Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-21 / 272. szám

Újraválaszották a WADA elnökét Újraválasztották vasárnap Craig Reedie-t, a Nemzetközt Doppingel­lenes Ügynökség (WADA) elnökét. A 75 éves brit sportdip­lomata 2013-ban került a WADA élére, és második elnöki periódusára készül, miután a szervezet glasgow-i közgyűlésén ismét bizalmat kapott. Reedie-t és az ügynökséget éles tá­madások érték a héten Dohában, a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szö­vetségének (ANOC) közgyűlésén. Ahmed al-Fahad al-Ahmed al-Sabah sejk, az ANOC elnöke, a Nemzetkö­zi Olimpiai Bizottság (NOB) kuvaiti tagja - és több más felszólaló - el­sősorban az orosz doppingbotrány kezelési módját kritizálta, szeren­csétlennek tartva azt, hogy a McLa- ren-jelentés első felét kevéssel a riói olimpia előtt hozták nyilvánosságra. A bírálatok mellett al-Sabah jelez­te, jobb lenne, ha a NOB-tag Reedie helyett az ügynökségnek semleges elnöke lenne. A NOB végrehajtó bi­zottsága egyeztetett már Reedie-vel arról, hogy a jövőben semleges ve­zetője legyen a WADA-nak. A brit vezető elfogadta a felvetést, a NOB pedig ezek után támogatásáról biz­tosította őt elnöki pályázatában. Szellemi kulturális örökségnek szentelik A kínai szellemi kulturális öröksé­get bemutató parkot hoznak létre a Szecsuan tartománybeli Töjangban. A különleges parkban az ősi kínai kulturális hagyományokkal, különböző korabeli szokásokkal, kü­lönböző előadóművészeti formák­kal, a hagyományos kézműves fog­lalkozásokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A több mint 1,67 négyzetkilo­méter területűre tervezett park megvalósításában Töjang mellett társfinanszírozóként vesz részt a pe­kingi székhelyű, szellemi kulturális hagyományok alapítványa. A parkban több száz, a kulturális örökség, a népi hagyományok meg­őrzésén fáradozó vállalkozás és stú­dió kap helyet. Az elgondolás szerint egyúttal idegenforgalmi látványos­ságnak szánják a létesítményt, ahol a turisták is betekintést nyerhetnek a hagyományos kínai kultúrába. Rekordárat fizettek Rekordáron, 1,55 millió euróért (479 millió forintért) kelt el egy párizsi árverésen a híres ripor­terfiú, Tintin kalandjainak egy képregényoldala - számolt be róla a hétvégén a BBC News. Az eredeti kép, amelyet a belga szerző, Georges Remi, mű­vésznevén Herge rajzolt kínai tin­tával, a Felfedezők a Holdon című képregényből származik. A rajzokon Tintin, kis fehér kutyája és Haddock kapitány látható, amint űrruhában sétálnak a Holdon és a Földet nézik. Az Artcurial aukciósház közlemé­nye szerint az 50 centiméterszer 35 centiméteres képregényoldalért kifi­zetett 1,55 millió eurós ár rekordot jelent a korábbi Herge-rajzok tekinte­tében. A lapot egy európai gyűjtő vá­sárolta meg a szombati aukción. Ere­detileg 700-900 ezer eurót (216-278 millió forintot) vártak az eladásától. „Herge egyik legfontosabb há­ború utáni korszakából származik a rajz, olyan színvonalú, akár a Tintin Tibetben vagy A Castafiore sma­ragd" - mondta el Eric Leroy, az Art­curial képregényszakértője. Tintin a valaha megalkotott a leghíresebb képregényhősök közé tartozik. A ma is népszerű ifjú riporter kalandjairól szóló képregényeket 90 nyelvre for­dították le, és több mint 200 millió példányban adták eL . november 21., hétfő MAß f jn sesssxsKMNMHMto Bezárult a Szent Péter- bazilika szent kapuja Ferenc pápa a hagyományos vasárnapi mise elején behajtotta a Szent Péter-ba- zilika szent kapujának ajtószárnyait, és ezzel véget ért az irgalmasság szentéve. Vatikánváros. Az irgalmasság rendkívü­li szentéve tavaly december 8-án ennek a kapunak a megnyitásával kezdődött a Vatikánban. A katolikus egyházfő a hívek tekintetét a szegényekre, betegekre és szükséget szenvedőkre akarta irányítani az elmúlt évben, és ebben ő maga járt elöl példával. Az argentin származású pápa többek között rabok, hajléktalanok és migránsok előtt tárta ki a Vatikán kapuját. Járjunk tovább együtt ezen az úton" - szólította fel a híveket a pápa. „Az ün­nepség végén hálát adunk Istennek azért az ajándékért, amelyet az irgalmasság szentéve jelentett az egyháznak és sok jó szándékú embernek" - mondta a katoli­kus egyházfő az Úrangyala imádság