Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-13 / 291. szám
MTI Fotó: Bruzák Noémi Jö vőre már nem lehet eltitkolni Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek hétfőn a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvény- javaslatot, amely egyebek mellett utolsó lehetőségként biztosítja, hogy ne az adóhivatal tárja fel es szabja ki a külföldi bankszámlán lévő, vagy más módon eltitkolt jövedelmek után az adót - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-t. BUDAPEST. A tárca közleménye szerint jövőre az offs- hore-szisztémák és más, nemzetközi szintéren működő adóelkerülőkkel szembeni küzdelem új szakasza kezdődik. A leghatékonyabb eszközt az eredményes fellépéshez az OECD égisze alatt kidolgozott - a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló - többoldalú megállapodás biztosítja. Az első információcserére 2017. szeptember 30-ig kerül sor az új, valamint a már meglévő, magas értékű egyéni számlák esetében. Ez azt jelenti, hogy 2017-től több mint 70 országból érkezhet magyar pénzügyi számlatulajdonosokról információ a hazai hatóságokhoz. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) jövő ősztől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, amelyet az adóhivatal kockázatelemzői összevetnek a meglévő egyéb adatokkal. így könnyen kiszűrhetők azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizették \ meg a közterheket. A NAV ese- : tűkben az eltitkolt adó mel- j lett adóbírságot és a jegyban- j ki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékot szabhat ki - : hívta fel a figyelmet a szaktárca, i A szankciók helyett 2017. június 30-ig még önkéntesen választható a 10 százalékos közteher -jelezte az NGM. Ha az Országy- gyűlés elfogadja, mentesülhet az esetleges adóhivatali revízióval járó következmények alól az, aki június 30-ig úgy dönt hogy a törvényjavaslatban meghatározott - például kamat osztalék árfolyamnyereség vállalkozásból kivont-jövedelme után 10 százalékos mértékű adót fizet A közlemény szerint ezt a jövedelmet a 10 százalékos adón és önellenőrzési pótlékon kívül más fizetési kötelezettség nem terheli, de az adóból semmilyen kedvezmény sem vehető igénybe. Az adózási módszer csak úgy alkalmazható, ha az érintett a NAV által kijelölt bank számlájára 2017. június 30-ig befizeti a teljes összeget amelyből a bank utalja át anonim módon a 10 százaléknyi adót. Az NGM kiemelte azt is: a jogszabálytervezet még a vállalkozásban kedvezményesen legalább 10 százalékos részesedést szerző személyeknek is köny- nyebbséget biztosít, nekik a szerzéskor nem kell adót fizetni, így az összeget a vállalkozás a növekedésre fordíthatja. Az MSZP támogatja Az MSZP megszavazza a polgármestereit fizetésével Kapcsolatos, kétharmados támogatást igénylő törvénymódosítást - közölte az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. Budapest. Varga László elmondta, 2014-ben a Fidesz elvette a polgármesterek fizetésének jó részét, ez az intézkedés különösen a kistelepülési polgármestereket sújtotta. Hozzátette: bár az Országgyűlés elé került önkormányzatitör- vény-módosítás tartalmaz nem megfelelő elemeket, az MSZP támogatni fogja azt a kistelepülési polgármesterek érdekében. A frakcióvezető-helyettes azt mondta, követelik, hogy ezt a kérdést a kormány a jövő évi költségvetésben is rendezze. Szorgalmazta az alacsony keresetű önkormányzati dolgozók fizeté- : semelését is. Az önkormányzati j v törvény módosítása szerint egy ) 500 lakosúnál kisebb település polgármesterének bére az állam- titkári fizetés 30 százaléka lenne, 1500 lakosig 40 százaléka, 2000 lakosig 50 százaléka, 5000 lakosig 55 százaléka, 10 ezer lakosig 60 százaléka, 30 ezer lakosig 70 százaléka, afölötti lélekszámnál pedig az államtitkár bér 80 százaléka lenne. Varga László kitért arra, hogy az MSZP szerint a biztos megélhetéshez nettó 100 ezer forint kell úgy, hogy közben a kis- és közepes vállalkozások terhei csökkenjenek Hozzátette: „az urizáló fideszes elit" azonban a multik oldalára állt a szocialisták szerint azonban a multik támogatása helyett a kisvállalkozások terheit kell tovább csökkenteni, hogy ki tudják fizetni a megemelt minimálbért Átadták a Fraknói Vilmos-díjakat Budapest. