Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-15 / 267. szám

2016. november 15., kedd Ö Kész másnak átadni a helyét Matteo Renzi olasz minisz­terelnök a december 4-i alkotmányos népszavazás kudarca esetén kész másnak átadni a helyét - erről a kor­mányfő maga beszélt a Radio Montecarlo olasz kereske­delmi rádiónak hétfőn adott interjújában. Róma Matteo Renzi, aki a po­litikai reformok emberének ne­vezte magát, az interjúban ki­jelentette, hogy a népszavazás következményei a szavazatok összesítésekor, vagyis decem­ber 5-én dőlnek el. Úgy fogal­mazott, ő nem olyan politikus, aki képes az „eléldegélésre és a lebegésre", azért vállalta a miniszterelnökséget, mert ki akarta vezetni Olaszországot a „mocsárból". „Azért vagyunk hatalmon, hogy megváltoztas­suk a dolgokat, különben jöjjön valaki más" - mondta. • Hozzátette, hogy a 2014. februári miniszterelnöki ki­nevezése óta azon dolgozott, hogy a magába roskadt, alvó, összekuporodott Olaszorszá­got a jövőbe vezesse. Kijelen­tette, hogy a „reform követke­ző vonata" húsz év múlva tér vissza, ha egyáltalán visszatér. „Negyvenegy éves vagyok és J büszke arra, hogy két és fél s évig az országomat szolgáltam | (...), azért vagyok miniszterei- I nők, hogy megváltoztassam jjj az országot" - fogalmazott. | Hangsúlyozta, hogy a decem­beri népszavazás nem a mi­niszterelnök iránti szimpátiá­ról, hanem Olaszországról szól. Az olasz ellenzék szerint a miniszterelnök kijelentéseivel „rákapcsolt" a népszavazási kampányra. Matteo Salvini, a jobboldali Északi Liga veze­tője a népszavazás kudarca esetén azonnali parlamenti választások kiírását sürget­te. Pier Luigi Bersani, a Renzi vezette Demokrata Párt (PD) volt főtitkára viszont úgy nyi­latkozott, ha a népszavazáson a nemek győznek, Matteo Ren- zinek akkor is miniszterelnök­nek kell maradnia. December 4-én az olasz szavazóknak egyetlen kérdés­re kell válaszolniuk. A népsza­vazás érvényessége nem függ a részvételtől. A referendum a Renzi-kormány által indí­tott parlamenti és választási reform egyik mérföldköve, amely az eddig kétkamarás olasz parlamenti rendszer megváltoztatását, a felsőház eltörlését célozza a törvény- hozás munkájának felgyorsí­tása, a parlamenti költségek csökkentése, valamint az olasz politikai rendszer stabi­litása érdekében. A reform lényege, hogy ha a népszavazáson az igenek győznek, a következő parla­menti választástól az olasz parlamentet csak a 630 tagú képviselőház alkotja, a je­lenlegi 315 fős szenátus 100 tagúra csökken, és rendkívüli intézkedéseket kivéve elveszí­ti törvényhozási hatáskörét. A reform ellenzői szerint mindez a demokrácia csorbulásához és hatalomkoncentrációhoz vezetne. A törvénycsomagot az olasz parlament idén ápri­lisban megszavazta, de hatály­ba lépéséhez az alkotmányt is módosítani kell, ezért a változ­tatásokat népszavazásra kell bocsátani. A legutolsó közvéle­mény-kutatások szerint a nem­mel szavazók tábora kevéssel, de, meghaladja a reformot tá­mogatók számát, miközben a bizonytalanok aránya továbbra is 20 százalék feletti. Meg kell erősíteni Európa védelmét A biztonság érdekében meg kell erősíteni Európa védelmét, de ez nem feltétlenül a közös hadsereg felállítását jelen­ti. Európa már most szuperhatalom - jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn, az uniós külügy-, illetve védelmi miniszterek brüsz- szeli találkozóját megelőzően. Hamarosan találkoznak Donald Trump megválasztott amerikai elnök és Hszi Csin- ping kínai államfő telefonon beszélt egymással pekingi idő szerint hétfőn, kölcsönös tiszteletükről biztosították egymást, és megállapodtak abban, hogy „hamarosan" találkoznak. Washington/Peking. Megbe­szélésükről mind Washington­ban, mind Pekingben hivatalos közleményben számoltak be. Trump megköszönte Hszi gratu­lációját választási győzelméhez, és elmondta: úgy érzi, a lehető legjobb lesz a kapcsolatuk, és ez mindkét ország érdekét szolgálja majd - olvasható Trumpnak a ha­talomátadás ügyeivel foglalkozó irodája közleményében. A kínai közszolgálati tévé arról számolt be, hogy a