Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-10 / 263. szám
A kormány nem változtat a nyitvatartási szabályokon A kormánynak nincs szándéka hozzányúlni az üzletek nyitvatartásának kérdéséhez, de ez még nem jelenti azt, hogy parlamenti képviselők ne élhetnének különböző kezdeményezésekkel - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán az Európai Kereskedelmi Nap ünnepségén, Budapesten. Budapest. A nemzetgazdasági miniszter Demján Sándor beszédében elhangzottakra reagált, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke szerint szakma- iatlan, hozzá nem értő vita folyik a kereskedelmi dolgozók két szabad hétvégéjéről, az intézkedés elsősorban a kisboltok ellen irányulna, és érdekképviseletként tiltakoznak a jelentős forgalomkiesést és kárt okozó szabályozás ellen. Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány a vasárnapi boltbezárás kérdését megvitatta, rendezte, miután kiderült, hogy sokan ragaszkodnak a hétvégi vásárlási lehetőséghez, szokáshoz. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az ünnepségen kitért arra, hogy a jó gazdasági helyzetben lehetőség van az eddigiektől eltérő, más jellegű kérdésekről is beszélni, a gazdasági növekedés lendületének fenntartásához több célt kell áttekinteni. A miniszter elmondta: a kormány jövő heti ülésén az állami többletbevételből javasolni fogja a hitelezés ösztönzését. az ipari parkok fejlesztésének többlettámogatását, a megyei jogú városok fejlesztését, az Eximbank feltőkésítését, a garanciarendszer erősítését. Varga Mihály jelezte, hogy pénteken elkezdődik az egyeztetés a munkaadók és munkavállalók képviselőivel a következő évek feltételeiről. Hangsúlyozta: a partnerekkel beszélni kell a minimálbér emelése mellett a vállalkozói terhek mérsékléséről, a járulékcsökkentés lehetőségéről, a béremelések üteméről. Demján Sándor, a VOSZ elnöke felidézte, hogy a kereskedelem látványos fejlődésen ment át, lépést tart Európával. „Ez az a terület, ahol utolértük Európát, máshol lemaradtunk" - fogalmazott. A VOSZ elnöke kitért arra, hogy álláspontjuk szerint európai bérekhez európai teljesítmény kell, és ettől Magyarország még mesz- sze van. Megjegyezte: teljesítmény nélkül illúzió, hogy bárki európai bért kaphat, ugyanakkor ha nem nőnek a bérek, az emberek elmennek. A VOSZ fontosnak tartja a bérfelzárkóztatást, de szerintük a fizetést szelektív módon kell rendezni, például a termelői szektort kell preferálni - mutatott rá az elnök. Demján Sándor megfogalmazta azt is, hogy az európai felzárkózáshoz jó forint árfolyamra is szükség van. Szerinte a vállalkozásoknak a 320-330 forint lehetne a jó árfolyam. Varga Mihály miniszter a VOSZ elnökének felvetéseire reagálva elmondta, hogy Magyarországon az európai átlag feletti a ledolgozott órák száma, de a hatékonyság elmarad az európai átlagtól. A ledolgozott munkaórát kellene hatékonyabbá tenni, és ezt a kormány egyebek közt járulékcsökkentéssel tudja támogatni - mondta a miniszter. A VOSZ elnökének forint árfolyammal kapcsolatos megjegyzésére Varga Mihály közölte: a forint árfolyamát a kormány nem tudja tartósan eltéríteni a piacitól. Krisán László, a VOSZ kereskedelmi és szolgáltató szekciójának vezetője elmondta, méltatta a kereskedelem magyar gazdaságban betöltött szerepét, kiemelte, hogy az ágazat járul hozzá a második legnagyobb mértékben a GDP-hez, a legnagyobb áfa-befizető, évi forgalma 9300 milliárd forintra tehető, 550 ezer munkavállalót foglalkoztat. Az ünnepségen átadták a Klauzál Gábor elismerő okleveleket és a Magyar Kereskedelemért Nagydíj kitüntetéseket. Rekordot dönthet az export A magyar export az eddigi számok alapján az idén megdöntheti tavalyi rekordértékét - mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke szerdán az Ml aktuális csatornán a KSH legfrissebb adatait kommentálva. Budapest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett első becslése szerint az export euróbán számolt értéke 1,9 százalékkal nőtt, az importé 0,2 százalékkal csökkent szeptemberben az egy évvel korábbihoz mérve. Az exporttöbblet 175 millióval nőtt, és június után idén másodszor meghaladta az egymilliárd eurót, 1,040 milliárdot tett ki. Az első háromnegyedévben az export 2,9, az import 1,2 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest az aktívum 1,221 milliárd euróvaL 7,676 milliárd euróra emelkedett. Menczer Tamás ismertette: az első kilenc hónapból hatban emelkedett a magyar export, egyben szinten maradt, és mindössze két hónapban esett vissza az előző év azonos időszakához mérten. A legutóbbi szeptemberi adat is azt mutatja, hogy a külkereskedelem bevételét a cégek a munkahelyek megőrzésére, új munkahelyek teremtésére, innovációra tudják fordítani - tette hozzá a sajtófőnök. Kiemelte: a hitelminősítőknél a külkereskedelmi forgalom az egyik fontos vizsgált mutató, abban, hogy az idén mindhárom nemzetközi hitelminősítő