Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-22 / 273. szám
Mi értelme a szilenciumnak? Hegedűs Henrik Egy televíziós riport néhány képsora kapcsán - amely szilendumon lévő diákokat mutatott - röppent fel bennem néhány gondolat a kollégiumi élet egyik, üdének semmiképpen nem nevezhető színfoltja, sokkal inkább kötelező programja, a s4lendum létjogosultsága kapcsán. Jómagam úgy vélekedem, egy évtizeddel ezelőtt, vagy éppen az elmúlt évszázad utobó húsz esztendejében bizonyosan volt értelme, megfogható, megmagyarázható tartalma az effajta „közös csöndes" tanulásnak. A diákotthoni lét amúgy is szigorú szabályainak ráerősítéseként is szolgált eme intézmény, és a klasszikusnak mondható, de ma már igencsak elavulttá vált régi oktatási-nevetési elveket kiválóan szolgálta. Csakhogy mára alaposan változtak a viszonyok, és azok a pedagógusok, akik effajta mű-kordákban akarják tartani a fiatalságot azok nem csupán kőkemény fába vágják a fejszéjüket, hanem sziszifuszinak mondható ügyet szorgalmaznak, magyarul teljesen feleslegesen „tépik a szájukat". Mert manapság nem arra vágynak a diákok, sőt lemondom, egyenesen terhesnek érzik, ha ilyen „szűzies" módszerű szilenciumokra terelik be őket hogy effajta körülmények között szívják magukba azt a sok tudományt Sokkal inkább vevők lennének a kollégisták az olyan kiscsoportos foglalkozásokra, amelyen egy szaktanár segít nekik délutánonként a kedves „délelőtti" kolléga különböző „feladványainak" vizsgálatában, megoldásában, egy-egy kérdést netán vita tárgyává téve, de mindenképpen a közös megoldás élvezetét is nyújtva a tanulóknak. Őszintén hiszem és vallom, hogy effajta kiscsoportos foglalkozások mesz- sze többet érnek az oldatás fejlesztése, a módszerek modernebbé válása terén, mintsem a néma szilenaumok, amelyek - mint említettem - sokkal inkább csak nyűgnek tűnnek a fiatal társadalom számára. Ezen kiscsoportos foglalkozásokon túlmenően persze az önálló, „magántanulás" intézményének sem szabad kivesznie a gyakorlatból a diákotthonokban sem, de ezeknek nem kötött órakeretben, hanem szabadon választott módon, akár a „lámpaoltási idő" kitolásával kellene gyakorlatban megvalósulniuk. Biztos vagyok benne, hogy magának a szilenciumnak csak az olyan, eleve zárt rendszerű intézményekben van értelme, ahol nem csupán nem tartják hasznosnak, hanem eleve kizártnak veszik a modern módszerekhez való közeledést, ahol a hagyomány és nem a korhűség szabja meg a kereteket - de ez csak az én véleményem... Munkaerőhiány és felnőttképzés az építőipari - kőműves, festő, villanyszerelő, asztalos - foglalkozásúak, valamint az irodai, ügyviteli foglalkozásúak keresettek.-A munkaerő kereslet a teljes gazdasági szférát érinti, de a kétkezi munkában is folyamatos a lemorzsolódás, tehát itt is folyamatos a közvetítői tevékenysége a foglalkoztatási szolgálatnak - tette hozzá Tamási Ildikó. - Vannak tipikus hiányszakmák, mint az asztalos, a cukrász, a gazda, a gépi forgácsoló, a hegesztő, az ipari gépész, kőműves és hidegburkoló, de ide sorolhatjuk a mezőgazdasági gépészt, a női szabót, sütőipari munkást és a villanyszerelőt is. Ezeket a munkaerőigényeket erőfeszítéseink ellenére sem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. A toborzásaink eredményessége érdekében bővítettük a hirdetési csatornáinkat, a börze látogatói átfogó képet kaphattak a téli és tavaszi időszakban induló felnőttképzési programjainkról, illetve a Salgótarjáni Szakképzési Centrum által kínált felnőttoktatási programokról-tette hozzá. A munkáltatók legfőképp a képzett, tapasztalattal rendelkező rétegre tartanának igényt. Ezt versenyképes fizetésekkel, a jobb munkavállalói feltételek és a megfelelő szakember utánpótlás biztosításával, valamint a szakképzés megfelelő támogatásával lehetne orvosolni. NBA (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. A Nógrád megyei munkaerőpiac, bár intenzíven csökken a munkanélküliek száma, még mindig küzd a magas munkanélküliséggel és a megfelelő képesítésű szakember- hiánnyal. Sok a megyén kívülre ingázó szakember, ők a jobb fizetés reményében keresnek munkát az ország más területein. Az álláskeresői létszám több mint fele azonban alacsony iskolai végzettségű, nekik szinte lehetetlen elhelyezkedniük szakmai ismeretek nélkül.- Ennek a problémának a megoldására, felnőttképzés keretében tanulási lehetőséget biztosítunk a megye lakosai számára, folyamatosan tájékoztatjuk a szakképzett és szakképzetlen elhelyezkedni kívánó felnőtteket - mondta el lapunknak Tamási Ildikó a foglalkoztatási főosztály vezetője. A jelenlegi adatok alapján elmondhatjuk, hogy 11 ezer 457-en keresnek munkahelyet, azonban csak 48,6 százalékuknak van szak- képzettsége, ami az esetek döntő részében elavult. A cégek több mint 4000 főnek kínáltak álláslehetőséget az év folyamán, jelenleg közel 1200 álláslehetőséget ajánlanak a foglalkoztatási osztályok - mondta Tamási Ildikó. Hozzátette: a szakképzettek közül elsősorban a fém- és villamos ipari, mezőgazdasági és ipari gép karbantartója, javítója, lakatos, hegesztő, forgácsoló, a kereskedelmi és vendéglátó ipari - eladó, szakács, pincér, pultos, cukrász - és Segítsünk együtt, hogy a rászoruló gyermekeknek és családoknak is kerüljön ajándék a karácsonyfa alá! A Nógrád Megyei Hírlap és az nhc24.hu gyűjtést szervez, hogy szebbé tegyük nehézsorsú gyermekek ünnepét. Állítson össze egy cipősdoboznyi karácsonyi meglepetést, vagy vásároljon egy csomag szaloncukrot és hozza be szerkesztőségünkbe 2016. december 10-ig! A cipős dobozon tüntesse fel, hogy az ajándékot kinek szánja: „leány" vagy „fiú", illetve életkor! Címünk: 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. 2. emelet Telefon: 0632/340-100 Mi vállaljuk, hogy karácsonyig eljuttatjuk az összegyűlt ajándékokat a rászoruló gyermekekhez és családokhoz partnereink segítségével. Együttműködő partnereink: Salgótarján és Térsége Egészségügyi-Szociális Központja Nógrád Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete
