Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-14 / 266. szám

Vita a letelepedési kötvényekről Budapest, a Jobbik sze­rint Rogán Antal több ha­zugságot is mondott az ATV kedd esti. Egyenes beszéd című műsorában, amikor a letelepedési kötvényekről beszélt. Szilágyi György csütörtöki, budapesti sajtó- tájékoztatóján azt mondta, hogy a Miniszterelnöki Ka­binetirodát vezető minisz­ter nem első ízben nem mondott igazat, ezért kér­désesnek nevezte, hányszor hazudhat egy miniszter. A jobbikos politikus azt mondta, hogy a sikertelen alaptörvény-módosítás után fideszgs képviselők, Kosa Lajos, Tuzson Bence és Né­meth Szilárd, „körbehakniz- ták" a kormánypárti médiát, ahol csúsztatások, félrema­gyarázások és hazugságok tömkelegével próbálták „megmagyarázni a megma- gyarázhatatlant", mert ne­kik fontosabb volt a piszkos pénz, a szajré, mint az ország teljes körű megvédése. Magyarázatként hozzá­tette: ha csak az alaptör­vény-módosítást fogadták volna el, akkor azzal lehetővé tették volna, hogy „Juncke- rék, ha éppen úgy gondolják", letelepedési kötvényeket vá­sároljanak azoknak a migrán- soknak, akiket Magyarország nem akar beengedni. Rogán Antal pedig az ATV- ben valótlanul állította azt, hogy a letelepedési kötvényt vásárlók csak öt évre szóló tartózkodási engedélyt kap­nak - hívta fel a figyelmet a politikus. Szilágyi György hozzátette: aki letelepedé­si állampapírokba fekteti a pénzét, az „véglegesnek te­kinthető" letelepedési enge­délyt kap, amit csak nagyon indokolt esetekben, például egy bűncselekmény miatt vonnak vissza. Ráadásul csa­ládegyesítés címén a köt­vényvásárlók családtagjai is megkaphatják a letelepedési engedélyt - tette hozzá. Rogán Antal akkor sem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a program csak öt évre biztosítja a ma­gyarországi tartózkodást. A jogszabályok szerint a lete­lepedett határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosult - érvelt az ellenzéki politikus. A képviselő a mi­niszternek azt az állítását is hazugságnak nevezte, amely szerint a program résztvevő­inek Magyarországon lakást kell vásárolniuk. Rogán AntaL a magyar kor­mány egyik minisztere „már nem első ízben hazudik bele az emberek szemébe" - fo­galmazott Szilágyi György. Felmerül a kérdés, hogy hányszor hazudhat egy mi­niszter, amire ennek követ­kezménye lesz. Az pedig a miniszterelnök felelőssége, hogy megengedi, hogy a mi­nisztere hazudjon, és ő tartja pozícióban a „sorozatos bot­rányai" ellenére is - mondta. Kérdésre válaszolva rea­gált arra a hírre, amelyik sze­rint a bőnyi rendőrgyilkosság gyanúsítottjának, Györkös István egyik fia Ader János köztársasági elnök rokona. Szilágyi György azt mondta, véleménye szerint a cikknek nem az volt az elsődleges célja, hogy felelőssé tegyék Ader Jánost a rokonaiért. Áder János Új-Zélandon Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita koszorút helyez el a wellingtoni Magyar Millenniumi Parkban álló kopjafánál a helyi magyar közösség tagjai által szervezett ünnepségen Az Új-Zélandon tartózkodó Áder János köztársasági elnök és az őt kísérő delegáció tagjai jól vannak, az ijedtségen kívül nem történt baj - mondta Altorjai Anita, az államfő sajtófőnöke az országban történt földrengést követően az MTI-nek. Wellington Az elnök helyi idő szerint szombaton érkezett Új-Zéland fővárosába, Wellingtonba. Új-Zélandot helyi idő szerint hétfőre virradó éjszaka nagy erejű földren­gés rázta meg. A közép-európai idő szerint vasárnap délben bekövetkezett 7,4-es erős­ségű földmozgás epicentruma a Déli-szi­geten fekvő Christchurch várostól 91 kilo­méterre észak-északkeletre, fészke pedig a föld felszíne alatt 10 kilométerre volt. Wel­lington mintegy 200 kilométerre északra, az Északi-szigeten fekszik. Altorjai Anita elmondta, hogy a magyar delegáció egy wellingtoni szállodában tar­tózkodik. Éjfél után néhány perccel érezték az erős földrengést, előbb gyengén, majd