Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-26 / 277. szám

FOTÓ: P. TÓTH LÁSZLÓ Né vsorolvasás (7): Krausz Gergő AZenthe Ferenc Színház legközelebbi be­mutatója keretében A kör négyszögesítése című vígjátékot november 28-án, hétfőn 19 órakor láthatja a Székfoglaló Premier-bérlet közönsége. V. P. Katajev darabját a salgótar­jáni gyökerű Tarnóczi Jakab rendező - aki még maga is hallgató a színművészeti egye­temen és ösztöndíjasa Salgótarjánnak - fi­atal stáb közreműködésével állítja színpadra. Ennek meg­felelően az egyik főszerepet alakító Krausz Gergő is a hú­szas évei elején jár, minthogy 1993-ban született. Várpalo­tán látta meg a napvilágot, de gyermekkora a szomszédos Pétfürdőhöz köti. Általános iskolásként kóstolt bele a színjátszásba, s ez lényegé­ben meg is határozta a sorsát. Annál is inkább, mert az apja mellett nyaranta végzett fizi­kai munka élményei megerő­sítették abban, hogy hosszú távon mit nem szeretne csinálni. A drámatagozatos gimnáziumot a Tolna megyei Gyönkön kezdte el, de „menet­közben" átiratkozott az újpesti Bródy Imre Gimnáziumba, ahol 2012-ben érettségizett. Ebből az időszakból különösen jó szívvel emlékszik Lajos Sándor rendezőre, kritikus­ra, akitől sokat kapott a drámaismeretek megalapozásában. Ekkor már egyértelmű volt számára, hogy továbbtanulni felsőfo­kon a színház- és filmművészeti egyetemen szeretne. Budapestre nem nyert felvételt, Kaposvárra azonban igen, ahol Vidnyánsz- ky Attila osztályába került Tanulmányaik során állandóan ingáztak Kaposvár és Pest között, minthogy az elméleti ismereteket jobbára a vidéki városban sajátították el, ott vizsgáztak, a gyakorlatban megtanulandó feladatok jó része azonban a Vidnyánszky Attila igazgatásával működő Nemzeti Szín­házhoz kötődött. Először a János Vitézben léphettek fel s aztán követték egymás a szebbnél-szebb kihívások. Az 1956-os forradalom közel­múltban ünnepelt hatvanadik évfordulója tiszteletére mu­tatta be színház Vidnyánszky Attila rendezésében a Tóth Ilonka című drámát. A meg­torlás áldozataként kivégzett medika történetét Szilágyi Andor dolgozta fel színdarab­bá. Kuriózum, hogy a premier előbb volt Varsóban, a Teatr Polski-ban, a Magyar-Lengyel Szolidaritási Év rendezvényei sorában. A rendkívül feszült hangulatú előadásban mintegy oldásként szerepel egy humoros sírásó páros, melynek egyik tagját nem kisebb személyiség mint Bodrogi Gyula formálja meg. Partnere az ifjú Krausz Gergő. (Ugyancsak érdekességként említendő, hogy a Kossuth-díjas színművész e héten járt Salgótarjánban: a Nemzet Színé- sze-sorozat keretében találkozott a közön­séggel Zenthe Szalonban.) December 16-án lesz a bemutatója Bra- nislav Nusic szerb író, a Miniszter felesége című vígjátékának, amelynek Udvaros Do­rottya a címszereplője. Árkosi Árpád rendező Krausz Gergőre is számított az előadásban. Január 10-én viszont a III. Richárdban Lord Stanley-ként egy olyan előadásban lép fel a Nemzeti Színházban, amelyet a nyáron a Gyulai Várszínházban a Shakespeare Fesz­tiválon már játszottak ifi. Vidnyánszlcy Attila rendezésében. Februárban ugyancsak Nem­zeti Színház mutatja be a Képek Assisi Szent Ferenc életéből című francia drámát amely­ben szintén szerepet kap Krausz Gergő. De-éserre nagyon büszke-az„anyaszín­házon" kívülről is jutottak neki komoly meg­mérettetések. Az osztályból az első volt akit Vidnyánszky Attila „kiengedett" úgymond külső munkára. így vehetett részt Pintér Béla és Társulata által a Szkéné Színházban 2015 őszén bemutatott Fácántáncban mások mel­lett Csákányi Eszter társaságában. A Váci Du­nakanyar Színház Megadom magam című, a Ouimby-dalokra épülő előadás főszere­pét a szerző, Ott Tamás- aki korábban szin­tén Kaposvárott végzett - Krausz Gergőre írta. A további három szereplő Trokán Anna, Bakos Kiss Gábor és Molnár Gyöngyi, a