Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-04 / 258. szám
Javult a gazdasági klíma Javult a gazdasági hangulat az euróövezetben, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet csütörtökön közölte, hogy negyedik negyedévi hangulatindexe 116,8 pontra emelkedett az előző negyedévi 111,6 pontról. MÜNCHEN. A 321 szakértő megkérdezésén alapuló felmérés azt mutatja, hogy a következő hat hónap kilátásainak megítélése erősen javult, az aktuális helyzeté viszont nem változott. A hangulat még Görögországban derűsebb lett, csupán Franciaországban, Lettországban és Portugáliában szkeptikusak a szakértők - mondta Clemens Fuest, az Ifo elnöke. Egyre több lakás épül Egyre többen veszik igénybe a kormány otthonteremtési kedvezményeit, és ez már a lakásépítések számában is megmutatkozik - közölte Dömötör Csaba, a Miniszter- elnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára csütörtökön az MTI-vel. Budapest AzállamtitkáraKözponti Statisztikai Hivatal friss adataira reagálva kifejtette: a lakásépítési engedélyek és bejelentések száma két és félszerese az egy évvel ezelőttinek, emellett az új lakások száma is jelentősen, 14 százalékkal nőtt. Ezekből az adatokból is látszik, hogy a gazdaság stabil lábakon áll, Magyarország erősödik - húzta alá. Dömötör Csaba véleménye szerint az előttünk álló időszakban tovább fokozódhat a lakásépítési kedv, hiszen akkor valósulhatnak meg azok a fejlesztések, amelyekről az otthonteremtési kedvezmények bejelentését követően született döntés. Hozzátette: a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az otthonteremtési program tapasztalatait. Azt szeretnék elérni, hogy minden magyar család saját ingatlanhoz jusson, elérhető áron. Az otthonteremtést nemzeti ügynek tekintjük, ezért a jövő évi költségvetésben 211 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra - mondta. Hozzátette: amíg a polgári kormány hivatalban van, mindenki számíthat az otthonteremtési támogatásokra. Tovább nyomulnak Az iraki hadsereg ellenőrzése alá vonta az ország északi részén található Moszul két keleti negyedét, és egy harmadik körzet visszafoglalására készül - közölte csütörtökön az iraki terrorellenes erők szóvivője. Bagdad. Szabah al-Numáni az EFE spanyol hírügynökségnek elmondta: a kormányerők fennhatóságuk alá vonták Kukjelit és al-Kudiszt, és már al-l<arama körzet kapujában vannak. A szóvivő hozzátette: a hadsereg jelenleg azon dolgozik, hogy megtisztítsa Kukjelit az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet áltat hátrahagyott robbanószerkezetektől. Eddig 70 pokolgépet távolítottak el az övezetből. Kukjeli után at-Ku- disz megtisztítása, majd al-l<arama ostroma következik - mondta. A dzsihadistákhoz köthető al-Fur- kán nevű csatorna csütörtökön közzétett egy hangfelvételt, amelyen Abu Bakr al-Bagdadi, az IÁ vezetője azt mondta: bízik a dzsihadisták győzelmében. Az iraki kormányerők és a velük szövetséges milíciák október 17-én indították meg a támadást az Iszlám Állam iraki fellegvára, Moszul ellen, amelyet 2014-ben rohantak le a szélsőségesek, és ahol Bagdadi nem sokkal később kikiáltotta az Iszlám Állam „kalifátusát". Clinton és Trump, a két legnépszerűtlenebb elnökjelölt November 8-án a modern kori amerikai történelem két legnépszerűtlenebb elnökjelöltje, Hillary Clinton és Donald Trump között választhatnak az amerikaiak. WASHINGTON. HillaryClintondemok- rata és Donald Trump republikánus párti jelölt élete és pályafutása csaknem nyitoft könyv. Clinton évtizedek óta befolyásos szereplője az amerikai politikának, Donald Trump pedig, szintén évtizedek óta, befolyásos szereplője az amerikai üzleti életnek. A két jelölt portréja azonban, éppen a választási kampánynak köszönhetően, az elmúlt hónapokban több új színnel és vonással bővült. Ha megnyerné az elnökválasztást, Hillary Clinton lenne az Egyesült Államok első női elnöke. A volt first lady, szenátor és külügyminiszter a nyilvánosság előtt élte életét mégis kevesen gondolják Amerikában, hogy ismerik őt Legendás a zárkózottsága, titokzatosko- dónak, őszintétlennek mondják. Tudni lehet róla, hogy Chicagóban született 1947-ben, édesapja rendíthetetlen konzervatív volt, és a fiatat Hillary is a republikánus arizonai szenátor, Barry Goldwa- ter mellett kampányolt az elnökségért folytatott küzdelmében. Közismert az is, hogy a Wellesley főiskola elvégzése után a tekintélyes Yale Egyetem jogi karára ment és akkor már aktívan politizált de már a demokrata párti George McGovern elnökjelölti kampányában, és 26 éves fiatat jogászként a republikánus elnök, Richard Nixon lemondatásának lehetőségeit vizsgáló ügyvédi csapatban serénykedett. De azt csak a jelenlegi választási kampányban mondták el a róla készült televíziós portréfilmekben (például a CNN hírtelevízióban vagy az MSN- BC-ben), hogy életének meghatározó élménye volt amikor 15 éves kislányként találkozott és kezet fogott Martin Luther Kinggel, az amerikai polgárjogi mozgalom ikonikus vezetőjével. A nyáron Philadelphiában tartott elnökjelölő konvención levetített róla szóló filmben a készítők emberi, „nőies" oldalát hangsúlyozták. Elemzők szerint éppen azért, mert az évek során politikusként ridegnek ismerték meg honfitársai. Sokan még azok közül sem bíznak benne, akik várhatóan rá szavaznak majd. Képességeit kiterjedt politikusi tapasztalatait érdemben nemigen vonják kétségbe, pár évvel ezelőtt még mostani vetélytársa, Donald Trump is elismerő szavakkal méltatta őt. Hillary Clintont tisztelik, de nem kedvelik. Sean Hannity, a Fox televízió republikánusokat nyíltan támogató ismert műsorvezetője a napokban - nem függetlenül a kampány hajrájától - a napi délutáni rádiós műsorában olyan embereket szólaltatott meg, akik a Clin- ton-utélók táborát gyarapítják. Csaknem valamennyien manipulatívnak és őszintétlennek látják a demokraták elnökjelöltjét, sőt, ezt róják fel neki a leginkább. Az e-mailek ügyében újraindított FBI-vizsgálat botránya is ezt az érzetet erősítette sokakban. Botrányokkal tarkított a másik elnökjelölt, Donald Trump kampánya is. Az őt gyűlölőknek is nagy a tábora. A USA Today című lap a minap azt írta róla: „Donald Trump az amerikai álom megtestesítője". Ez persze túlzás, hiszen nem fillérekkel a zsebében lett Amerika egyik mágnása. Donald Trump dúsgazdag családban született, édesapja ingatlanfejlesztő volt New Yorkban, és tőle örökölte meg majd gyarapította a vállalatbirodalmat. Trump a pénzügyi elit része, a politika világában mindmáig kívülről jött emberként kezelik. Sok amerikai éppen ezért rajong érte, mert azt hiszi, hogy „friss levegőt" hozna a washingtoni politikai életbe. Mások viszont éppen emiatt támadják, mondván, nincs tapasztalata a politikában, ezért elnökké választása komoly veszélyeket hordozhat. Donald Trump egy évvel idősebb Hillary Clintonnál 1946-ban született New York Queens negyedében. Édesapja német gyökerű, édesanyja skót bevándorló volt. A család három gyermeket nevelt. Donald lázadó gyerek volt, de jól tanult. Katonai akadémiát végzett, majd Pennsylvaniában, a híres Wharton Schoolban közgazdaságot tanult, és csatlakozott édesapja vállalkozásához. A