Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-03 / 257. szám

2016. november 3., csütörtök Átalakult és erősödik a szakképzés (Folytatás az 1. oldalról.) NMH-információ. Az ország 44 szakképzési központjához hasonlóan 2015. július 1-től szűkebb hazánkban is megala­kult a Salgótarjáni Szakképzési Centrum. Az új működtetési rendszert a szakképzési intéz­mények hatékonyabb, össze­hangoltabb működésének elő­segítésére és a gazdasági-piaci szereplők képzési igényeinek gyorsabb és rugalmasabb kielé­gítésére hozta létre a Nemzet- gazdasági Minisztérium. Szűkebb hazánkban a szak­képzési centrum szoros együtt­működésben működik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­marával, valamint a munkaügyi központtal is. Az új rendszer­ben a szakképzési centrumok szakmai és gazdálkodási önál­lóságot kaptak. Fő feladataként szakgimnáziumi és szakközép­iskolai oktatást, HÍD programok keretében folyó képzést, esti, levelező formájú felnőttokta­tást, valamint kollégiumi ne­velést is ellátnak. 45 szakmát sajátíthatnak el a centrum sal­gótarjáni, balassagyarmati és bátonyterenyei tagintézménye­iben a tanulni akarók. Fontos tudnivaló a nappali tagozatos képzéssel kapcsolat­ban, hogy aki szakgimnázium­ban kezdi meg tanulmányait, az az ötödik év végére sikeres vizs­gák esetén érettségit és techni­kusi végzettséget is kap. Ehhez azonban az általános iskola vé­gére tudnia kell a nebulónak, hogy mivel szeretne foglalkozni majd felnőttként. A nagyon modern, kívül-belül impozáns képzési centrumban járva Gembiczki Ferenc igazga­tó egy élő példával szemlélteti nekem ezt a képzést. Megtu­dom, hogy ha valaki mondjuk a Közgéként ismert intézménybe jelentkezik turisztikaszervező és értékesítő szakra, akkor négy évig ugyanazokat az alap érett­ségi tárgyakat tanulja, ugyano­lyan óraszámban, mint a sima gimnáziumokba járók. Tehát a matematikát, a magyart, a tör­ténelmet és egy idegen nyel­vet. Számára az ötödik tárgy az érettségin a szakmai tárgy lesz, de ennek fejében ez a fiatal felnőtt már kap egy szakmát a negyedik év végén, amelyet az érettségivel együtt szerez meg, és amely egy OIO-s bizonyít­vány formájában lesz kézbe ve­hető. Ezután következik az ötö­dik tanév, amely a magasabb. technikusi végzettségi szintet j jelenti. Mindezek után-sőt akár \ már az érettségi után, négyév- * nyi középiskolai tanulmány vé- ; geztével - jelentkezhet az illető j felsőoktatási intézménybe is, ahol ez a végzettség és a meg­szerzett szakmai előismeret nagy előnyt jelent. 25 éves korig nappali tagozatra ma támogatott kép­zésekre lehet járni Magyaror­szágon. így ha valaki „jól gaz­dálkodik" a lehetőségeivel és az idejével, akkor az érettségi és az azzal egy időben megszerez­hető szakma mellett még egy diplomával és egy technikusi végzettséggel is gazdagodhat.- Szakirányban ma óriási előnye van a szakgimnáziumi képzésben részt vevő diákok­nak. Ez az egyik nagy előnye a most indult új rendszernek, hiszen alaptudással érkeznek ezek a fiatalok a felsőoktatás­ba - avat be Gembiczki Ferenc igazgató és megtudom azt is, hogy mindez része annak a stra­tégiának, amely a szakember- hiány csökkentését szolgálná Magyarországon és azon belül itt, Nógrád megyében is. Tizenkettedikben szakmát kapnak a végzősök, amelyet csak úgy lehetett elérni, hogy bizonyos óraszámokat csökken­tettek - természettudományos területen - azért, hogy több idő jusson a gyakorlati képzés­re, amely elengedhetetlen a jó szakemberek képzésében. A természettudományos tárgya­kat kiváltó komplex tárgy beve­zetése eleinte kérdéseket vetett fel, ugyanis ezt nem taníthatja bárki, így a kémia, fizika, bio­lógia, földrajz szakos pedagó­gusok aggódtak az óraszámuk, esetleg az állásuk miatt. A szakképzési centrumban megtudtam, hogy senkit nem kellett elküldeni emiatt és a tanárok átképzésekkel alkal­mazkodni és illeszkedni fognak az új rendszerbe. A Salgótarjáni Szakképzési Centrum akár sze­mélyes tanácsadást is nyújt a fiataloknak a pályaválasztástól kezdve a megfelelő képző intéz­mény kiválasztásáig. De felnőt­tek is betérhetnek ide, ha azon gondolkodnak, hogy új szakmát tanulnának, érettségit szerezné­nek vagy fejlesztenék meglévő tudásukat.