ren­dező a 2013 óta létező társulat igazgatója, Kiss Domonkos Márk. A zenés, táncos műfaj nem idegen Krausz Gergőtől hiszen több mint tíz éve gitározik. Mozgásszínházi ké­pességeit is kipróbálhatja a Zadam Project nevű társulat által december 9-i bemuta­tásra tervezett Zuhanás közben című pro­dukcióban, amelyet Slawomir Mrozek egyik novellája alapján Zambrzycki Ádám rendez a Bethlen Téri Színházban. Tarnóczi Jakab rendezővel Krausz Ger­gő Mikecz Estilla - aki szintén salgótarjáni, ugyancsak a város ösztöndíjasa és nemcsak az egyetemen, hanem a civil életben is tár­sa - révén ismerkedett meg. Már csak azért is szívesesen vállalta Vászja szerepét A kör négyszöge­sítésében, mert így együtt játszhat párjával. A próba- folyamat - éppen a szereplők tanulmánya) és egyéb elfoglaltságai miatt - már augusztusban; szeptemberben elkezdődött; a „célegyenesbe" az elmúlt na­pokban, a főpróbahéten fordultak. Krausz Gergő izgalmasnak tartja mind a darabot - amely a hetvenes évekbeli Szovjetunió életviszonyait, két, szűk térbe, egyetlen szobába véletlenszerűen összezárt fiatal házaspár összekuszálódott kapcsolatait láttatja mai szemmel - mind az általa meg­formált, határozottnak tetsző, de végül is kiszolgáltatott figurát Nem könnyű érzé­keltetni vígjátéki keretben, hogy az egyko­ron sokak által komolyan hitt elvek alapján működtetett társadalom megidézése ne forduljon át teljes mértékben karikatúrába. Tarnóczi Jabab Krausz Gergő véleménye szerint úgy instruálja, vezeti a szereplőket hogy egyszersmind hagyja őket kibonta­kozni, magukat megmutatni. S ez nagyon fontos manapság az úgynevezett rendezői színház uralta közegben. Ami pedig a jövőjét illeti, egyre többet gondolkodik azon, hogy miként alakult pá­lyája azután, hogy 2017-ben megkapja a diplomáját. Szerződtetik-e valahol vagy a szabadúszóként foglalkoztatják? Egy biztos: szeretne Budapest pezsgő szellemi közegé­ben élni és nagyon sokat dolgozni... Cső ngrády Béla Még furcsább pár Szétsugárzó teremtőerő Tipikus Cered, Zabar környéki táj öleli át a festő leányát Világszerte - így Magyaror­szágon is - sok helyütt vitték színre az elmúlt fél évszázad­ban Neil Simon Furcsa pár című vígjátékát, amelyből Jack Lemon és Walter Mattau közreműkö­désével egy közkedvelt film is készült. Az eredeti darabot leg­utóbb, 2014 szeptemberében Salgótarjánban a Madách Szín­ház mutatta be Gálvölgyi János és Szervét Tibor főszereplésével. A helyi színházbarátok azonban 1995-ben és 2001-ben a még furcsább párt, azaz az amerikai író által nőire variált változatot is láthatták: a Vidám Színpad produkciójában Pécsi Ildikó és Voith Ági, a Budaörsi Játékszí­nében Sára Bernadett és Takács Kati alkotta hölgy kettőst. Az idei Zenthe Ferenc bérlet- sorozatban a minap Ivancsics Ilona és Színtársai elnevezésű szentendrei színház adta elő a Női furcsa pár-t: a nagyvonalú újságírónőt Olive-t a társulat­nak nevet adó művésznő, az el­hagyott feleséget Florence-t, a Kossuth-díjas Hűvösvölgyi Ildikó alakítja jól visszaadva személyi­ségük sajátosságait. Az alapszi­tuáció lényegében ugyanaz mint a férfiak esetében: a boldogtalan Florence Olive-hez költözik, hogy könnyebben elviselje szeretett férje váratlan döntését. Csak­hogy az együttlakás megannyi feszültséget hoz felszínre kettő­jük között, minthogy merőben különböznek egymástól. A há­zigazda laza, mondhatni lezser életfelfogású, míg „albérlője" mániákusan rendszerető, boga­rasán precíz ember. Ezen a hely­zeten a barátnők csokra - akik társasjátékozni, szellemi vetél­kedőket játszani járnak hozzájuk - sem tud változtatni. Nem így a szomszédban lakó két jókedély ű, udvarias spanyol testvérpár - Agárdi László és Bardóczy Attila megformálásában - annak elle­nére, hogy az első randevú siker­telennek bizonyul Salgótarján­ban figyelemre méltó mozzanata volt az