Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-14 / 266. szám
Aggtelek: mesés „birodalom" felszín alatt és felett Környezeti nevelés . Az igazgatóság munkatársainak megy- győződése, hogy a környezeti nevelés csak úgy lehet igazán hatékony, ha sikerül azt a nevelési folyamat szerves részévé integrálni. Igazi színtere a változatos természeti környezet ahol végtelen lehetőség nyílik a természeti értékek, jelenségek és folyamatok bemutatására, tanulmányozására s eközben komplex nevelési feladatok megvalósítására. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság oktató, bemutató, szemléletformáló, környezeti nevelési tevékenysége alapfeladat. E tevékenységi körnek mások a célcsoportjai (óvoda, általános és középiskola), más a tervezhetősége és a mérhető eredményessége, társadalmi hasznossága, mint az idegenforgalmi tevékenységnek. A Környezeti Nevelési Csoport feladata a természet- védelem társadalmi elfogadásának segítése, a természetvédelem népszerűsítése, szemléletformálás, a környezettudatos magatartás elsajátításénak elősegítése, a nemzeti park tevékenységének, természeti- és kultúrtörténeti értékeinek oktatási, ismeretterjesztési keretek között történő bemutatása, valamint a környezeti nevelés formáinak és módszereinek helyi szinteken történő alkalmazása. Védett állatok Az Aggteleki Nemzeti Park területe a magyarországi nagyragadozó előfordulásának, visszatelepülésének első számú helyszíne. A Kárpátok közelsége, az ide vezető ökológiai folyosók megléte szabad utat biztosított az ország területéről korábban kipusztult fajok megjelenésének, tartós visszatelepülésének. A gerincesek közül külön említést érdemel a különböző denevérfajok jelenléte. A változatos terület sok denevérfaj számára biztosítja az élő helyet. Az utóbbi időszak intenzív kutatásainak eredményeként több az Aggteleki-karszt faunájára új faj került elő. Számos olyan európai vagy az országban ritkán előforduló faj élőhelye az Aggtelei Nemzeti Park, amely nemzetközi viszonylatban is ritka. Fajai közül említendő például az óriás korai denevér vagy a hosszúszárnyú denevér. A rágcsálók közül kiemelendő az ürge. A korábban mezőgazdasági kártevőként számon tartott faj megritku- lása miatt természetvédelmi oltalom alá került, de élőhelyeinek megszűnésével olyan mértékben lecsökkent az állománya az Aggteleki Nemzeti Park területén, hogy egyes klasszikus előfordulási helyeiről el is tűnt. Az élőhelyek megváltozásának oka a hagyományos gazdálkodási struktúra megszűnése, jelenesetben a legeltetéses állattartás visszaszorulása. A felhagyott legelők gyepszerkezete megváltozott, a fűfélék alkotta társulás átlagos növényzet magassága nőtt, így az kedvezőtlenné vált az ürge számára. Ez a folyamat rossz hatással volt az ürge állományt táplálékbázisként felhasználó parlagi-, illetve kerecsensólyom helyi előfordulására is. A ragadózó madarak közül költő fajként van jelen a békászó sas. Az Aggtelei Nemzeti Park adottságok viszont kedvezőek a darázsölyv számára, ha gyakorinak nem is mondható, de állománya stabil. Szintén előfordul a területen a kígyászölyv. A rovarok közül számos védett faj megtalálható, különböző faunavidékek képviselőjeként. Például a kárpáti elterjedésű zempléni futrinka. A park területéről mintegy kétezer lepkefajt írt le a tudomány. Köztük számos védett és veszélyeztetett fajt is. A világ legnagyobb könyve Szinpetriben, a régi vízimalom közelében álló, rekonstruált malomban kapott helyet az Aggteleki Nemzeti Parkot bemutató Nagy Könyv és egy Magyarországon egyedülálló papírmalom, ahol a látogatók saját , maguk készíthetnek merített papírt. A múzeumban Guttenberg-korabe- li, re- konstruált nyomdagépek is megtekinthetőek. A Guinness World Records által elismert legnagyobb könyv 2010. március 21-én készült el több éves munka eredményeképpen. A könyv mérete 4,18 x 3,77 méter. A 346 oldalas könyv 1420 kg-ot nyom. Kincskereső játékösvény Látogatóközpont és tanösvény kategóriában immáron hatodik alkalommal hirdettek nyertest a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Turisztikai Ügynökség közös, „Az év ökoturisztikai létesítménye 2016" pályázatán. A díjakat dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár és Mártonná Máthé Kinga, a Magyar Turisztikai Ügynökség belföldi igazgatója adták át. A pályázat célja az volt, hogy az ökoturisztikai létesítmények kínálatuk látogató- és családbarát jellege alapján mérettessenek meg. „Az év ökoturisztikai tanösvénye 2016" kategóriában első díjat nyert az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Kincskereső játékösvénye. Az Aggteleken létrehozott játékösvény nem pályázati forrásból, hanem a nemzeti parkos kollégák példa értékű összefogásával, saját erőből valósult meg. Programajánló A fent említett programokon túl az Aggteleki Nemzeti Park folyamatosan gondoskodik kicsik és nagyok szórakoztatásáról egyaránt. Bacsó Zsolt, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Közönségkapcsolat és Marketing Osztály osztályvezetője beszélgetésünk alkalmával lapunknak elmondta: a Baradla-barlang jósvafői rövidtúra szakaszát ismét meglátogatja a Mikulás 2016. november 28. (hétfő) és december 6. (kedd) között. A jósvafői jegypénztárnál való találkozó után indulnak az érdeklődők az egy kilométeres, egy órás túrára. A szervezők hét közben gyermekcsoportok, hétvégén családok jelentkezését várják. December 30-án (szerda) pedig Óévbúcsúztató Operettgálát tartanak a Világörökség részét képező Baradla-barlang Hangversenyteremében. Az időtartam körülbelül másfél óra. megőrzésére. Erre a listára kerültek fel 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai. A földtani értelemben egy egységet képező, ám az államhatárral kettéválasztott területen jelenleg számos különböző keletkezésű és változatos formakincsű barlang található. Területén egyaránt megtalálhatóak függőleges barlangok, zsombolyok, például a Vecsembükki-zsomboly, amely a karszt legmélyebb barlangja, víznyelőbarlangok, mint a Meteor-barlang, amelyet előre bejelentkezéssel a kalandot kedvelők meglátogathatnak. Forrásbarlangok, mint a Vass Imre- és a Kossuth-barlangok, aktív patakosak, mint a Béke-barlang és időszakosan aktívak. Kristálybarlangok, amelyek legjelentősebb képviselője a szakvezetővel látogatható Rákóczi-barlang. Legyen az ember gyermek vagy felnőtt. Aggtelek nevének hallatán bizonyára kedves emlékek idéződnek fel sokunkban. Hétvégi családi kiruccanás, barátokkal töltött közös program vagy csapatépítő tréning helyszínéül épp úgy tökéletes az Aggteleki Nemzeti Park, mint egy-egy osztálykirándulásnak vagy igényes programokra vágyó párok randevújának. S ha még nem jártunk ott, a cikk végére érve biztosan felcsigázza érdeklődésünket e színes és magával ragadó világ. A csodálatos felszín alatti élet, a cseppkövek mesés birodalma, az örök élményt nyújtó barlangtúrák, a Hucul ménes mindennapjai és a lovas programok, a felszíni, gyalog-, kerékpár- és vízitúrák csak egy kis szelete a megany- nyi látnivalót, nevezetességet felsorakoztató repertoárnak. Ahogyan mindenképp említést érdemel a környezeti nevelés fontossága, a fiataloknak szóló táborok és erdei iskolák szervezése, a védett állatokkal és növényekkel való ismerkedés, a vadászat és horgászat, valamint a bemutatóhelyek, templomok, kastélyok, várak, kúriák, tájházak, emlékházak és múzeumok kínálta feltöltődés is. Az pedig, hogy a világ legnagyobb könyvét is itt találjuk, már csak „hab a tortán"... Egy kis tudnivaló... Aggteleket mint magyarok lakta települést elsőként egy 1295-ös oklevél említi Ogogteluk néven. Az Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben a földtani, felszínalaktani, karsztmorfológiai természeti értékek megóvása, megőrzése, fenntartása és bemutatása érdekében hozták létre. A karszt elsősorban a mészkőnek és a hozzá kapcsolódó természeti jelenségeknek jellegzetes fejlődési állapota, formája. A kőzettel érintkező vízbe a levegőből és a talajból szén-dioxid kerül, és mint gyenge sav oldja a mészkövet. A karsztformák kialakításában az oldható kőzettel érintkező szénsavas víz oldó hatásán