Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-29 / 279. szám

MTI FOTÓK: KQ57TIC5ÁK SZILARD A legveszélyeztetettebb A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás, ezért el kell érni, hogy a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kér­désévé váljon - jelentette ki Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-ot megnyitó beszédében hétfőn, Budapesten. Áder János köztársasági elnök felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény első napján erőforrás BUDAPEST. Hangsúlyozta: megfelelő mennyiségű és mi­nőségű víz nélkül nincs ele­gendő élelmiszer, nincs ipari fejlődés és nincs fenntartható urbanizáció, a víz a béke és a biztonság záloga. Áder János kifejtette, hogy 2030-ig a népesség további gyarapodása és az élelmiszer­fogyasztás növekedése har­mincszázalékos vízfogyasz­tás-emelkedést eredményez. Ráadásul az iparnak 2050-ig minimum 50 százalékkal több vízre lesz szüksége - mutatott rá az államfő. Kiemelte: a világ- találkozó résztvevői azért gyűl­tek össze, hogy megoldásokat találjanak a közös gondokra. Áder János hozzátette: ha nem oldják meg a vízgazdál­kodással összefüggő problé­mákat, akkor a fenntartható fejlődési célok sem lesznek elérhetők. Ezért össze kell gyűjteni a világban fellelhető legjobb megoldásokat, meg kell teremteni máshol is a si­keres adaptáció feltételeit, ösztönözni kell az új innovatív megoldásokat. A siker remé­nyében mielőbb és minél több kísérleti programot kell indíta­ni, mindehhez pedig meg kell teremteni a finanszírozás fel­Sejk Haszina Vazed, Banglades miniszterelnöke tételeit - húzta alá, hozzátéve: az idő sürget. Az elnök kitért arra, hogy a mezőgazdaság a teljes vízfel­használás 70 százalékát igény­li, de a termőföldek mindössze 15 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. Ezek a földek ad­ják azonban a termés 40 szá­zalékát. Ma vannak országok, amelyek egyhatodnyi vízzel képesek annyi termést előál­lítani, mint mások - mondta Áder János. Rámutatott arra is, hogy a klímaváltozás hatásait 80 százalékban a víz közvetíté­sével lehet érzékelni. A klímaváltozás okozta ká­rok hatással vannak az áramel­látásra, az iparfejlesztésre, az áramexportra, a kiépült infra­struktúra használatára, a befek­tetett hatalmas összeg megtérü­lésére. Emellett a klímaváltozás, a belőle adódó vízhiány révén, jelentősen befolyásolja az élel­miszeripari alapanyagok terme­lését, például a búzáét és a ku­koricáét, amelyek hozama akár 50 százalékkal is csökkenhet. Az urbanizáció egyértelműen vízhez kötött, a vízhiány a váro­sok elnéptelenedését, megléte virágzását hozza - jelentette ki a köztársasági elnök. Áder János végül David At- terborough-ot idézte: „A földi élet jövője attól függ, hogy ké­pesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesz­nek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhe­tünk el, ha gyökeres változá­sok mennek végbe a társada­lomban, a gazdaságban és a politikában". OECD-jelentés BUDAPEST, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) várakozása egy- beesik a magyar kormány véleményével, mi­szerint jövőre a gazdasági növekedés erősödik, az uniós források ismételten rendelkezésre állnak és a növekedés meghatározó motorja a belföldi magánfogyasztás lesz - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénz­ügypolitikáért felelős helyettes államtitkára Párizsból telefonon az MTI-nek. Balogh László megjegyezte: az OECD is a magyar gazdasági növekedés gyorsulását vár­ja jövőre, ugyanakkor a szervezet lassabb nö­vekedéssel számol, mint a kormány, valamint az Európai Bizottság, amely őszi előrejelzése a helyettes államtitkár szerint lényegesen kö­zelebb áll a magyar hivatalos állásponthoz, és jobban fedi a valóságot. Hozzátette azt is, hogy az OECD mostani előrejelzése még nem vette figyelembe a múlt heti munkáltatói adócsök­kentési intézkedéseket. Az OECD idén 1,7 százalékos, jövőre 2,5 százalékos, 2018-ra pedig 2,2 százalékos GDP-növekedést valószínűsít, míg az EB idén 2,1 százalékos, jövőre 2,6 százalékos, 2018- ban pedig 2,8 százalékos gazdasági növeke­désre számít Magyarországon. Az OECD je­lentésében kitér arra is, hogy a tagállamoknak milyen gazdaságpolitikai lépéseket érdemes tenniük, tekintve, hogy a nemzetközi kereske­delem erős lassulása és a külső környezet nem támogatják igazán sem az OECD térség, sem az eurózóna növekedését. Balogh László rámutatott: a szervezet olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek határozot­tan egybecsengenek a magyar kormány utóbbi öt évben folytatott gazdaságpolitikai irányvo­nalával. A javaslatok között szerepel például a munkát terhelő adók átcsoportosítása a fo­gyasztási típusú adókra, az állami beruházások növelése, valamint rövid távú adócsökkentési intézkedések, amelyek a munkahelyteremtést segítik és a növekedést rövid távon serkentik, mindezt az államadósság növelése nélkül. Még a társasági adó csökkentését is említi az OECD - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, hozzáté­ve, amikor a külső környezet nem volt támoga­tó, a magyar kormány hasonló lépéseket tett. „Minden kockázatot vállalt a békéért" Kültéri mellszobor idézi IV.Károly utolsó magyar király alakját Budapesten, a műal­kotást Semjén Zsolt miniszterelnök-he­lyettes, Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múze­um főigazgatója, és Habsburg György, az uralkodó unokája avatta fel hétfőn. Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Habsburg György, IV. Károly király unokája, Magyarország utazó nagykövete és Semjén Zsolt nemzet­politikáért felelős miniszterelnök-helyettes az uralkodó mellszobrának avatásán a budapesti Városháza parkban Budapest. Semjén Zsolt ünnepi beszédé­ben kiemelte: a rend­szerváltozás után is kö­zel két évtizednek kellett eltelnie, hogy a háború utáni történelemtanítás elferdített szemléletén átlépve, elhallgatott fe­jezeteiről nyugodtan, tényszerűen lehessen beszélni. A kommunista történelemszemlélet hazájukhoz hű, nemzetükért felelős­séget vállaló személyeket tűntetett fel negatív színben - vagy éppen ellenségként -, és helyükre a meg­szállókat kritikátlanul kiszolgálókat állította példaképül - mutatott rá. Hozzátette: az 1945 utáni rend­szer szemében szálka volt minden olyan alkotás, ami ideológiájuknak nem felelt meg. így mindazon szob­rok és emlékművek sorsa megpe­csételődött, amelyek az elszakított területekre emlékeztettek, a 19-es kommün áldozatainak állítottak em­léket vagy a történelmi Magyarország vezetőihez voltak köthetők. A Habs­burg-szobrokat az elsők között távo­lították el helyükről- jegyezte meg. Úgy látta: szerencsésebb lett vol­na rögtön a király boldoggá avatá­sakor a szobor felállítása, vagy még előtte, ezzel is jelezve a nemzet tiszteletét. Ugyanakkor megkoro­názásának századik évfordulóján mindenképpen méltó, hogy ezt az adósságot leróják - mondta. Semjén Zsolt kitért arra is: a világ immár két éve emlékezik a nagy háború száza­dik évfordulójára. Károly király volt az egyetlen uralkodó, aki őszintén akarta.a békét, és minden kockáza­tot vállalva tett is érte, mégpedig rögtön trónra lépését követően, akkor, amikor a monarchia csapatai még előnyösebb helyzetben voltak. Szavai szerint megértésre sem a szövetségesnél, sem az ellenségnél nem talált, sőt még saját környezeté­ből is elárulták. Igaz, akkor még nem látszott, hogy az Osztrák-Magyar Mo­narchia feldarabolásának terve már a háború előtt megszületett a későb­bi győztesek fejében - mutatott rá. Hozzátette: IV. Károly magyar király egyenes jellemű katonaember volt, hiányában minden fondorlatnak, irtó­zott a háború borzalmaitól, és szívén viselte alárendeltjei sorsát. Nem adták le az interjút Bukarest, a képviselő­ház kulturális bizottsága elé idézték Irina Radut, a ro­mán közszolgálati televízió (TVR) elnök-vezérigazgatóját hétfőn, amiért a médium a választási kampányra hi­vatkozva a voksolás utánra halasztotta a Dacian Ciolos miniszterelnökkel készült in­terjú sugárzását. A felvételt, amely még múlt szerdán készült, eredetileg A falu élete című műsor vasár­napi adásába szánták, de a TVR szombat este azt közölte a miniszterelnökkel, hogy a választások előtt az interjú csak a választási kampány­műsorban kerülhet adásba. A médium arra hivatkozott, hogy Dacian Ciolos az egyik párt - a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) - kampá­nyának egyik „arca", plaká­tokon és kampányvideókban jelenik meg, és emiatt az interjú azt a benyomást kelt­heti, hogy bújtatott választási propaganda. Ciolos szerint a vele ké­szült felvétel kizárólag tájé­koztató jellegű, ezért nem egyezett bele, hogy azt egy választási kampányműsor­ban adják le: így született döntés a TVR-ben a halasz­tásról. Radu Carp, a TVR igaz­gatótanácsának liberálisok által jelölt tagja a tévé eti­kai bizottságától követelte az eset kivizsgálását, emlé­keztetve, a 2014-es elnök- választás előtt a TVR-t nem akadályozták meg hasonló aggályok abban, hogy Victor Ponta akkori miniszterelnök­kel A falu életében interjút sugározzon, pedig Ponta a szociáldemokraták államfő­jelöltje volt akkor, Dacian Ciolos viszont nem indul a mostani december 11-i par­lamenti választásokon. A képviselőház kulturális bizottságát is annak liberális elnöke Gigel Stirbu hívta ösz- sze, állítása szerint azonban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és füg­getlen képviselők is szorgal­mazták a TVR vezérigazgató­jának beidézését. Területet adnak át Brüsszel. Belgium átad háromhektárnyi területet Hollandiának a Meuse (Maas) folyó partvonalán - közölte az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán hétfőn. A beszámoló szerint a ke­let-belgiumi Liege melletti Visé közelében fekvő terü­letet azért csatolják el, mert a Meuse partján a 60-as években végzett munkála­tok megváltoztatták a folyó partvonalát, amely a két or­szág természetes határvo­nalát adja. Charles Havard, Visé fő­jegyzője elmondta, hogy példa nélküli a határ meg­egyezésen alapuló békés módosítása, amelyet „a jó­zan ész és a Hollandiával ápolt jó viszony tesz lehe­tővé". A nehezen megköze­líthető földterületen nincs lakóház, így lakost Belgium nem veszít - tette hozzá. A módosításról szóló szer­ződést - amely átrajzolja a két ország határvonalát és ezáltal a térképét is - hétfőn írja alá Fülöp belga és Vilmos Sándor holland király Hollandiában.

Next

/
Thumbnails
Contents