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, és a Fraknói Vilmos-díj idei kitüntetettjei, Tusor Péter, a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának vezetője. Szabó Irén, a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény vezetője és Pálos Frigyes Leó plébános az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2016. december 12-én. A díjjal az egyházak világában létrejött kulturális és tudományos teljesítményt ismerik el. Tovább bővülhet a magyar gazdaság Jövőre 3,5-4 százalék között bővülhet a magyar gazdaság, 2016-ra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fenntartja 3 százalékos GDP-növeke- dési prognózisát - mondta Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfői ülésén, amelyen a bizottság elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját. Budapest. Hozzátette, fennmaradnak a laza monetáris kondíciók, de az MNB fontosnak tartja a forintárfolyam stabilitását is. Matolcsy György az írásos beszámolót kiegészítve hangsúlyozta: az MNB tevékenysége 2015-ben hatékony, eredményes és sikeres volt, a jegybanki törvényben foglaltaknak megfelelően biztosították az árstabilitást, a pénzügyi stabilitást és a kormányzati gazdaságpolitika támogatását, 2015-ben helyreállt a fiskális költségvetési és a monetáris jegybanki politika egyensúlya. A jegybankelnök felidézte, hogy 2015-ben a jegybanki alapkamat 1,35 százalékra csökkent, amely akkor történetében a legalacsonyabb szint volt, azóta pedig tovább, 0,90 százalékra mérséklődött az alapkamat. A 2013-ban indított növekedési hitelprogram elérte, hogy a hazai kis- és középvállalkozások kikerüljenek a „kiszáradás" állapotából, 31 ezer mikro-, kis és középvállalat 2100 milliárd forint hitelt vett fel 2015 végére, ez az összeg ma már 2500 milliárd forint felett van - hangsúlyozta. Megjegyezte azt is, hogy a 2007-2013-as teljes európai uniós forrásból 16 százaléka ment gazdaságfejlesztésre, a jegybank ugyanakkora növekedési hitelprogramban ennél több forrás tudott célzottan a kkv-khoz eljuttatni. A következő évek legfontosabb gazdaságpolitikai feladatának nevezte a gazdasági felzárkózási pálya fenntartását. Matolcsy György eredményesnek nevezte az önfinanszírozási programot is, mivel ennek köszönhetőn jelentős összeg áramlott a jegybanki számlákról az állampapírok felé, ami kedvező hatással volt az államadósság finanszírozására. Hozzátette, az elmúlt három évben 300 milliárd forinttal csökkent az államadósság finanszírozása a jegybank önfinanszírozási programja és alacsonyabb kamatszint révén, 2016-ban 300 milliárd, 2017-ben pedig a 400 milliárd forintot is meghaladja majd az így nyert megtakarítás. Megemlítette, hogy 2015-ben az államadósságon belül a devizaarány jelentősen csökkent, 2016 végére 25 százalékra mérséklődhet a teljes államadósságon belül a devizaadósság aránya. Matolcsy György jelentős eredménynek tartotta, hogy 2014-ben 3 ezer milliárd forint lakossági ingatlan jelzálog deviza-hitelállományt sikerült kivezetniük a kormány és a jegybank közös programjában, amelyet 2015-ben folytattak a lakossági gépjármű és fogyasztási devizahitel területén. A MNB kezdeményezésére 2015-ben 2 óráról 1 órára csökkent a pénzügyi átutalások időtartama, további mérséklődés lesz, a nagyobb pénzforgási sebesség révén pedig a gazdasági növekedés üteme erősödik-tette hozzá a jegybank elnöke. A jegybank felügyeleti tevékenysége 2015- ben szavai szerint nagyobb sebességre kapcsolt, és helyreállította a magyar pénzügyi rendszerben a normális, tisztességes pénzügyi működés alapfeltételeit, 2,5 milliárd forint bírságot szabtak ki abban az évben. Matolcsy György szólt arról, hogy 2013 óta a MNB nyereségesen működik, jó irányt jelez, hogy az MNB a 2012. évi 40 milliárd forint vesztesége után 2015-ben 50 milliárd forint osztalékot fizetett be a költségvetésbe, emellett 100 milliárdot meghaladó eredmény- tartalékkal rendelkezik. Nyolcvanöt határsértő Nyolcvanöt határsértőt tartóztattak föl péntektől vasárnapig az ország területén - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-t. SZEGED. A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken kettő, szombaton 43, vasárnap 30 migránst tartóztattak föl, és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron a szerb-magyar határnál szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák. Más határszakaszokon, illetve az ország egyéb területén tíz határsértőt fogtak el, embercsempészet miatt egy gyanúsított ellen indult eljárás a hétvégén. A július 5-én hatályba lépett új szabályok szerint azokat a migránsokat, akiket a szerb vagy a horvát határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül föltartóztatnak, visszakísérik a kerítésen található kapukig, és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé. Azok ellen, akik esetében bizonyítható, hogy átlépték vagy megrongálták a határzárat, illetve embercsempészettel gyanúsíthatok, továbbra is büntetőeljárás, a román és ukrán határszakaszon elfogottak esetében idegenrendészeti eljárás indul. Az elmúlt héten a szerb-magyar határ térségében összesen 232 migránst tartóztattak föl és kísértek vissza az egyenruhások, a megelőző héten - november 28-tól december 4-ig - ez a szám 303 volt. Más külső határszakaszon és az ország belső részén a héten 79 ha- társértőt fogtak eL- derül ki a rendőrségi összesítésből. A kormány támogatja a nyílt forráskódú szoftvereket A kormány a lehető leghatározottabban támogatja a nyílt forráskódú vagy arra épülő szoftverek elterjesztését a közigazgatásban, ami Magyarország informatikai szuverenitását is szolgálja - mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos egy konferencián hétfőn Budapesten. BUDAPEST. A miniszterelnöki biztos a Digitális Jólét Fórum konferencián kiemelte: a Digitális Jólét Program nemzeti konzultációra, a sikeres párbeszédre épül, erre végrehajtásakor is nagy hangsúlyt fektetnek. Idén több mint egy tucat alkalommal tartottak konferenciát, a Digitális Jólét Fórum rendszere jól működik-fogalmazott. Kiemelte, hogy a kormány a lehető leghatározottabban támogatja a nyílt forráskódú vagy arra épülő szoftverek elterjesztését a közigazgatásban, és ezért konkrét lépéseket tesz. Az idén májusban elkészült kormányhatározat intézkedési terv kidolgozását írta elő. Egy novemberben elfogadott kormányhatározat pedig jóváhagyta ezt az intézkedési tervet, ami konkrét mérhető, és számon kérhető lépéseket tartalmaz - mondta. Bakos Béla, a Nemzeti Info- kommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) ágazati igazgatója elmondta: a tervek szerint 2017 végéig a zárt forráskódú irodai szoftverek aránya 20 százalékkal, 2018 végéig 30 százalékkal, 2020 végéig közel 60 százalékkal csökken a 2016 végi állapothoz képest. Mindez a szövegszerkesztésben, táblázatkezelésben, levelezésben fog változást hozni - ismertette. A kormányrendeletek pontosan meghatározzák az intézmények feladatait. Bakos Béla elmondta: a NISZ felkészült a feladatra, első lépésben közel 10 ezer felhasználónak telepítették a LibreOffice irodai szoftvercsomagot, amit előzőleg teszteltek. A tervek szerint a kormányhatározat végrehajtásához szakértői csapatot hoznak létre, amely segíti az intézményeket a megoldások specifikus bevezetésében, kidolgozzák az egységes módszertani segédletet és eljárásrendet-sorolta. Baltai Tímea, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára elmondta: 2010 óta a területi közigazgatás folyamatos informatikai fejlesztése valósult meg, eddig több mint 40 ezer felhasználó működik, 33 ezer postafiókkal, 23 ezer aktív munkaállomással. Hozzátette, hogy a fejlesztés nem ért véget. A Digitális Jólét Fórum a Digitális Jólét Program megvalósításában kiemelkedő szereppel bíró társadalmi konzultációs platform, állandó meghívottai a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT), az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (ÍVSZ), az Infotér Egyesület, továbbá a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT). Az állandó részvevők mellett, témától függően meghívják a konzultációra az illetékes piaci-, államigazgatási és civil szervezetek képviselőit is. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára beszédet mond a Digitális Jólét Fórum konferencián az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gömb aulájában. *