róla elnevezett tornyot Manhattanben 1982-ben avatták fel a republikánus elnökjelölt ma is ott él (harmadik feleségével és tízéves kisfiúkkal). A tárgyalások és alkudozások nagy művészének nevezte őt nagy, összefoglaló cikkében az Atlantic magazin. A Chicago Tribune pedig azt írta róla, hogy „kiváló üzletembernek tartják, és nemcsak az Egyesült Államokban, hanem a világ sok tájékán". Globális üzletember, aki ma már sok országban és a gazdaság sok ágazatában tevékenykedik, így a szórakoztatóiparban is. Sokáig önálló tévés show-műsora is volt Kirúgva címmel, és övé volt például a Miss Universe világszépségverseny rendezési joga is. Mindig is a New York-i társasági élet kedvelt figurájaként tartották számon, első felesége, Ivana cseh modell és sportoló volt, második felesége Maria Maples amerikai színésznő. Jelenleg harmadik nejével él, aki szlovéniai születésű, és topmodell volt. Három házasságából öt gyereke született, a három idősebb a vállalatbirodalom vezetőségében dolgozik. Trump mér korábban is kacérkodott a politikával. 1999-ben bejelentkezett, hogy a 2000-ben esedékes elnökválasztáson a Reform Párt elnökjelöltje legyen, és kampánystratégiája kidolgozásában nem más segített neki, mint a Fehér Ház akkori lakója, Bili Clinton. Ám alig kezdődött meg a kampány, 2000 februárjában visszavonult. A Clinton házaspárhoz fűződő barátsága azonban megmaradt. Mostanáig. Szavaznia kell a kilépési folyamat elindításáról Elfogadta csütörtökön a londoni felsőbíróság azt a keresetet, amelynek beterjesztői szerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot. London. Ez azt jelenti, hogy a folyamat elindítását, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását a brit parlamentnek meg kell szavaznia. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból, és a tárgyalásokra kétévi időkeretet biztosít. A Downing Street szóvivője a felsőbírósági végzés csütörtöki ismertetése után nem sokkal bejelentette, hogy a brit kormány megfellebbezi a végzést a legfelsőbb bíróságnál. A legfelsőbb bíróság december első hetére már tárgyalási időt is kijelölt a kormányzati fellebbezés elbírálására. A brit kormány kezdettől fogva azt vallja, hogy az 50. cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tártozik, és e döntéshez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután a brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a többség arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Theresa May miniszter- elnök nemrégiben közölte, hogy London az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig bejelenti a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. A csütörtöki felsőbírósági végzés azonban elvileg azt is jelentheti, hogy ez a hivatalos aktus akár hónapokat is késhet, ha a legfelsőbb bíróság nem érvényteleníti a felsőbírósági döntést, és ha az aktiválásról szóló indítvány többször is megjárja a londoni parlament két házát. E forgatókönyv alapján a brit EU-tagság sem feltétlenül szűnne meg 2019 első negyedének végéig ha az 50. cikkelyt a parlamenti eljárás miatt a kormány terveivel ellentétben nem sikerül aktiválni 2017 első negyedévének végéig. A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének parlamenti jóvá- . hagyás nélküli ,/ aktiválását cél- zó kormányzati álláspont ellen többen is jogi kifogást emeltek, azzal az érvvel, hogy az Egyesült Királyság EU-tagságát törvény rögzíti, és ezt kormányzati döntéssel nem lehet felülírni. Az ügy e jogi kifogások miatt került a londoni felsőbíróság elé, amely az eljárást az egyik