egyre erősebben mozogtak a falak, tárgyak estek le a polcokról, csörömpöltek a poha­rak. A biztonsági protokoll szerint a szállo­dai szobákból egy első emeleti biztonságos, evakuációs helyiségbe kellett átmenniük. Az első rezgést követően több mint egy tu­cat gyengébb és erősebb utórezgést érez­tek, ezek még most is tartanak. A sajtófőnök kiemelte, hogy Új-Zélan­don gyakoriak a földrengések, fel vannak rá készülve, jól szervezett rendszer sze­rint menekítik ki ilyenkor az embereket az épületekből. Altorjai Anita közölte, hogy a köztársasági elnök programja egyelőre nem változik. „A Jobbik az országnak és önmagának is kárt okozott” Gulyás Gergely Budapest. Nem csak az országnak, de önmagának is politikai kárt okozott a Job­bik - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke és frakció­vezető-helyettese vasárnap az Ml aktuális csatornának. A Jobbik vasárnap je­lentette be, hogy alaptör­vény-módosító javaslatot nyújt be hétfőn. Indítványuk csak abban különbözik az Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett, majd elutasított alkotmánymódo­sítástól, hogy megszüntetné a letelepedési kötvények forgalmazását. Gulyás Gergely ezzel kap­csolatban megjegyezte, hogy az Országgyűlés egy komoly testület, ezért még a Jobbik felvetésére sem le­hetséges 24 óra alatt módo­sítani az alkotmányt. Hozzá­tette, hogy jelenleg nincs ok arra, hogy a Jobbik javaslatát napirendre vegyék. A Jobbik hétfőn benyújtja a javaslatát A Jobbik hétfőn be kívánja nyújtani a parla­mentnek az alaptörvény-módosító javaslatát, amely csak abban különbözik az Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett, majd elutasított alkotmánymódosítástól, hogy meg­szüntetné a letelepedési kötvények forgalma­zását - erről Volner János, a Jobbik alelnöke be­szélt vasárnap budapesti sajtótájékoztatóján. Budapest. Az ellenzéki politikus jelezte, azt sze­retnék, ha javaslatukat minél előbb napirendre venné az Országgyűlés. Már semmi egyébről nincs szó, mint hogy a Fidesz válaszúihoz érkezett: el kell dönteni, hogy tovább ragaszkodnak-e az offshore cégeken keresztül realizált milliárdokhoz, amelyek a letele­pedési kötvény-bizniszből származtak, vagy pedig a magyar emberek biztonságát tekintik elsődlegesnek - mondta Volner János. Közölte, hogy az alaptörvény módosításáról szóló vitában a Jobbik világossá tette az álláspontját: a párt számára Magyarország biztonsága az első, ebből adó­dóan nem kívánnak asszisztálni semmilyen „fideszes kormányzati félmegoldáshoz". Teljes értékű megoldás szükséges, azaz „se Juncker, se pedig Rogán Antal és Habony Árpád barátai, üzletfelei ne telepíthessenek le migránsokat Magyarországon" - fogalmazott Volner János, hozzátéve: „Se gazdag migráns, se szegény mig- ráns ne jöhessen ide; se gazdag terroristára, se szegény terroristára nincs szüksége az országnak". Kitért arra is, hogy egy közvélemény-kutatás szerint még a Fidesz szavazóinak is csak mindössze 9 száza­léka támogatja a letelepedési kötvényt. A forgalmazó cégeken keresztül eddig 110 milliárd forint nyereséget realizáltak azok az offshore cégek mögé bújó tulajdo­nosok, akik miatt nem volt hajlandó a Fidesz ebben a kérdésben engedni - jegyezte meg Volner János azt kérve, mondjanak le „erről a piszkos pénzről", hiszen szereztek már maguknak éppen eleget, és a magyar emberek biztonságát tartsák elsődlegesnek. Közölte, a pártok közötti egyeztetésen, konszenzus­sal kialakított alaptörvény-módosítást jónak tartják, a problémájuk az volt vele, „ami kimaradt belőle". Ezt most egy mondattal beleteszik a javaslatukba: a ne­gyedik cikk második bekezdését javasolják kiegészí­teni úgy, hogy „az első bekezdésben meghatározott kérelmen alapuló jog anyagi ellenszolgáltatásért nem szerezhető", azaz alaptörvénybe ütközőnek minősül­ne a jövőben a letelepedési kötvények forgalmazása - mondta el Volner János. Hozzátelte: ez az alaptörvény-módosítás ugyanaz, amit a teljes