előtt. Ferenc pápa egyúttal köszönetét mon­dott mindenkinek, aki hozzájárult a szen­tév sikeréhez. „Azokra az idős és beteg emberekre gondolok, akik szüntelenül imádkoztak, és felajánlották szenvedésü­ket a szentév sikeréért" - tette hozzá. Szentbeszédében Ferenc pápa azt hangsúlyozta, hogy bár a különleges imák és összejövetelek éve véget ért, az embereknek „sohasem szabad bezárniuk a megbékélés és megbocsátás kapuit". A katolikus egyházfő szerint mindennél fontosabb, hogy megtanuljunk túllépni „a rosszon és a különbözőségeken". A vatikáni csendőrség szerint a szentév lezárási ceremóniáján 70 ezer hívő vett részt a római Szent Péter téren szigorú biztonsági óvintézkedések mellett. Az egyház régebbi hagyományával ellentét­ben a pápa nem falazza be a szent kaput, amelyet a következő - várhatóan 2025- ben esedékes - szent évben nyitnak meg majd újra. A katolikus egyházban általában 25 évenként kerül sor szentévre, de a pápá­nak lehetősége van rendkívüli szentévet hirdetni. Az elmúlt szentév során a kato­likus hagyomány történetében először nemcsak Rómában nyílt ki a szent kapu, hanem a pápa buzdítására szerte a világon hasonló ajtók tárták ki szárnyaikat a hívek és a zarándokok előtt. Az olasz fővárosba összesen 20 millió zarándok érkezett az elmúlt évben az irgalmasság szentévéhez kapcsolódóan. Hasznosnak ítélik meg találkozójukat Megtörtént az előre beharangozott találkozó Donald Trump megválasztott ame­rikai elnök és Mitt Romney republikánus párti volt massachusettsi kormányzó kö­zött, de egyelőre nem tettek bejelentést arról, hogy Romney kapna-e bármilyen szerepet Trump leendő kormányában. Bedminster/New York. A kommentá­torok és politikai elemzők körében nagy feltűnést keltett a héten, hogy Trump a hétvégén Romney-val is találkozik, és ál­lítólag miniszteri posztot kínál fel neki, valószínűleg a külügyi tárcát. Romney négy évvel ezelőtt a republiká­nusok elnökjelöltje volt, akkor Trump tel­jes támogatását élvezte. Trump választási kampánya idején azonban szembefordult vele, és több alkalommal nyilvánosan szót is emelt elnökjelöltsége ellen. Az ellentét odáig fajult, hogy nagyon becsmérlően beszéltek egymásról, Romney „szélhá­mosnak" nevezte Trumpot, az elnökjelölt pedig „örök vesztesnek" a volt kormány­zót. Romney azonban az elsők között gra­tulált Trumpnak győzelméhez, és azóta jobb lett a viszonyuk. Trump a New Jersey állambeli Bed­minsterben lévő golfklubjába hívta meg a hétvégére azokat, akiket elképzelhetőnek tart valamilyen kormányzati tisztségre. Szombaton - akkor találkozott Rom- ney-val - még nem volt hajlandó beje­lenteni semmilyen esetleges felkérést. „Holnap lesznek bejelentéseim. Nagyon sok tehetség van" - mondta este újság­írók előtt. Mindenesetre mind a megválasztott el­nök, mind Romney elégedetten nyilatko­zott az egy óra 25 percig tartó beszélge­tésük után, hosszú kézfogással búcsúztak el. Mint szavaikból kiderült, külpolitikai témákról beszéltek. Újabb tüntetés volt szombaton Trump ellen, ezúttal bő ezer ember vonult a New York-i Queens negyedből - ahol a megválasztott elnök született - a man­hattani Trump Tower felhőkarcolóig. A demonstrálok a demokrácia és a társada­lom sokszínűsége mellett emeltek szót. A tüntetést egy queensi megválasztott képviselő, a nyíltan homoszexuális Jim­my Van Bramer szervezte. „Tudjuk, hogy a sokszínűség erősebbé teszi a társadalmat, lehet, hogy Trump itt nőtt fel, de ma már nem tartozik Queenshez" - mondta. Van Bramer kapott csütörtökön egy névtelen, homofób e-mailt, amelyben halálosan megfenyegették. A rendőrség vizsgálja az ügyet Le Pen megválasztá­sa károkat okozna Marine Le Pen megválasz­tása szegényebbé tenné Európát valamint Ausztriát, és nem lehet megbecsülni, hogy mindez milyen fokú gazdasági károkat okoz­hatna - mondta Christian Kern osztrák kancellár egy vasárnapi lapinterjúban. A kancellár a Kurier című osztrák lapnak adott interjújában figyelmeztetett, hogy Le Pen - a francia Nem­zeti Front jelöltje - a tavaszi francia elnökválasztáson akár győzhet is, s egyúttal prob­lémásnak nevezte, ha egy kulcsfontosságú uniós állam­ban a „jobboldali demagógia" veszi át az irányítást. Kern kifejtette: a fejlett