száza­lékra emelkedett a tisztított szennyvíz aránya a teljes szennyvíz mennyiségén be­lül. Az egy főre eső üvegház­hatású gázok kibocsátása pedig a negyedik legalacso­nyabb az unión belül, tehát a klímaváltozás hatásaira is megfelelő választ tud adni az ország - mondta. Kitért arra, hogy a Te szedd! mozgalom Európa legnagyobb önkéntes moz­galma, mintegy 200 ezer önkéntes vállalta a lakókör­nyezetének megtisztítását. A természettudatos szem­léletmód kialakítása nagyon fontos, és mindannyiunk ér­deke - húzta alá. Elmondta, hogy megje­lent a Magyarország környe­zeti állapota című kiadvány, amelyet a Herman Ottó Intézet munkatársai állítot­tak össze. Ebben kiemelten fontos terület az ország GMO-mentességének meg­őrzése vagy a biodiverzitás megőrzése. Sok témáról tárgyaltak Gazdasági és oktatási megállapodást kötött, va­lamint a Budapest-Pristina közvetlen légi járat áprilisi elindításáról tárgyalt Ko­szovóban Szijjártó Péter külgazdasági és külügymi­niszter kétnapos pristinai látogatása során. Belgrád/Pristina. A tár­cavezető szerdán telefonon az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy a megállapodások erősítik Ma­gyarország gazdasági pozícióját a Nyugat-Balkánon, és hozzájá­rulnak azon nemzetbiztonsági stratégiai cél eléréséhez, hogy a Nyugat-Balkánon béke, nyuga­lom és stabilitás legyen. Szijjártó Péter felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a magyar kül­politika egyik legfontosabb ele­me a nyugat-balkáni stabilitás elősegítése, hiszen „mi ponto­san tudjuk, hogy milyen komoly különbség van aközött, ha béke és nyugalom van a Nyugat-Bal­kánon, vagy amikor nincsen". Ezért is támogatja Budapest a térség európai integrációs tö­rekvéseit, segíti a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd meg­állapodásainak érvényesítését, és támogatja a koszovóiak ví­zummentességének megadását. A miniszter két megállapo­dást írt alá Koszovóban. A 62 millió eurós kötött segélyhi­telről szóló megállapodás ér­telmében nulla százalékos ka­matozású, 18 és fél év lejáratú hitelt biztosít Magyarország Ko­szovó számára arra, hogy ma­gyar vállalati részvétellel hajt­Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Isa Mustafa koszovói miniszterelnök találko­zója Pristinában , sanak végre vízgazdálkodási beruházásokat. Ez azt jelenti - részletezte Szijjártó Péter -, hogy magyar cégek újítják fel az ország legnagyobb víztáro­zóját, magyar cégek szabályoz­zák a két legnagyobb koszovói folyót, valamint magyar cégek hajtják végre a dél-koszovói ár- vízvédelmi beruházásokat. Az oktatási megállapodás ér­telmében pedig a jövő év szep­temberétől 50 koszovói hallga­tó számára biztosít Budapest ösztöndíjat Magyarországon. A tárcavezető meglátogatta a Magyar Honvédség Koszovó­ban tevékenykedő, a NATO pa­rancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erő­be (KFOR) vezényelt kontingen­sét. Kiemelte, a külföldi magyar katonai szerepvállalások közül a koszovói a legnagyobb: a KFOR- ban 370 magyar katona szolgál. Mivel a portugál katonákat ápri­listól kivonják a haderőből, így Magyarország veszi át a takti­kai-manőverezési egység veze­tő nemzeti szerepét, ennek ér­telmében pedig megnövekszik a magyar katonai szerepvállalás jelentősége Koszovóban. A politikus emlékeztetett arra, hogy 2014 óta egy magyar cég, a HungaroControl irányítja a koszovói felső légteret, hoz­zátéve: a megállapodások ér­telmében az ötéves szerződés 2019-es lejárta után is a magya­rok irányíthatják a légtér közle­kedését. „Bukaresttől Budapest felé../' Közleményben gratulált Tőkés László a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ségnek (RMDSZ) ahhoz, hogy „nemzetpolitikai viszonylatban Bukaresttől Bu­dapest, a román versenypártoktól pedig a Fidesz-KDNP irányába mozdult el, és ennek jegyében szerzett újabb mandátumokat Románia törvényhozásában". Kolozsvár. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő európai parlamenti képviselő sajtóirodája szerdai közleményében cáfolta azt a sajtó­ban felröppent hírt, hogy valamely román pártra szavazott a vasárnapi parlamenti választásokon. „Nem szavaztam román pártra" - idézte Tőkés Lászlót a közlemény. Az EP képvise­lő azonban azt is közölte, hogy az RMDSZ-re sem szavazhatott, hiszen annak Bihar me­gyei jelöltlistáján olyan politikusok szere­pelnek a befutó helyeken, akik „a korrupció vádja alatt elítélésére váró Kiss Sándor volt megyei RMDSZ-elnök cinkosaiként" meg­fosztották püspöksége idején a református egyházat az érmindszenti Ady-központ fel­építésére elnyert 320 millió forintos magyar- országi támogatástól. A református egyház­nak az első Orbán-kormány által 2002-ben megítélt támogatást a Medgyessy-kormány a Bihar megyei RMDSZ vezetői által alapított Mecénás alapítványnak folyósította. Az ala­pítvány nem Érmindszenten, hanem Nagy­váradon építette fel az Ady-központot, ame­lyet azóta le is bontottak. A vasárnapi román parlamenti választá­sok utáni nyilatkozatában Tőkés László ami­atti csalódottságénak adott hangot, hogy az erdélyi magyarok nem választhattak, hanem legfeljebb csak szavazhattak - szerinte - a kommunista egypártrendszert idéző módon. „Én magam bihari magyarként nem ad­hattam szavazatomat a megyei listák kor­rupt jelöltjeire. Sem a magyar nemzeti önrendelkezés árulóira. A Ceauescu-dikta- túra bukásának évfordulójához közeledve a demokratikus rendszerváltozás lehetsé­ges folytatására szavaztam" - idézte Tőkés Lászlót a képviselői irodája által kiadott va­sárnapi közlemény. A román parlamenti választásokon az RMDSZ listáin a Magyar Polgári Párt (MPP) néhány jelöltje is helyet kapott. A Tőkés László védnöksége alatt működő Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem indított jelöl­teket a választáson. Minden kórház pályázott Minden kórház pályázott arra a 15 milliárd forintra, ame­lyet az év végi kórházkonszolidáció részeként osztanak szét az intézmények között; 324 pályázatot tudnak tá­mogatni - mondta el az egészségügyért felelős államtit­kár szerdán az MTI-nek nyilatkozva. Budapest. Ónodi-Szűcs Zol­tán közölte, a 15 milliárd fo­rintra olyan pályázatokat vártak, amelyek az adott intéz­mény működését hatékonyab­bá tudják tenni, így például struktúraváltásra, integrációra, területi működések összehan­golására, energiahatékonyságra vagy a betegellátás racionalizá­lására vonatkoztak. Egy-egy kórház több ötlet­tel is pályázhatott, így összesen 810 pályázat érkezett, amelyek­nek 54 milliárd forint volt a tá­mogatási igényük, ezek közül 324 pályázatot bíráltak el, ki­merítve a rendelkezésre álló 15 milliárd forintos keretet-ismer­tette. Az államtitkár elmondta, a pályázatok közel fele az intéz­mények közötti konzorciális együttműködésekre vonatkozik, ami pozitív, hiszen látszik, hogy ha ösztönzik a kórházakat, akkor hajlandóak egymással együtt­működni. Az elosztás arányát tekintve az egyetemek 2,5 milliárd, az egyházi intézmények 375 mil­lió, az Állami Egészségügyi El­látó Központ alá tartozó gyógyí­tó intézmények 11,7 milliárd, a Honvédkórház pedig 360 millió forintot nyert el - mondta. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint a pályázatokból az is kitűnik, hogy mire költenének még a kórházak, hiszen érkezett pályá­zat például elektromos autó(k), gyógyszer-automaták beszer­zésére, informatikai fejlesztés­re vagy biciklitároló lefedésére. Azonban ezeket a kérelmeket most nem tudták támogatni - tette hozzá. Vonzóbb a pedagógusi pálya Az elmúlt években növekedett a tanár­képzésbe jelentkezett és felvett hallga­tók száma - mondta az oktatási állam­titkár szerda reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Budapest. Palkovics László szerint ez többek között annak is köszönhető, hogy számos támo­gatást, ösztöndíjat adtak. Ezek mellett az életpá- lyamodell kidolgozása nyomán is vonzóbbá vált a pedagógusi pálya: már máshogy „pozícionálják" ezt a szakmát - értékelte az államtitkár. Beszélt arról is, hogy a taná­rok továbbképzését is szeretnék továbbfejleszteni, az ugyan­is nem jó, hogy a pedagógusok maguk döntik el, milyen tanfo­lyamra tudnak, akarnak menni. Az adott iskolaközösségnek kell eldöntenie, hogy a tanárnak mi­lyen kompetenciákra, és azok­hoz milyen továbbképzésre van szüksége. Palkovics László az Ml ak­tuális csatorna műsorában kö­zölte, a PISA-felmérés ered­ményeit komolyan veszik, s a köznevelési törvényben meghatározzák azokat elemeket, amelyeket módosítani kell. Ugyanak­kor megjegyezte: a PISA-felmérés eredményei nem feltétlenül állnak korrelációban a társada­lom sikerességével. Az államtitkár nemzetközi vezetői tapasztalatai alapján azt mondta: nem szükségszerűen azokból az országokból származnak a legjobb mérnökök, amelyek a PISA-teszten jól szerepeltek. Megje­gyezte továbbá, hogy Izrael jóval többet Egy agglomerációt kell alkotnia Szeged. Szegednek és Vá­sárhelynek egy agglomeráci­ót kell alkotnia, kiaknázva az ipari-gazdasági-munkaerő- piaci együttműködésben rej­lő lehetőségeket - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a vasarhely24. com-nak. Lázár János a hírportálon szerdán megjelent interjú­ban úgy fogalmazott, olyan politikát szeretne megvaló­sítani az elkövetkező évek­ben, évtizedekben, amely összekapcsolja és ezáltal is erősíti a két várost, segí­ti, hogy a két település egy háromszázezres közösséget alkosson, ami versenyképes­sé teheti a régiót, és magas minőségű munkalehetősé­get biztosít a térségben élők számára. A politikus közölte, várha­tóan még az idén megjelenik a közbeszerzési felhívás a Szegedet Hódmezővásár­hellyel összekötő tram-train (villamos-vasút) járműveinek beszerzésére és a pályakor­szerűsítésre, tavasszal már az építkezés is megindulhat. A szegedi lézerközpont építése befejeződött, ezzel óriási lehetőségek nyílnak meg a város számára, de a kormány ígéretet tett egy 200 hektáros tudományos park létesítésére is - tudatta a miniszter. Lázár János elmondta, a szerdai kormányülésre be­terjeszti Botka László (MSZP) szegedi polgármester kéré­sét a harmadik Tisza-híd és az új uszoda építéséről. A kormánynak mindkét projek­tet kiemelten kell támogat­nia - tette hozzá. A miniszter a Hódmezővásárhelyt érintő fejlesztések közül a 47-es út 13 kilométeres elkerülő sza­kaszának építését emelte ki, amely napi 20 ezer járműves átmenőforgalomtól teher­mentesíti a települést. A Miniszterelnökség veze­tője közölte, lobbizik a bé­késcsabai repülőtér milliár­dos nagyságrendű bővítése érdekében is. Vádat emeltek Szeged. Nyolc szerb em­bercsempész ellen emelt vádat az ügyészség, a férfi­ak alkalmanként több tucat határsértőt zsúfoltak be egy teherautó rakterébe ta­valy nyáron - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyész­ség helyettes szóvivője szer­dán az MTI-t. Serfőző Katalin közölte, a nyolc elkövetőt államhatár átlépéséhez több személy­nek segítséget nyújtva, va­gyoni haszonszerzés végett, részben bűnszövetségben, részben a csempészett sze­mély sanyargatásával elkö­vetett embercsempészés bűntettével vádolja. A vá­dirat szerint a férfiak 2015. augusztus 18-án és 28-án vettek fel illegális határát­lépőket a gépjárműveikbe Röszke és Ásotthalom kö­zelében. Az egyik elkövető szervezte meg, hogy a más embercsempészek által a zöldhatáron átkísért mig- ránsokat hol kell felvenni, és biztosította a társainak a gépkocsikat, mobiltele­fonokat. A határsértőket a vádlottak anyagi ellenszol­gáltatás fejében Bécsbe akarták szállítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents