Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-12 / 290. szám
MTI FOTÓK: KOMRA PÉTER Ny últenyésztés: hobbi és gazdaság A nyulakat a növendékek kivételével egyesével kell elhelyezni, kivételt képeznek a növendékek és az újszülöttek, amelyek mintegy három-négy hetes korukig az anyjukkal maradnak. A hizlalásba fogott növendékek elhelyezésére is elegendő a fél négyzetméter körüli alapterületű ól, vagy ketrec. A takarmányozás kérdésköre a legfontosabb egy nyúlte- nyésztőnek: a legkönnyebben hozzáférhető tömegtakarmány a lucerna, mind kaszálás után kissé fonnyasztva, mind szénaként a legértékesebb táplálék- forrást jelenti. A réti széna, a vörös- és a fehérhere szintén alkalmas nyulaink számára. A szemes takarmányok közül - bár mindegyiket megeszik - a zab és az árpa a nyulak kedvence. Előbbiek mellett, főleg a kisebb, egy-két anyanyúlból és szaporulatukból álló hobbitartóknál nagy jelentősége lehet egy család ellátásra az átlagos nógrádi családi házas településeken, vagy városrészekben nem jelent gondot. Az egyik legegészségesebb és -ízlete- sebb húsról van ugyanis szó. Más kérdés, hogy a gazda nehezen szánja rá magát a vágásra, mert az egy-két anyától származó szaporulat, mire felnő az ember szívéhez nő... A háziállat sorsa azonban az, hogy a tányéron végezze. Ne csak az olaszoknak jusson a jóból! Néhány évtizede még elképzelhetetlen volt Nógrád- ban a falusi porta, vagy akár a kertvárosi családi ház hátsóudvara is nyúlól nélkül! A tapsifülesek tartása az 1970-es években élte fénykorát, a megszervezett felvásárlás és értékesítés - nagy részt Olaszországba kerültek a magyar nyulak - a tenyésztők számára kiváló kereset-kiegészítést jelentett. Az idő tájt 70-75 forintot is adtak az élő nyúl kilójáért, viszont a táp ára négy forint körül alakult. Nem tűnik túlságosan nehéz feladatnak a nyúltenyésztés, a hobbitartás mellett azonban, mivel a szervezett felvásárlás már a múlté, legfeljebb családi felhasználásra nyílik lehetőség, esetleg néhány vágott nyulat el lehet adni, vagy cserélni településen belül, vagy munkahelyen. Mielőtt valaki hirtelen felindulásból, vagy nosztalgiából belevágna a nyúltartásba, azt azért tudni kell, hogy csak akkor szabad hozzáfogni, ha a megfelelő tartási körülményeket biztosítani tudja. De mik is ezek? Egy anyanyúl elhelyezésére - a közepes testméretű hús- nyulakat figyelembe véve - fél négyzetméter körüli alapterületű ólra, vagy ketrecre van szükség. Az állatok - bár a rosszul elhelyezett ólak esetén szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokat is elviselnek - 10 és 30 Celsius fok közötti hőmérsékleten érzik magukat a legjobban. Baknyúl tartására általában nem vállalkozik az, aki csak néhány anyanyulat tart; ebben az esetben mindenképpen kell, hogy legyen az ismeretségi körhogy az apróságok szopás közben a csecsbimbón kikerüljenek a fészekből. Ez néhány napos korukban, amíg csupaszok, az életükbe is kerülhet. A fény szintén fontos ahhoz, hogy a nyulak jól fejlődjenek, így az ólakat, vagy a ketrecek számára kialakított fészert úgy célszerű tájolni, hogy az állatokat több órán át érje a napsütés. Ugyanakkor kánikula idején célszerű árnyékot is biztosítani számukra. a kertből kikerülő zöldségnek, almának, esetleg más gyümölcsöknek is. Alkalomadtán száraz kenyérrel is sokan etetik nyu- laikat, a káposzta is közismert nyúlcsemege, de vigyázni kell, mert két utóbbi táplálék az állatok felfúvódását, akár pusztulását is okozhatja. A takarmány minőségére is figyelni kell, a penészes széna, a bedohosodott szemestakarmány betegséget, elhullást okozhat. Sajnos a fertőző betegségek egész nyúltenyészeteket tehetnek tönkre, a zsúfoltan tartott állatok egymást is könnyen megfertőzik. A legveszélyesebb, vírusos megbetegedések ellen létezik védőoltás, tehát a baj megelőzhető. Az más kérdés, hogy lesz-e piaca és elfogadható felvásárlási ára azt élőnyúlnak? Mindesetre Kiállításon a legszebb tapsik Az ország két feldolgozó üzemében, körülbelül fele-fele megoszlásban, hetenként 98-100 ezer nyulat vágnak le - mondta nemrég a földművelésügyi miniszterhelyettes a sorrendben negyedik bátonyterenyei Országos Nyúlkiállításon. Nagy István közölte: az elkövetkező években új vágóhíd- és vágópont-beruházásokkal a feldolgozók köre várhatóan bővülni fog. A vágóüzemek szinte 100 százalékban hazai előállítású, magyar nyulakat dolgoznak fel. Arról is szólt, hogy az ágazat fejlesztése érdekében több intézkedés is történt az elmúlt időszakban. A Nyúl Terméktanács célkitűzése, hogy 2020- ra elérjük a 7 milliós vágónyúlmeny- nyiséget. Nagy István ismertette: az előállított nyúlhúst 90-95 százalékban magas feldolgozottsági szinten külföldön adjuk el Kiemelte, a fő exportpiacot jelentő Olaszország, Svájc, Németország és Oroszország mellett új piacok így Ukrajna és Románia felé is történt nyitás. Aláhúzta, a versenyképességünk alapja a piaci elvárásoknak megfelelő jó minőségű áru. Nagy István arról is beszélt, hogy ma Magyar- országon a nyúlhús-fogyasztás nem éri el a 10 dekagrammot fejenként és évente, ami jelentősen elmarad más európai országokétól. A rendkívül alacsony hazai nyúlhús-fogyasztás egyik fő okát ab'ban látja, hogy a megtermelt nyúlhús hazai keresi lózaton keresztül minimális mennyiségben kerül értékesítésre. Jelenleg hazánkban a házinyúlállo- mány 1,3 millióra tehető, 3AA ezerrel kevesebb az egy évvel korábbi meny- nyiségnél. A telepek és anyanyulak száma az elmúlt években nem változott, jelenleg 60-65 nagyüzemi telepen több mint 100 ezer anyanyúllal folyik a termelés. irorras: a Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodája.) ben olyan tenyésztő, aki igény esetén rendelkezésre bocsátja a maga bakját arra a pár percre. Fontos, hogy mindig az anyanyulat vigyük a bakhoz, mert az megszokott környezetében sokkal jobban teljesít, mint amikor idegen helyre kerülve először a környezettel való ismerkedéssel kezdi a légyottot. A fialás előtt álló anyanyu- lak és az újszülöttek 15 fok feletti hőmérsékletet kívánnak. A anyanyulak rekeszébe a fialóládát - ez egy kb. AO-szer AO centiméter alapterületű, 15x15 centis bebújónyílással ellátott fadoboz, amelynek a „küszöbe" 8-10 centi magasan van - célszerű elhelyezni, amibe szalmából és a saját hasáról tépett szőrből fészket épít a kicsiknek. Ez a küszöb akadályozza meg,