or­szágokban, mint például az Egyesült Államokban a tilta­kozás inkább jobbratolódást eredményez, míg szerinte Görögországban és Spanyol- országban, ahol valóban problémák vannak, inkább a balratolódás jellemző. A kancellár meglátása alap­ján a jobboldali demagógia úgy tesz, mintha mindenre lenne válasza, azonban a va­lóságban semmire nincsen megoldási terve. Meglátása szerint az Osztrák Szabadság- párt (FPÖ) pontosan megne­vezi a fontos témákat, azon­ban megoldási javaslatokat nem ad a kérdésekre. A muszlimok ausztriai in­tegrációjáról Kern elmondta: az országban 600 ezer mu­szlint él, azonban az utóbbi évtizedekben a társadalmi beilleszkedés nem úgy zaj­lott, ahogyan azt szerették volna. A kancellár szerint Do­nald Trump amerikai elnökké választását követően meg­mutatkozott, hogy az európai értékközösség, amely a de­mokráciára, a jogállamiságra és az emberi jogokra épül, már nem magától értetődő, el kell köteleződni ezen értékek mellett. A Törökországgal zajló csatlakozási tárgyalásokról elmondta: egy jogállami és demokratikus Törökország­nak van helye Európában, „azonban nem feltétlen az unióban". Meglátása szerint Európa küzd azzal, hogy a keleti bővítés megterheli a munkaerőpiacot, Törökország nyolcvanmilliós lakosságát ezért „Európa nem tudná megemészteni". Törökországnak nem kell minden­áron kötnie magát az EU-csatla- kozáshoz, inkább beléphetne az Oroszországot és Kínát is tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezet­be (SCO) - írta a Hürriyet című napi­lap vasárnap Recep Tayyip Erdogan török elnökre hivatkozva. A török államfő erről a Pakisztánt és Üzbegisztánt érintő hivatalos útjáról hazaindulva, a repülőgépen beszélt török újságíróknak. Az SCO egy 2001- ben alapított kormányközi biztonsági szervezet Ázsiában, amelynek elsőd­leges célja harcolni a radikális iszlám EU helyett az SCO jelentette fenyegetés, valamint az Afganisztánból kiinduló kábítószer-ke­reskedelem ellen. Tagjai Oroszország, Kína, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgí- zisztán és Tádzsikisztán. A megfigyelő országok között találni Iránt, Mongóli­át, Afganisztánt, valamint még Indiát és Pakisztánt is, de az utóbbi kettőnek 2015-ben már megkezdődött a felvéte­li folyamata. Törökország és Fehéroroszország sajátos viszonyban áll a szervezettel amelynek értelmében részt vehetnek a miniszteri szintű találkozókon, de nem rendelkeznek szavazati joggal. A török ál­lamfő a repülőgépen azt is közölte, hogy már egyeztetett az SCO-csatlakozás ötle­téről Vlagyimir Putyin orosz és Nurszul- tan Nazarbajev kazah elnökkel Erdogan szerint az SCO-tagság sokkal szabadabb mozgásteret biztosítana hazájának. A lépés hatással lehet Törökország nyugati, különös tekintettel európai uniós kapcsolataira, illetve NATO-tag- ságára. Törökország hivatalosan 1987-ben kérelmezte csatlakozását az EU-hoz, amelyről 2005-ben kez­dődtek meg a tárgyalások. Az évtize­dek óta húzódó folyamat miatt Ankara és Brüsszel viszonya a közelmúltban mélypontra jutott. Brüsszel ráadásul élesen bírálja a július 15-i puccskísér­letet követő török kormányzati fellé­pést, arra kérve Ankarát, hogy tartsa tiszteletben az emberi, valamint a demokratikus szabadságjogokat. Még olyan európai politikusok is akadtak, akik a csatlakozási tárgyalások felfüg­gesztésére szólítottak fel. Erdogan a héten arra figyelmeztette az EU-t, hogy év végéig döntenie kell Törökország csatlakozásának ügyében, különben Ankara népszavazásra bo­csátja a kérdést. Az Európai Unió és Törökország a márciusban kötött menekültügyi meg­állapodás keretében rendelkezett a csatlakozási folyamat felgyorsításá­ról is, de az a török hatalomátvételi incidens után jelentősen lelassult. A tömeges letartóztatások, munkahelyi elbocsátások, valamint a török sajtó elleni intézkedések uniós politikusok és jogvédő szervezetek aggodalmát váltották ki. Négy hónap alatt közel 37 ezer embert vettek őrizetbe és lega­lább 100 ezer embert függesztettek fel vagy bocsátottak el munkaköréből Tö­rökországban közvetlen összeesküvés vagy a puccsistákhoz köthető állítóla­gos kapcsolataik okán. A török hatósá­gok bezártak továbbá több mint 170 sajtóorgánumot.

Next

/
Thumbnails
Contents