legnevesebb londoni ügyvédi iroda, a Mishcon de Reya keresete alapján indította el. A több ügyfél megbízásából eljáró jogi iroda egyesített keresete szerint a brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazás - jóllehet ered- ^ ményéhez nem fér gM kétség - nem bír mi kötelező jogi erővel, és a döntés a kilépési folyamat elindításáról a brit alkotmányos berendezkedés alapján a parlament hatáskörébe tartozik. A Mishcon de Reya érvelése szerint - amelyet a londoni felsőbíróság csütörtöki végzése teljes mértékben elfogadott -, ha nem érvényesül a parlamenti jóváhagyásra alapuló megfelelő alkotmányos eljárás, akkor törvénysértő lenne a brit kormány részéről a hivatalos értesítés kiküldése a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktivá- lásáról, és jjL lasztások ebben az esetben az aktiválási értesítés is jogilag megtámadható lenne. Az 50. cikkely törvényhozási jóváhagyás nélküli aktiválása ellen foglalt állást az a volt brit diplomáciai szaktekintély is, aki a cikkely alapelveit annak idején kidolgozta. Lord John Kerr, aki korábban az Egyesült Államokban, majd az Európai Unió brüsszeli központjában is nagykövetként képviselte az Egyesült Királyságot, a BBC televíziónak csütörtökön kijelentette: egy-másfél évi időtávlaton belül „újra mérlegelni kellene" a döntést a brit EU-tagság megszüntetéséről. Lord Kerr szerint ennek módja a parlamenti szavazás, a parlamenti vá- kiírása, vagy egy újabb \ népszavazás is lehet. Hozzátette: a kilépési folyamat az 5Ó. cikkely aktiválására után sem visz- szafordíthatat- lan, semmi jogi akadálya nincs annak, hogy a cikkelyt aktiváló ország menet közben meggondolja magát. ■Ti.#:. Áthelyezett menekültek Elutazott Athénból Franciaországba csütörtökön 168 szíriai, iraki és eritreai menekült, az eddigi legnagyobb létszámú csoport az európai uniós áthelyezési program keretében -jelentette az AFP francia hírügynökség a helyszínről. * » ATHÉN a hétfőn Finnországba indult 111 emberrel együtt a Görögországból egy másik európai uniós tagországba áthelyezett menekültek száma ezzel meghaladta az 5000-et. A csütörtöki utazóknak - a csoport tagja volt 58 tizenkét év alatti gyermek, akik közül néhány csecsemő már Görögországban született - az Athén belvárosában fekvő Omonia téren kellett hajnalban megjelenniük, ahonnan autóbuszokkal szállították őket a repülőtérre. Ott a Nemzetközi Migrációs Szervezettől (I0M) megkapták az egészségügyi okmányaikat, valamint az utazásra feljogosító, fényképpel ellátott ideiglenes személyazonosító igazolványukat. A 2015- szeptember 25-én elfogadott, a Görögországra és Olaszországra nehezedő migrációs nyomás enyhítést célzó menekültáthelyezési program keretében Franciaország vállalta a legnagyobb részt: eddig 1924 embert, a Görögországból oda küldendő menekültek közel 40 százalékát fogadta be, tovább 231 embert pedig Olaszországból vett át. Az újonnan érkezetteket a közép-franciaországi Centre-Val, az északi Hauts-de-France és az észak- nyugati Normandia régiókban helyezik el. Egy újabb, még nagyobb létszámú - 173 ember - csoport november 14-én indul Grand Est régióba. A menekültek a számukra kijelölt régiókban maradnak, munka nélkül, várva a hivatalos menekültstátus megadását. Ez a folyamat gyorsított eljárással 3-6 hónapig tart. A gyermekeket viszont már az érkezéskor beiskolázzák. Az Európai Unió egyelőre messze nem teljesítette azt az ígéretét, hogy két év alatt 66 400 menekültet vesz át Görögországtól. Görögországban viszont jelenleg alig több mint 19 ezer ember felel meg az áthelyezés feltételeinek.
