Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-21 / 272. szám

Csuhából csodát Jogosan merülhet fel a kérdés e cím láttán az olvasóban, hogy mégis mit lehet kezdeni a kukoricacsövet borító száraz levéllel, azaz a csuhéval. Ennek apropójából lá­togattunk el a Nógrád megye északi csücskében fekvő kicsinyke faluba, Litkére. A településen él ugyanis Ka- nyó Alfonzné, aki ámulatba ejtő módon képes csuhéból szinte bármit összebarkácsolni, ami éppen az eszébe jut. Látogatásunk során választ kaptunk tőle arra, hogyan is kezdett ezzel foglalkozni, miért csinálja, és milyen ered­ményeket ért már el csuhéfonó „hobbijával". Mindezek mellett pedig a csuhékötő bevezette lapunkat a csuhé- készítés minden csínjába és bínjába is. Válaszoljon ezen a héten is kérdéseinkre és nyerje meg Ka- nyó Alfonzné egyik alkotását! A válaszokat e-mailben várjuk 2016. november 27-ig a nyeremenyjatek@nhc24.hu címre. A tárgyban kérjük, tüntessék fel: Szabadidő. E heti kérdéseink: 1. Mióta foglalkozik Kanyó Alfonzné csuhézással? 2. Miket készíthetünk csuhéból? Soroljon fel legalább hármat! 3. Mivel színezhetjük be a csuhéangyalkát? V ____ Lit ke. Kanyó Alfonzné - Nóra néni - 2008 óta foglalkozik csuhézással. Otthonában látott alkotásait vizslatva meglepőd­tem, amikor elmesélte, hogy soha nem tanulta szakembertől ezt a mesterséget. Autodidakta módon vágott bele - az először csak hobbinak induló - tevé­kenységbe, s mondhatni az első kukoricalevélbe is. Történe­tének kezdete egy budapesti kiránduláshoz köthető. A déli pályaudvaron sétált, amikor ott véletlenül megpillantott a kézműves boltban egy csuhéfi- gurát. Többször is a csodájára járt a szép, és akkor még isme­retlen alkotásnak, majd eldön­tötte, hogy ő is megpróbálkozik egy csuhébaba készítésével - mondta mosolyogva interjúnk alatt. Ekkor még csak augusztus volt, így nem volt beérve a ku­korica, azonban ez nem állhatta útját terve megvalósításában: igenis kipróbálja a csuhézást! A már meglévő kukoricacsöveket letörte és megszárította, majd saját elképzelését követve neki állt élete első csuhébabájának. Az elkészült művet megmu­tatta ismerőseinek, akiknek any- nyira megtetszett a kis figura, hogy megkérték a csuhébaba készítőt, nekik is készítsen ha­sonló csecsebecsét. Ezt köve­tően egyre többet foglalkozott csuhéból készült dolgok alko­tásával, így egy idő után szinte már magától ráérzett a külön­böző csuhézási praktikákra, illetve fogásokra. Kitartó, oda­adó és alázatos munkája pedig meghozta gyümölcsét is, hiszen műveit szakmai berkeken belül is elkezdték elismerni és díjazni. Elsőként 2012-ben - baráti bíztatásra - indult el egy orszá­gos pályázaton, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara által alapított „Kézműves Remek Dí­jért." A próbálkozás olyannyira szatérő vendégei közé tartozik, aki egyszer Besztercebányán pillantotta meg kézműves ter­mékeit, és rögtön beleszeretett a csuhécsodákba. Az alkotó örömmel tapasztalja azt is, hogy a kézműves vásárokon is egyre többen érdeklődnek a csuhéból készült dolgok iránt. A kis tár­gyak karácsony táján kelendőek leginkább, így jelenleg is renge­teg megrendelésen dolgozik a karácsonyi ünnepekre. Miután megismerkedtünk kicsit közelebbről a csuhémű- vésszel, nézzük, mit is készíthe­tünk csuhéból! Kanyó Alfonzné többek között babákat, betle­hemeket, húsvéti tárgyakat, karácsonyi díszeket, hűtőmág­neseket, szatyrokat, papucso­kat, székeket, tároló edényeket, kosárkákat, különféle használati tárgyakat és gyerekjátékokat is alkot csuhéból. Ottlétünkkor a művész szemünk láttára hajto­gatott fára akasztható karácso­nyi angyalkát mindösszesen öt perc alatt a „semmiből", amely­nek elkészítési módjába is örömmel beavatott bennünket. 