előadásnak, hogy a játszó­társak egyikét az innen elszárma­zott Vertig Tímea alakította. A fentiekben érzékeltetett előz­mények után a Neil Simon két férfi illetve két nő sztoriját lényegében az „újszülöttnek minden vicc új" mondás élteti. Erre vezethető vissza a Bencze Ilona rendezte produkció fogadtatása is... Cs.B. Kerékgyártó István szerint a naiv művészet értéke - akárcsak az úgymond profi alkotómunkáé- mindenekelőtt a benne rejlő és szétsugárzó teremtőerőtől függ. Kun Cecília festőművész- lényegében erre a gondolatra fűzte fel mondandóját, amikor a közelmúltban megnyitotta Radics Szilveszter (1952-2004) emlékkiállítását Salgótarján zagyvapálfalvai városrészében, a Roma Alkotó Műhelyben. A Ceredi Nemzetközi Művészte­lep egyik alapítója nemcsak jól ismerte az észak-nógrádi falu szülöttét, hanem mélységesen tisztelte is pályatársa tehetsé­gét, tudását, szorgalmát, segí­tőkészségét. Büszke rá - Fürjes! Csabával és Sánta Lászlóval egyetemben - hogy éveken át együtt dolgozhattak a művész­telepen. Kun Cecília felidézte Radics Szilveszter életpályájának né­hány főbb állomását, mozzana­tát. Szobafestőnek tanult, de fel­nőtt fejjel az érettségi vizsgát is letette a gépipari technikumban. Fiatalon verseket regényeket is írt, a Kortárs szerkesztőségében Simon István költőtől főszer­kesztőtől kért és kapott szak- véleményt. 1979-ben Cereden találkozott Lakatos Menyhérttel akinek képeit is megmutatta, s az író főként a festésre biztatta. 1980-ban már meg is tartották első kiállításét Szederkényben, a következő évben a megyei amatőr művészek tárlatán sze­repelt és bekapcsolódott a helyi stúdió munkájába is. Volt Balczó Andás olimpiai bajnok öttusázó belovagolója és sokáig gyógynö­vény-gyűjtéssel kereste a kenye­rét. 2004 május elsején hunyt el éppen akkor, amikor Magyaror­szág az Európai Unió tagja lett. Festészetében - emelte ki Kun Cecília - a központi helyet a természet foglalta el amelynek megannyi arcát ismerte. „Őszinte egyszerűséggel cso­dáitatja meg velünk a lelkén át­szűrt ceredi és zaba rí tájat, miköz­ben már szimbolikus mélységeket és expresszionista magasságokat érint A szelíd zöldek, a napsütötte sárgák, a szerelmes rózsaszínek és a titokzatos bordók mind egy-egy évszak, napszak tükrei." Más téma ritkán fordul elő ké­pein. Az egyik kivétel a legkisebb gyermekét, a fűben heverésző Biankát ábrázolja, de azon is ott van az ölelő természeti környe­zet. Ugyancsak kivételesnek mondható a szakrális tartalmú alkotás, amint egy szerzetes for­májú ember leveszi a keresztről Krisztust. A festmények mellett fennmaradtak tőle linómetsze­tek is, amelyeket az őstehetsé­géből származó tiszta vonalve­zetés jellemez. Kun Cecília arra is felhívta a figyelmet, hogy a képek egyszerű keretezése teljes szinkronban van a tartalommal, alkotói stílussal. Radics Szilveszter képeit mindenekelőtt saját örömére készítette, a soha nem nyugvó önkifejezés szándéka mozgat­ta. Azonban szerencsére akad­tak érdeklődők, akik megvá­sárolták műveinek egy részét, s most ezekből lehetett válo­gatni, megrendezni - a Nógrád Megyei Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége tá­mogatásával - ezt a kiállítást - mondta Kun Cecília és emberi érdemeit, értékeit is méltatta. Apró termetű, de határozott, szavahihető, állhatatos és nyi­tott személyiség volt. „Az értékrendem szerint csodá­latos ember. Tizenkét éve hagyott itt bennünket, de nekem ma is ott van minden kanyarban a szerpen­tinen Cered felé, mint ahogy a mű­vésztelep összes szegletében is." Fentiek alapján a Cigány festészet: Magyarország 1969- 2009 című, reprezentatív al­bumban joggal jelent meg Radics Szilveszter szakmai élet­rajza és hat alkotása. - csébé ­Florence (Hűvösvölgyi Ildikó) és Olive (Ivancsics Ilona) jó viszonya megromlott az együttélés sorén

Next

/
Thumbnails
Contents