Fidesz-frakció jónak, követendőnek és elő­remutatónak tartott, csak egy mondattal egészítették ki, a Fidesznek tehát szerinte semmilyen oka nincs arra, hogy az elfogadását ne támogassa. Megkezdődtek a hivatalos megemlékezések Megkezdődtek vasárnap a ta­valyi november 13-i, 130 áldoza­tot követelő párizsi merényletek egyéves évfordulójának hivatalos megemlékezései Párizsban és a fővároshoz közeli Saint-Denis-ben a Stade de France nemzeti stadion­nál, ahol emléktáblát avatott Fran­cois Hollandé francia államfő. PÁRIZS. A köztársasági elnök a stadion D kapuja közelében avatta fel az emlék­táblát a 63 éves Manuel Dias emlékére, aki akkor halt meg amikor a közelében egy öngyilkos merénylő felrobbantotta ma­gát. A koszorúzás és az egyperces néma csend után az áldozat fia „toleranciára és intelligenciára" kérte az egybegyűlteket, de hivatalos beszéd nem hangzott eL Francois Hollandé és Anne Hidalgo párizsi főpolgármester, valamint Manuel Valis miniszterelnök és a kormány több tagja délelőtt ellátogatott a támadásso­rozat valamennyi helyszínére, a Le Caril­lon, a Le Petit Cambodge, a La Bonne bie- re, a Comptoir Voltaire, a La Belle équipe étteremhez és kávéházhoz, valamint a Bataclan koncertteremhez, s mindenhol emléktáblákat lepleztek le az áldozatok emlékére. Az egyszerű és rövid megem­lékezéseken nem hangzottak el beszé­dek, csak az áldozatok neveit olvasták fel a koszorúzásokat követően. Az évforduló előestéjén Sting adott telt házas koncer­tet a Bataclanban, amely a brit énekes fellépésével nyitott meg újra egy év után. Párizs egyik legrégebbi könnyűze­nei szórakozóhelyét teljesen felújították. A tavaly november 13-i párizsi me­rényletek estéjén három, testén rob- banóövet viselő terrorista hatolt be az épületbe, ahol az Eagles Of Death Metal amerikai zenekar adott koncertet. A me­rénylők azonnal tüzet nyitottak, és ki­lencven embert megöltek. A támadással egy időben a Stade de France nemzeti stadionnál és belvárosi kávéházak tera­szain másik két terrorkommandó további negyven embert ölt meg. A merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű ter­rorszervezet jelentkezett. Manuel Valis francia miniszterelnök szombaton arra figyelmeztetett, hogy a terrorfenyegetettség továbbra is-jelen­tős egész Európában. Elmondta, hogy „nagyon elővigyázatosnak" kell lenni, de csökkenőben van annak esélye, hogy ismét a tavaly novemberihez hasonló terrorkommandó hajthasson végre össze­hangolt támadást Franciaországban. Ehe­lyett magányos merénylők által elkövetett támadásokra lehet még számítani, mint amilyen júliusban Nizzában is történt. A kormányfő azt is bejelentette, hogy januárban a francia törvényhozás minden bizonnyal további néhány hónappal meg fogja hosszabbítani a tavaly novemberi ter­rortámadások után egész Franciaország­ban bevezetett rendkívüli állapotot, vár­hatóan legalább az elnökválasztás május 7-én esedékes második fordulójáig hogy azt a „terroristák ne zavarhassák meg". A Le Párisién című napilapban vasár­nap nyilvánosságra hozott felmérés sze­rint a franciák 56 százaléka továbbra is elsősorban dühöt és felháborodást érez a terrorizmus miatt, de csak 19 százaléka vallotta azt, hogy fél. A megkérdezettek 86 százaléka az elmúlt év támadásai elle­nére sem kíván változtatni az életmódján, ugyanakkor 63 százalékuk úgy véli, hogy a biztonsági intézkedések sem csökken­tik az újabb támadások kockázatát. Párizsnak a terrortámadások által leg­inkább sújtott XI. kerületi önkormány­zata délután a polgármesteri hivatal elé várja a helyieket, ahol léggömböket eresztenek majd a magasba az áldozatok emlékére. A túlélőknek pszichológusok és történészek részvételével kerekasz- tal-beszélgetést szervez a Life for Paris nevű egyesület, amely szerint fontos, hogy ne csak a politika emlékezzen, hi­szen a túlélőknek és az áldozatok hozzá­tartozóinak november 13. „a gyász és a közös emlékezés napja".

Next

/
Thumbnails
Contents