1. Áztassuk be a csuhát lan­gyos vízbe! 2. Vegyünk 6-8 darab kes­keny csuhélevelet, majd ezeket a hegyes végüknél 3 centimé­terre kössük össze! 3. Vágjuk le a kötés felett 1,5- 2 centiméterre a hegyes csuhé- véget! 4. Keressük meg a levelek közepét, majd fordítsuk ki, úgy hogy a kötés munkánk belsejé­ben legyen! Ebből formálódik meg az angyal feje. 5. Sodorjunk össze kb. 1 cen­timéter széles levelet, majd alakítsuk kis gyűrűvé! Ez lesz az angyalka glóriája. 6. Helyezzük a glóriát a kifor­dított levelek közé, és kössük el! 7. Készítsünk keményebb levélből masnit. Ez az angyal szárnyaként fog funkcionálni. 8. Rakjuk a masnit is a levelek közé, majd kössük el ezt is! 9. Elkészült angyalunkat dí­szíthetjük kisvirággal, csillagá- nizzsal, vagy egy pici ágacska örökzölddel is! 10. Végül színezhetjük kará­csonyfadíszünket textilfesték­kel, vagy ételszínezékkel is! Néhány perc alatt tehát az ügyesebbek akár ilyen egye­di, és szívből jövő karácsonyi ajándékkal is meglephetik sze­retteiket, amely kézzelfogható bizonyítékként szolgálhat arra, igenis lehetséges csuhéból cso­dát alkotni! Palchuber Kinga í----------------- \ Ny ereményjáték! sikertörténet tett, hogy pályá­zott alkotásával rögtön elnyerte az előbb említett díjat. A tehet­séges asszony nem is álmodott arról, hogy első nekifutásra, az első pályázaton ekkora sikere lesz csuhéművével. Elárulta, attól félt, hogy nem lesz elég tehetséges a csuhéfonásban, sőt még a mai napig úgy érzi, sokat kell tanulnia, még mindig van hová fejlődnie a témában. Azonban a győzelem egy visz- szajelzés volt számára, hogy amit csinál, az tetszik az embe­reknek és a szakmai zsűrinek is. Felbátorodva hát, 2012 óta minden évben pályázik a „Kéz­műves Remek Díjra". Tehetsé­gét pedig jól bizonyítja, hogy otthonának falát ezen elnyert kézműves díjak - szám szerint négy-szépítik. A szobában körbe pillant­va - ahol Kanyó Alfonznével beszélgettünk - számtalan alkotása látható vitrinbe kihe­az asztalon álló betlehemi já­szolra, amellyel 2014-ben az „Országos Betlehemi Pályázat" Emberi Erőforrások Minisz­tériumának alkotói nagydíját nyerte el. Az alkotás a „Me­nekülés Betlehembe" címet viseli. Látogatásunk napján érkezett számára az értesítés, hogy idén is alkalmasnak talál­ták a benevezett betlehemét hogy puszta kézzel, csuhéval és ollóval ilyen maradandó és egyedi dolgokat képes előállí­tani, amelyekkel sikert sikerre is halmoz, hiszen ez év májusá­ban megkapta a „Népi Iparmű­vész" címet is. A kézműves szerint csuhéból alkotni valamit nem nehéz, bár elárulta, neki is voltak olyan technikák, amelyeknek be kel­lett érniük. Egy kolléganője mu­tatta neki néhány évvel ezelőtt, hogyan kell apró csuhévirágot hajtogatni - és bár akkor már négy éve foglalkozott kukori­calevelekkel - ez feladta neki a leckét. Azonban, ahogy mond­ják, gyakorlat teszi a mestert, így Kanyó Alfonzné - a „feladni" szó jelentését közelről sem is­merve - rengeteg próbálkozás után, ma már csukott szemmel is képes a kis virágok precíz meghajtogatására. Csuhécsodáit az ország szá­mos pontján kiállította és be­mutatta már, mint például Ko­máromban, Pécsen, Szegeden és Budapesten is. Munkáival azonban határainkon túl is el­varázsolta már az embereket, úgy mint Csehországban vagy Szlovákiában. A bécsi operaház galériájának vezetője is visz­tyezve, ami megadja a helyiség magával ragadó atmoszféráját. Bárhová pillantottam, a kéz­műves zseni gyönyörű alko­tásai tárultak a szemem elé. Eközben büszkén mutatott rá egy kiállításra, így egy egész hónapon keresztül-december 8-tól - bárki a megcsodálhatja a litkei csuhéfonó alkotását a Magyarság Házában, Buda­pesten. Tátva marad a szám is,

Next

/
Thumbnails
Contents