két politikus megállapodott egy találkozóban, amelyet már a közeljövőben meg­ejtenének, és megvitatnák a két­oldalú kapcsolatokat. Hszi kije­lentette, hogy mindkét országnak „szüksége van a másikkal való együttműködésre, és sok dolog­ban együtt is tudnak működni". Trump kampánya során rend­szeresen támadta Kínát, árfo­lyam-manipulátornak nevezte, és azt állította, hogy a Pekinggel kötött kereskedelmi megállapo­dások az amerikai feldolgozó- ipar és gazdasági teljesítmény erős visszaeséséhez vezettek. A republikánus párti jelölt azzal fenyegetőzött, hogy hivatalban töltött első napján 45 százalékos védővámot vet ki a kínai árukra, a jelenlegi 4,2 százalékos helyett. A republikánus párti amerikai elnökjelölt megválasztásával bi­zonytalannak tűnhet a két ország kapcsolatának jövője, pedig Kína éppen hogy stabilitást reméL kü­lönösen akkor, amikor mélyreha­tó reformokat kell végrehajtania, mert lassul gazdasága, és átszer­vezik az országvezetést új pártelit jön létre 2017 végére Hszi elnök körül. A Reuters által megkérde­zett kínai szakértők szerint sokan hiszik Pekingben, hogy Trump ret­orikáját meghazudtolva pragma­tikus lesz, és a kölcsönös előnyök alapján üzletelni akar Kínával. Brüsszel. Mogherini újság­írói kérdésre válaszolva hang­súlyozta, az európai védelem­politikának hitelesebbnek, hatásosabbnak és határozot- tabbnak kell lennie a jelenle­ginél. Mint mondta, az Európai Unió sokat tesz a világban az európai polgárok védelme érdekében. Tizenhét misszió teljesít szolgálatot uniós zász­ló alatt, s ezek közül több a migrációs válság megfékezé­sén dolgozik. Ez azt mutatja, hogy az uni­ónak van védelmi képessége, de vannak még kihasználat­lan lehetőségei, amelyekhez megvannak a feltételek. Az európai védelmi akcióterv előkészítésére azért van szük­ség, hogy Európa autonóm módon tudjon válaszolni az esetlegesen érkező agresszi­ókra - tette hozzá Mogherini. A főképviselő a törökországi helyzet kapcsán leszögezte, Ankara fontos partner Euró­pa Számára, a kapcsolatokat azonban nehezíti a halálbün­tetés visszaállításának lehető­sége, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, valamint a török parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztése. Ezekekről a kérdésekről az uniónak egy­séges álláspontot kell kialakí­tania - közölte. A hiteles politikai folyama­tokhoz való visszatérés és a politikai párbeszéd elenged­hetetlenek a demokrácia gya­korlásához és a régió stabilitá­sához -vélekedett a volt olasz külügyminiszter. Sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Donald Trump megválasztott ameri­kai elnök olyan ember, akivel az Egyesült Királyság és az Eu­rópai Unió is „üzletelhet" a jö­vőben. „Úgy gondolom, ki kell várnunk, mivel állnak elő, de szerintem lehetőségként kell tekintenünk (a történtekre)" - mondta. Johnson, aki a szi­getország EU-tagságáról nyá­ron tartott népszavazás előtt a Brexit-tábor frontembere volt, pozitív lépésnek nevezte az uniós tagállamok védelmi együttműködésének fokozá­sát, illetve a katonai kiadásaik emelését, de hangsúlyozta, nem szabad, hogy ez a NATO kárára történjen. Miroslav Lajcák, az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Szlovákia külügyminisztere azon véleményének adott hangot, hogy Európának nem kell félnie Donald Trump ame­rikai elnökválasztási győzel­métől, viszont mielőbb fel kell majd venni a kapcsolatot az új washingtoni kormányzattal. Didier Reynders, a belga diplomácia vezetője kijelen­tette, Európának kötelessége megerősíteni a védelmét és növelni a védelmi kapacitá­sát. Törökországgal kapcso­latban Reynders aggasztónak nevezte, hogy Ankara számos újságíró ellen adott ki elfo­gatóparancsot és parlamenti képviselők ellen folytat eljá­rást. „Az Európai Uniónak át kell gondolnia kapcsolatait egy ilyen országgal" - fogal­mazott a belga miniszter. Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési biztosa a ta­nácskozásra érkezve kijelen­tette, elképzelhetőnek tartja, hogy hamarosan megállapo­dás születik két keleti partne­rország polgárainak uniós be­utazását illetően. Ugyanakkor hangsúlyozta, Ukrajnának és Grúziának minden feltételt teljesítenie kell ahhoz, hogy előre lehessen lépni a ví­zummentesség megadásának ügyében. Moszkva reménykedik Nagyobb együttműködést remél Bulgáriával a Kreml a szocialisták által támogatott Rumen Radev oroszbarát, füg­getlenjelölt elnökké választása után - mondta el hétfőn Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő. Moszkva. „Bulgária nagyon fon­tos ország számunkra" - magya­rázta. „Hatalmas közös projektek voltak készülőben, amelyeket bi­zonyos okoknál fogva leállítottak és ezt nagyon sajnáljuk Oroszor­szág kedvezően viszonyul a Bul­gáriával folytatott együttműködés kiteijesztéséhez" - tette hozzá. Bulgária a Déli Áramlat föld­gázvezeték-projekt útvonalán található, amelynek célja az Eu­rópai Unió országainak ellátása orosz gázzal a Fekete-tengeren keresztül. A nagyszabású ter­veket végül a brüsszeli nyomás alatt álló bolgár hatóságok miatt nem sikerült megvalósítani. A projekt 2014-ben, az ukrán vál­ság nyomán került süllyesztőbe. Moszkva a történtek után Török­országban lelt szövetségesre, de az orosz gáztól nagyban függő Szófia kész új életet lehelni a Déli Áramlatba. Radev például jelez­te, hogy kész mindent megtenni az Oroszországgal szembeni uni­ós szankciók eltörléséért. ,A jelenlegi helyzetre tekintet­tel nagyon is valószínű a gázveze­ték ötletének felélesztése" - vélte Peszkov. Bulgáriában az elnökvá­lasztások második fordulóját is a légierő egykori parancsnoka, Ru­men Radev nyerte a Polgárok Bul­gária Európai Fejlődéséért (GERB) jobbközép kormánypárt jelöltjé­vel, Cecka Cacsevával szemben. Az eredmények közzététele után Boj- ko Boriszov konzervatív kormány­fő bejelentette lemondását így a politikai bizonytalanság újabb hó­napjai várhatnak Bulgáriára. Moszkva befolyásának egyre több nyomát látni a Kreml ha­gyományos érdekszférájának számító Balkánon. Moldovában a nyugatbarát Maia Sanduval szemben szintén egy oroszba­rát, szocialista jelölt, Igor Dodon nyerte meg az elnökválasztást a voksolt 52,9 százalékával. Visszahozná a nemzet fogalmát Visszahozná a cseh alkotmányba a nemzet fogalmát Ales Gerloch alkotmányjogász, a prágai Károly Egyetem rektorhelyettese-írta a Právo című cseh független bal­oldali napilap hétfői kiadásában. Praga. A jelenleg hatályos cseh alkotmány ugyanis nem ismeri a nemzet fogalmát mint államalkotó tényezőt, amit Ales Gerloch hibának tart, és szeretne változtatni ezen a helyzeten. Az a javaslatával, hogy a nemzet ke­rüljön vissza a cseh alkotmányba, pénteken Prágában egy szakmai konferencián állt elő, és a Právo szerint sokkolta az alkotmánybí­róságjelen lévő tagjait: „Az alkotmány nem ismeri a cseh nemzetet mint államalko­tó tényezőt Ezt nemcsak én, de mások is hiányosságnak tartják, mert a Cseh Köztársaság nem lé­tezhetne cseh nemzet nélküL Ez nem a polgári elv kizárását jelenti, hanem az összes elv összehango­lását" -jelentette ki Ales Gerloch a szakmai konferencián. „A mai alkotmány azzal kezdő­dik, hogy a Cseh Köztársaság szu­verén állam. Ide be lehetne tenni egy cikkelyt A Cseh Köztársaság a cseh nemzet és az együtt élő nemzeti kisebbségek és etniku­mok hazája" - fejtette ki a Károly Egyetem rektorhelyettese, aki el­ismert alkotmányjogász. Pavel Rychetsky, a cseh alkot­mánybíróság elnöke nem ért egyet a felvetéssel ,A nemzeti tényezőt az államalkotásban teljes mértékben túlhaladott tényező­nek tartom. Nemcsak konzervatív, de végül talán káros is" - mondta a lapnak Pavel Rychetsky. „Ellen­kezőleg én nagyon félnék ettőL ha megnézzük azokat a nacio­nalista tendenciákat amelyek a magyar és a lengyel politikában megjelentek. Egész Európára néz­ve veszélyes tendenciákat látunk. Személyesen az Európai Unióhoz hasonló internacionalista modelt nem pedig a hermetikusan önma­gukba bezárt nemzetállamok híve vagyok" - magyarázta álláspontját a cseh alkotmánybíróság elnöke. HIRDETÉS Varga Gyógygomba termékek - az időtlenség titka www.vargagyogygomba.hu 06 70 423 1127 • 06 30 391 8080

Next

/
Thumbnails
Contents