kívül fontos szerepe van még a terület tengerszint feletti magasságának, a csapadékviszonyoknak, a hőmérsékletnek, a növényzet jellegének és a talajösszetételnek, vagyis az éghajlatnak. A mészkő oldódásával keletkeznek a pusztulásos karsztformák (karr, víznyelő, töbör és barlang). A karbonátos kőzetek sziklafelszínén az oldhatóság és az oldó hatás helyi érvényesülése szerint változatos alakzatok keletkeznek, amelyeket karroknak nevezünk. A szabad karrok a talajmentes sziklafelületeken, a fedett karrok pedig a talajjal, illetve málladék- takaróval fedett kőzetfelszínen alakultak ki. Víznyelőknek nevezzük azokat a helyeket, ahol a felszíni vizek koncentráltan, nyílt elnyelődéssel vagy a nyelőt kitöltő törmeléken való átszivárgással a karsztosodó kőzetbe kerülnek. A töbör vagy dolina általában szabálytalan kör alakú, lefolyástalan mélyedés, amelyhez jól elkülöníthető vízgyűjtő terület nem tartozik. Talaj alatti oLdódás és mélyülés együttes hatására alakul ki. A felszín alatti karsztformák a különféle karsztos barlangok. Ha a kioldott mészanyag kellő mennyiségben feldúsul a vízben, akkor kiválik. így keletkeznek az épüléses karsztformák (cseppkő, mésztufagát). Csepegő vízből cseppkő, áramló vízből pedig mésztufagát keletkezik. Világörökség 1972-ben született meg az UNESCO Világörökség Egyezménye, amely az egyik legfontosabb eszköz a világ természeti- és kulturális értékeinek itt. Baradla-manó bemutatja birodalmát, ahol a kis látogató kifürkészheti a mélység titkait, az Óriások termében vagy a hangversenyteremben zenét hallgatva csodálhatja meg a szebbnél szebb cseppköveket. Hucul A hucul ménes, amelynek központja Jósvafőn található, közel kétszáz lovat számlál. A kancák és a csikók egy része tavasztól a gergés-lápai rideg ménesben van elhelyezve. A lovak szabadon járják a több száz hektáros, fennsíki jellegű legelőterületet, az éjszakát pedig egy oldalról nyitott karámépületben töltik. A legelőn történik a fedeztetés, az ellések nagy része. Ez a tartási mód megfelel az ősi időkben alkalmazottnak, illetve a hucul fajta igénytelenségéből, szívósságából adódó lehetőségeknek. A méneknek és méncsikóknak a Szinpetriben található régi TSZ telep Az érdeklődők választhatnak tehát naponta induló barlangtúrák és előzetes bejelentkezést igénylő, hosszú- és speciális túrák közül. A karsztvidék legjelentősebb képviselője, a Baradla-barlang, amelyben az igazgatóság szervezésében az egy órás könnyű sétatúrától, a hat-hét órás kalandtúráig kedvükre választhatnak a túrázás szerelmesei. Emellett méretei, akusztikája, kiépítettsége lehetővé teszi ezer főt befogadó koncertek megrendezését. Mint megtudtuk, a legkisebbek kedvence a Baradla-manó túra. Ez egy mesés föld alatti séta a Baradla-barlang jósvafői és aggteleki szakaszán, óvodások, kisiskolások, családok számára. A gyerekek megismerkedhetnek egy elvarázsolt meseországgal. Megtudhatják hogyan keletkeztek a barlangok, milyen - sokszor emberi szem számára láthatatlan - élőlények laknak ad otthont. Jósvafőn, a Kúria Lovasbázison pedig a turisztikában részt vevő, illetve a betanítás alatt álló lovakat helyezik el. A fajta génmegőrzése és a turisztika mellett nagy hangsúlyt fektetnek a fiatal lovak betanítására. A tanítási folyamatot egy vizsga zárja le, amely során egyértelművé kell válnia, hogy a ló megállja a helyét gyermekek hátaslovaként, továbbá lehetővé teszi akár számukra is az ápolást, gondozást. Azokat a lovakat (többnyire kancákat és heréiteket), amelyek kimagaslóan teljesítenek - akár fogatban, akár nyereg alatt - versenyre készítik fel. Nyereg alatt ez a „huculösvényt", fogatban maraton-, akadály- és díjhajtást jelent. Gyalog, két keréken, vízen A felszíni túrák során szakképzett vezetők segítségével ismerkednek a látogatók a helyi nevezetességekkel vagy akár megtekinthetik a csodálatos naplementét, gyógynövényekről kapnak hasznos információt, sok egyéb mellett pincelátogatást tehetnek, a gyerekek pedig Manó Matyival kezdhetnek „nyomozásba". A bátrabbakat pedig kerékpár- és vízitúrák várják.
