Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-28 / 278. szám
MTI FOTO: BRUZÁK NOÉMI Kö zös felelősség Kövér: „A magyar emlékezet erősebb... Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b) és Patkós Zsolt polgármester (Fidesz-KDNP) átvágja a nemzetiszínű szalagot a Bács-Kiskun megyei Szánkon, az 1956-os forradalomnak emléket állító kiállítóhely, a Büszkeségpont avatásán A magyar emlékezet erejéről beszélt Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Bács-Kiskun megyei Szánkon, ahol az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékezetét hirdető büszkeségpontot avattak pénteken. SZÁNK. A magyar emlékezet erősebb, mint azok, akik fel akarták számolni - jelentette ki a házelnök, hozzátéve, ezt hirdeti a szanki büszkeségpont, hasonlóan az ország többi, valós és jelképes büszkeségpontjához. Úgy fogalmazott: azt üzeni a büszkeségpont, hogy „mi, mai magyarok az önbecsülésünk, ösz- szetartozásunk és munkaáldozatunk segítségével megválthatjuk 21. századi szabadságunkat és méltóságunkat, reményt és esélyt nyújtva ezáltal gyermekeinknek és unokáinknak, elégtételt adva ezzel szüléinknek és nagyszüleinknek." Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1990-es rendszerváltoztatás eredményeképpen a kommunista erők ugyan elveszítették politikai hatalmukat, de eszmei és politikai örököseik hosszú ideig nem veszítették el a nemzet emlékezetének és méltóságának megtörésére szolgáló évtizedes eszközeiket az oktatásban, a kultúrában és a tömegtájékoztatásban. - Amikor csak tehették, éltek ezekkel az eszközökkel - tette hozzá -, egészen odáig, hogy szégyenbe és erőszakba fojtották még az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóját is. Kövér László az 1956-os vidéki történések közül felidézte, hogy akkor jött létre Kiskunhalason az építész, politikus, helytörténész Nagy Szeder István által létrehozott, úgynevezett „halasi norma", amely a helyi közösség önszerveződésének és újjászületésének rendje lett, és ennek köszönhetően 1956. november 1-jén demokratikus akaratnyilvánítással leváltották a kommunista hatalmat. Nem véletlen, hogy Nagy Szeder Istvánt mindezért „negyvenhárom börtönben hurcolták meg a kommunisták" - mondta a házelnök. Kövér László megemlékezett az 1956-os forradalom Bács-Kiskun megyei áldozatairól, akiket sortü- zek taroltak le Kalocsán, Kiskunhalason, Szabad- szálláson, és felidézte a „vadállati rémtettet", a tüntetők elleni véres repülőgép-támadást, amely Tiszakécskén történt. Mindezekre emlékeztet Pongrátz Gergely, 1956 Corvin-közi hőse, aki a közeli Kiskunmajsán talált végső nyugalmat - mondta az Országgyűlés elnöke, hozzátéve, az a Pongrátz Gergely nyugszik ott, aki a rendszerváltoztatás után bizakodással tért haza, hogy azután „a szocialista-szabad demokrata kormányzás idején megbilincselve hurcolják el egy tüntetésről". A szanki büszkeségpontról szólva Kövér László azt a. kívánságát fogalmazta meg hogy sok szanki fiatal és sok látogató keresse fel az emlékhelyet és adja tovább az üzenetet: „Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak." Új büntetőeljárási törvény Közös feladatnak nevezte a hét évtizede kezdődött tragédia emlékének őrzését a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Gulágra hurcoltakról szóló pénteki budapesti konferencián. Budapest. Egy nemzet jövője elválaszthatatlan a múltjától, ezért „közös feladatunk őrizni" a hetven éve történtek emlékét - hangsúlyozta Szilágyi Péter A Kárpát-medence elveszített területeiről (Kárpátalja, Erdély, Felvidék és Délvidék) szovjet típusú táborokba hurcoltak kálváriája című konferencián. Emlékeztetett: a Kárpát-medencéből nyolcszázezer magyart és németet hurcoltak el hadifogolyként vagy internáltként a Gulágra, több százezer emberi sorsot törve ezzel ketté, sokan pedig sosem tértek vissza a fogságból. A témával foglalkozó szakemberekről azt mondta: nemzeti múltunk hiteles őrzése az ösz- szmagyarságnak tett szolgálat. A Gulágot megjárt hősök, élők és holtak, példaképek az egész nemzet számára, az ember legyőzhetetlenségének és a hitnek a példaképei, akik megmutatták, miként lehet a legkiszolgáltatottabb helyzetben is megőrizni a reményt és az emberi méltóságot - fogalmazott Szilágyi Péter. A helyettes államtitkár arról beszélt: az idén számos, a volt Szovjetunió területén lévő egykori kényszermunkatábor helyét kereshette fel, magyar áldozatok nyughelye