felminősítette az országot, a külkereskedelmi mérleg alakulása is szerepet játszott- mondta. A kormány jó döntést hozott, amikor a külügyi tevékenység fókuszába a külgazdaságot helyezte - jegyezte meg Menczer Tamás. Befogadó, esélyteremtő iskolára van szükség Befogadó, esélyteremtő iskolára van szüksége a társadalomnak - mondta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár az iskola esélyteremtő hatásáról rendezett szerdai konferencián, a józsefvárosi Kesztyűgyár Művelődési Központban. Budapest. Czibere Károly megnyitójában arra hívta fel a figyelmet hogy az oktatás általi esélyteremtés nem „egy dimenzió, hanem a dimenzió". A társadalmi egyenlőtlenségeit a szegénység okai közül ugyanis a legtöbb visz- szavezethető az alacsony iskolai végzettségre, ezért fontos, hogy megvizsgálják, az oktatás milyen módon tud esélyt teremteni. A szegénységgel szembeni küzdelemről az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezett konferenciasorozatot amelynek eseményein az ágazati irányítók mellett szakembereit kutatóit érdekképviseleteit szakmai háttérintézmények képviselői beszélgetnek a témáról Czibere Károly kiemelte: nagyon fontos a 6 év alattiaknál az iskolára felkészítés. Hozzátette: az iskolákkal kapcsolatban pedig az a fontos, hogy befogadó, méltányos oktatást biztosítsanak és esélyterem- tőek legyenek. A politikus szólt az együtt-tanítás melletti elköteleződés fontosságáról is, ugyanis, mint mondta, azt tapasztalták, hogy csak úgy lehet sikeresen harcolni a szegregáció ellen, ha szemléletformáló, együttműködő, a partnereket és érintetteket bevonó módon kezelik a kérdést. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár előadásában utalt arra, hogy a kompetenciamérés eredménye szerint országosan a tanulók stabilan teljesítenek, egy szűk sávban mozognak az eredmények. Azonban amikor az eredményeket a településméretekkel is összevetették, azt tapasztalták hogy a nagy és közepes városok tanulói az átlagosnál jobb, a kisvárosi, nagyközségi, közepes községi és kisközségi diákok pedig az átlagosnál rosszabb eredményeket értek eL A helyettes államtitkár jelezte: az eredmények azt mutatják van még mit tenni a kisfalvak iskoláiban. Kiemelte: a magyar iskola- rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy alacsony a diákok problémamegoldási képessége, ami felveti a magyar köznevelés 20-25 éves problémáját hogy vajon az ismeretközvetítő, tudásalapú iskolarendszer, vagy "alkalmazó, felhasználó" iskolarendszer irányába kell-e elmozdulni. A helyettes államtitkár jelezte: egy amerikai kutatás szerint a mai általános iskolások kétharmada olyan munkát fog végezni, amit ma még fel sem találtak vagyis az iskolának az a feladata, hogy képessé tegye a gyereket a tanulásra, az ismeretek alkalmazására. Mint mondta, a produktív foglalkoztatást megalapozó alapkészségekkel kell felruházni a diákokat, támogatni kell a továbbtanulást, nagyobb figyelmet kell fordítani a készségek fejlesztésére, a kognitív, szociális, érzelmi, műszaki „tudásra". Közölte: az államtitkárság kiemelt célja a hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtése, a rosz- szabb körülmények között működő iskolák fejlesztése. Langerné Victor Katalin felzárkózásért felelős helyettes államtitkár előadásában elmondta: a cél az, hogy magabiztos tudást szerezzenek a gyermekek az iskolában, valamint hogy erősítsék a tanulás fontosságát. Emellett az is feladat, hogy ne csak a tanuláshoz segítsék a diákokat hanem képessé tegyék őket arra, hogy munkát találjanak és boldogulni tudjanak. Mint mondta, a születéstől rendelkezésre állnak programolt amik hozzásegítik a hátrányos helyzetű gyermekeket hogy az iskolába kerülésük előtt le tudják küzdeni hátrányukat. Példaként említette a Biztos Kezdet Gyerekházakat és a három éves kortól kötelező óvodázást. Az iskolai rásegítő programok közül kiemelte az Útravaló ösztöndíjprogramot amiben 9 ezren vesznek részt országosan, a tanodaprogramot, amelyben 2017- től közel 300 tanoda fog működni, 8 ezer gyermek részvételével valamint az „Együtt, testvérként" iskolaközi szemléletformáló programot. Mint mondta, a 9. osztály az, ahol a hátrányos helyzetűek „általában feladják", ezért indították a „Lépj egy fokkal feljebb" elnevezésű programot valamint az „Iskolapad újratöltve" programot ez utóbbiban azokat segíti az iskola középfokú végzettséget szerezni, akik kihullottak az iskolapadból. A helyettes államtitkár kiemelte a tavaly, kimondottan roma lányoknak indított iskolaelhagyást megelőző programot is. Hangsúlyozta: a megoldás a végzettség megszerzése, ami nem feltétlenül egyetemi diploma. A hátrányos helyzetű fiataloknak egyre több esélye van arra, egyetemi végzettséget szerezzen - szögezte le, és példaként említette, hogy a roma szakkollégiumokban idén már 296-an tanulnak. SZECHENYI Európai Unió Európai Strukturális I és Beruházási Alapok Mi Magyarország KORMÁNYA J * .