- Egy jó technikusi szak néha sokkal többet ér, mint egy rosz- szul megválasztott diploma - mondja az igazgató és hozzá­teszi: - Tele vannak a szakgim­náziumok, maximális létszám­mal töltöttük fel az osztályokat. A szakirányokat a hiányszak­mákra építve alakítjuk az adott intézmény profiljának megfele­lően. Az intézményeink szoros kapcsolatban vannak a mun­kaügyi központtal és a szakmai kamarákkal, s az aktuális igé­nyekhez megfelelően alakítják a repertoárt. Érdemes hiányszakmát vá­lasztani, ugyanis amellett, hogy a későbbiekben szinte biztos megélhetést jelent, már a tanulmányok alatt is ösz­töndíjjal jutalmazzák az oda járó, jól tanuló diákokat. Húsz szakgimnáziumi és tizenöt szakközépiskolai szakma ta­nulóit jutalmazzák ezzel idén. Az összeg akár havi ötvene­zer forint is lehet. A mostani hiányszakmák közül néhány, ameíyek szakgimnáziumi kép­zésben tanulhatók: gépgyár­tás technológiai technikus, autószerelő, gyakorló ápoló. Szakközépiskolában: ács, he­gesztő, pék. Ez utóbbi intéz­ményi formában a szakmák három év alatt sajátíthatók el, de akár további két évvel meg­koronázhatok érettségivel is. A választás nem könnyű. Szá­mos lehetőség van, a szakmák bősége áll előttünk. De van egy hely, ahol szakemberek adnak segítséget, és amelyről jó tudni, hogy ide fordulhatunk kérdéseinkkel. Ráadásul az el­múlt évben az intézményeken is történtek állami felújítások, Gembiczki Ferenc elmondása szerint egyes ráfordítások évti­zedes hiányt pótoltak. Átalakult, erősödik a szakképzés. •v Lakatos Kati Festőtárlat Salgöiaima- Az úgyneve­zett Roma Alkotó Műhelyben- a zagyvapálfalvai városrész Gorkij körút 52-54. szám alatti épületében - november 4-én, pénteken 16 órakor nyílik meg Radics Szilveszter festői örökségét bemutató kiállítás, amellyel a szervezők az alko­tó emléke, munkássága előtt kívánnak tisztelegni. A kiállí­tást Kun Cecília képzőművész nyitja meg. A Ceredi Nemzet­közi Művésztelep alapító tagja közeli ismerőse, jó barátja, tá­mogatója volt Radics Szilvesz­ternek. Forradalomban éltünk... Balassagyarmat. A Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Mú­zeumában nyílik kiállítás no­vember 4-én, pénteken 15.30 órátóL A tárlat - amelyet Tyekvicska Árpád történész, muzeológus ajánl majd a jelen­lévők figyelmébe - az „1956- A forradalomban éltünk" el­nevezést kapta. A megnyitón felolvasnak egy részletet is a múzeum által meghirdetett „Balassagyarmat egy forra­dalmár szemével" című esz- szépályézat nyertes írásából. A kiállításra egészen december 31-ig lesz lehetősége betérni az érdeklődőknek. Aholanévtelen sírokon is van virág Van egy aprócska temető Nógrád me­gyében, amelyet három oldalról magas tölgyes erdő vesz körül, egyetlen fáktól mentes, nyitott része pedig a Mátra vonu­lataira enged lenyűgöző kilátást Néhány tucat sír áll csak itt, a legelsők az ezerki- lencszázhúszas évekből valók, legtöbbjü­kön már nem olvasható a név. Nagyszüle- im elmondásából tudom, hogy van köztük kisgyermek és nagyszülő egyaránt. A má­sodik világháború tájáról betonból öntött, szimpla vagy dupla keresztes emlékek jelzik egykori szeretett családtagok nyug­helyét, s megvannak a ma oly gyakori koc­kasírok is, egy-egy modern elemmel - ezek már felújítások nyomai. már csak a turizmusból élők és a világ­tól elvonulni kívánók lakják. A temető bejáratában álló Krisztus-kereszten 1922-es évszám jelzi annak építtetésé t. A cseriek nagy becsben tartották teme­tőjüket, ide nemcsak Mindenszentekkor hoztak friss virágot. Mátracserpuszta története mindösz- sze ennyi: 1921-ben települtek erre a csodálatos vidékre földművesek és ál­lattartók, mivel más falvakban (például Bárnában) már nem volt elég megmű­velhető parcella. 5 miután ők leélték az életüket - földművelésből, állattar­tásból és bányászatból tartották fenn magukat - és felnevelték gyermekeiket ezen a gyönyörű kis pusztán, az egy ut- cácskányi puszta elnéptelenedett. Ma Ezek az emberek távol éltek a világ zajától, nem rontotta meg őket a pénz és a csillogás és ezt adták tovább gyer­mekeiknek, unokáiknak is. Talán ennek köszönhető, hogy ebbe a temetőbe ma, 2016-ban is nyalábnyi virággal érkeznek a családok és azt önzetlenül osztják szét a sírokon. Nemcsak az ismert szeretteik­nek a tiszteletére, hanem azokéra is, akik névtelen sírokban nyugszanak, s mára már követhetetlen, hogy valaha kihez AjűftTrtenffl!hZ7X¥ffpf,„ tartozott. A virágok mellett mécses is ke­rül mindenhová. Itt érezni lehet a nyugalmat, a tiszta szeretet körülölel. Ha nem itt élnék, ha egy másik országba vagy kontinensre „zavarna" az élet és nem jöhetnék el ide bármikor, azt hiszem, ez a hely hiányozna legjobban: nagyszüleim és édesanyám otthona, gyermekkorom nyarainak szín­helye. Elveszíteni szeretteinket az élet legrosszabb és örökre feldolgozhatatlan fájdalma. Ez a kis temető azonban egy olyan misztikus környezet ahol az ember a természet ölelésében, annak segítsé­gével szabadjára engedheti bánatát és emlékeit. Nyugvópont, nekem a világ kö­zepe: Mátracserpuszta.

Next

/
Thumbnails
Contents