után kutatva. Noha szinte az összes egykori helyszínt a földdel tették egyenlővé, a helyi hatóságok pedig néhol tagadják, hogy egykor magyarok és németek raboskodtak volna ott, és közülük tízezrek alusz- szák a föld alatt örök álmukat, a lakosok a mai napig tisztelettel emlékeznek az egykori foglyokra, „hiszen ugyanannak a rendszernek voltak mindannyian az elszenvedői". Kovács Emőke, a Gulág-em- lékév szakmai vezetője a konferencián azt hangsúlyozta: a tavaly kezdődött, jövő februárban véget érő eseménysorozat keretében számos tartalmas program valósult meg, köztük szakmai konferenciák és olyan, például a fiatalokat megszólító projektek, amelyek - egy akkori barakk révén például - kézzelfogható közelségbe hozzák a hét évtizeddel ezelőtti szenvedéseket. Hozzátette, a rendezvénysorozat keretében számos település avathatott emléktáblát elhurcoltjainak tiszteletére, és megjegyezte, jó érzés volt látni, hogy a települések és vezetőik mennyire magukénak érzik ezt az ügyet. Nagyon lényeges az, hogy erről a nagyon erős traumáról, tragédiáról hogyan tudunk, tudunk-e egyáltalán beszélni, hiszen a különböző diktatúráknak, traumatikus történelmi sokkoknak van egy nagyon fontos következményük: az, hogy az ember elhallgat-jegyezte meg a szakember, kiemelve, hogy ezt hallgatást kellett megtörniük a túlélőknek, a történészeknek, muzeológusoknak, levéltárosoknak, helytörténészek mellett a témával foglalkozó művészeknek, „megelevenítve a megele- veníthetetlent". Közös feladat és felelősség, hogy minél több emberhez eljussanak a Gulág túlélőinek történetei, de különösen az, hogy a most felnövekvő nemzedék tisztában legyen azzal, ami 600-800 ezer magyarral és családtagjaikkal történt - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen, pénteken Budapesten. \ A Gulág áldozatainak emlékkövénél tartott ünnepségen Völner Pál úgy fogalmazott: ezen a napon azokra az áldozatokra emlékezünk, akiket elfelejtett a 20. század, akiknek a sorsát nemhogy nem kutathatták történészek, de akik évtizedeken keresztül maguk sem beszélhettek az átélt szörnyűségekről. Az elhurcoltak létszámát sem tudhatjuk pontosan, mivel csak az embertelen események után mintegy fél évszázaddal vált ismertté hivatalosan a sorsuk-tette hozzá. Az államtitkár hazugnak és cinikusnak nevezte a „málen- kij robot", azaz a „kis munka" kifejezést, amelynek jegyében az otthonukból, a hazájukból elhurcolták az embereket, hogy aztán több ezer kilométerrel távolabb, embertelen körülmények között akár halálra is dolgoztassák őket. Felidézte: a leghíresebb túlélő, a Nobel-díjas író, Alek- szandr Iszajevics Szolzsenyicin becslése szerint 50 millió ember járta meg a kényszermunkatáborokat. Hozzátette: egy 1993-as kutatás szerint, amelyet jobb híján a valószínűleg nem túl pontos és igaz szovjet archívumok alapján végeztek, 1934 és 1953 között összesen több mint egymillió embert halt meg a szovjet lágerekben. Más becslések szerint azonban Sztálin uralma alatt akár 10-20 millióan is életüket vesztették a táborokban. Völner Pál hangsúlyozta: a Szovjetunióba hurcolt és onnan visszatért magyaroknak még arra sem volt lehetőségük, hogy kibeszéljék a történteket, mivel hivatalosan nem volt szabad beszélni a sztálini diktatúra rémtetteiről. Legfeljebb szűk családi körben mondhatták el, hogyan alázták meg őket vagy éltek állati sorban, s hogyan nézték végig egy-egy bajtársuk értelmetlen és fájdalmas halálát-mondta. A büntetőeljárások négyötöde egy éven belül befejeződik a bíróságokon - derül ki az Országos Bírósági Hivatal összesítéséből. Az eljárások lezárását tovább gyorsíthatná az új büntető- eljárási törvény, amely kimondaná: a vád bizonyítása nem a bíróság, hanem az ügyészség feladata. Budapest. Komoly erőfeszítéseket tettek a bíróságok az elmúlt időszakban, hogy ledolgozzák a korábban összegyűlt jelentős ügyhátralékot. Az utóbbi időben sokat javultak az idősze- rűségi mutatók, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) statisztikája szerint tavaly a büntetőeljárások 29 százaléka - egyszerűsített eljárásban - egy hónapon belül, 52 százaléka fél éven belül, 84 százaléka pedig egy éven belül befejeződött a bíróságokon. Az ítéletek 73 százaléka első fokon jogerőre emelkedett, ami azt jelenti, hogy a vádlott és védője, az ügyész és a sértett is eLfogadta az elsőfokú bíróság döntését. A statisztikák szerint a megfellebbezett ítéletek töredéke (7,4 százalék) bizonyult megalapozatlannak, ennyit helyezett hatályon kívül a fellebbviteli bíróság. A büntetőeljárások minél előbbi befejezését célozza az új büntetőeljárási törvény (Be.) is, amelynek tervezetét kétéves egyeztetés után a héten terjesztette a kormány elé Trócsányi László igazságügy-miniszter. A javaslatról ötpárti egyeztetést kezdeményeznek, a törvénytervezetet januárban nyújtják be a parlamentnek, és 2018 nyarán léphet hatályba. Az új kódex a hatályos Be. széttöredezett, sok esetben követ- kezetlen szabályozása helyett az egész büntetőeljárást egységes szempontok szerint, az egyes eljárási szakaszok (nyomozás, ügyész eljárása, első- és másodfokú bírósági eljárás), egymásra épülő elemek rendszereként építi fel. A javaslat a funkciómegosztás következetesebb érvényesítése érdekében kimondja: a vád bizonyítása nem a bíróság feladata, a vádért egyértelműen az ügyészség viseli a felelősséget. A javaslat az elsőfokú bíróság eljárásában kiemelt szerepet tulajdonít az előkészítő ülésnek, amelynek eredményeként a bizonyítás lefolytatása valóban tervezhető lesz, és „érdemi korlátjává válhat az időhúzásra alkalmas perbeli cselekményeknek". Az új törvényben a beismerés és a terhelt együttműködési szándéka megegyezéshez vezethet. Az első esetben az ügyész, a terhelt és a védő a nyomozási szakban formális egyezséget köthet a bűnösség beismeréséről. A bíróság ekkor csak az egyezség törvényességét vizsgálhatja. A másik eset a vádemelést követő előkészítő ülés keretében történő egyezség, amely valójában nem eredményez formális megállapodást, inkább a terhelt jóváhagyását, belehyugvását igényli. Közös eleme az egyezség két válfajának, hogy a tényállás és a jogi minősítés nem lehet megállapodás tárgya, azt az ügyész közli a felekkel, kizárólag a joghátrányról és a járulékos kérdésekről lehet egyeztetni. Mérsékletességre intett Ferenc pápa Ne hagyjuk magunkat uralni az anyagi javaktól! - erre intett Ferenc pápa advent első vasárnapján a Szent Péter téren mondott beszédében. Vatikán. Ferenc pápa mértéktartásra szólította fel a szavait a téren hallgató hívőket. Jézus születésének közeledő ünnepére emlékeztetve kijelentette, nem szabad, hogy az embereket az „anyagi valóság" uralja, ellenkezőleg - mondta - az embernek kell ezeket irányítania. A katolikus egyházfő hozzátette, hogy ha az anyagi valóság uralja a hétköznapjainkat, nem is vesszük észre, ha valami rendkívüli, nagyon fontos történik. Ne a biztonságot nyújtó, bevált sémák érvényesüljenek az életünkben - mondta Ferenc pápa. Megjegyezte, hogy Jézus születését se várta senki a korabeli hétköznapjaikat élő emberek közül. Advent első vasárnapján a Szent Péter közepén már áll az olasz Alpokból érkezett fenyőfa, mellette építik a betlehemet, amely az idén Málta ajándéka. A fenyőfa fényeit december 9-én gyújtják meg. Kritika a Fidelitastól Felháborodásának adott hangot a KV. kerületi Fidelitas a Demokratikus Koalíciónak a négy új alkotmánybíró megválasztása kapcsán megfogalmazott vádjai miatt. BUDAPEST. Bagi Barna, a kerületi Fidelitas elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a négy új bíró közül három a kerületi ifjúsági szervezet tagjainak többségét is oktatta, egyfajta szellemi muníciót adva nekik.- Megtanultuk ezer év törvényeit, történelmi alkotmányunk vívmányait, megismertették velünk az Európai Uniót alapító keresztény tanokat-mondta Bagi Barna. A DK ezeket a személyeket nevezte alkalmatlannak az alkotmánybírósági pozícióra, azokat, akik pedig ezzel nem értettek egyet, hitványnak és kollaboránsnak titulálta. A kommunisták mindig is üldözték a kereszténységet, szellemi utódaik feladata pedig - mivel más nem maradt számukra - kitörölni a puszta emlékezetünket is - tette hozzá. Lehoczki Ádám, az ön- kormányzat Fidesz-KDNP-s képviselője hangsúlyozta: DK még az alkotmánybírák megválasztását is politikai ügyként állítja be, ez is újabb bizonyítéka annak, hogy témák hiányában szenvednek, és minden lehetőséget megragadnak, hogy a kormánypártot támadják, de pontosan emiatt váltak hiteltelenné. A DK már nem csak a 2006-os gyurcsányi terhet cipeli a hátán, hanem 2011- es megalakulása óta eltelt öt év erőtlen támadásainak súlyát, melyek mögött valós érvek, tartalom egy alkalommal sem volt fellelhető - fogalmazott a képviselő. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen a Gulág áldozatainak emlékkövénél
