Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-12 / 265. szám

FOTÓK; HŰVÖSICSA; Op eraház az óvodában A Magyar Állami Operaház lehetőséget biztosít arra, már óvodásoknak is, hogy megismerkedjenek a Magyar Nemzeti Balett mindennapjaival. Ezt a célt szolgálta a Tütü-színházlátogatás balerinákkal program is, amelyen a szurdokpüspöki óvodások vettek részt - tájékoztatta lapunkat Opolcsikné Ludányi Éva vezető óvónő. Szurdokpüspöki.- A színházlátogatás alkal­mával, betekintést nyertünk az operaház életébe, a műhely­munkákba. A páholyból élvez­hettük a Szentiván-éji álom próbáját, majd a kulisszák mögé léptünk. Bejártuk a színpadot, megcsodáltuk a díszletet, a gaz­dag ruha költeményt - mondta a vezető óvónő. - Az operaház­ba járva, aminek a látványa már önmagában is felejthetetlen élményt nyújt, mind a felnőt­tek, mind a kíváncsi gyermekek számára, nem hagyhattunk ki a balett próbát sem, ahol két egészen az öltözőkig megcsodál­hattuk a művészet-e különleges világát. A nézőtér, a függönyök, a díszletek, a jelmeztár, a színpad, a próbatermek mellett a „Hófe­hérke és a hét törpe" balettjéről, valamint a Diótörőről is láthattak képet a gyerekek. Az előadás csúcspontjaként a Hattyúk tava című balett egyik jelenetét tátott szájjal hallgatták és csodálták az óvodások! A találkozás, örök élményű emlékeként a gyerekek maguk­ra ölthették, azokat a ruhákat, amiket Kőszegi Katalin balett művésznő elhozott nekünk. növendék tartott bemutatót. A tütü program, felejthetetlen élményt nyújtott számunkra, és egy új kapcsolat kezdetét. A tütü program vezetője, Kőszegi Katalin balett művész, az Ope­raház nagyköveteként, megke­reste óvodánkat, s felajánlotta, hogy „elhozza a Szurdokpüspö­ki Óvodába" az Operaházat. Opolcsikné Ludányi Éva hoz­zátette: A Magyar Állami Ope­raház, 2013-ban indította el az Opera Nagykövete című, közön­ség formáló programját, azzaL a céllal, hogy az opera és balett műfaját, a művészember sze­mélyes tapasztalatain keresztül ismertesse meg a jövendő nem­zedékkel, ezért iskolákat és óvo­dákat keresnek fel.- A Szurdokpüspöki Óvoda gyermekei, nagy szeretettel fo­gadták a vendéget. A művésznő, az IKT eszközök segítségével, elénk varázsolta az Operaházat - folytatta az óvodavezető. - A bemutatott képek, megjelenítet­ték mindazt, amit a Pestre látoga­tók a „Tütü program keretében" megcsodálhatnak. A főbejárattól. Természetesen a ruhához, bal­ett cipő is jár, melynek felvéte­lét megtanította a gyerekeknek. A sok kis balerina beállásokat, mozgásformákat próbálhatott ki, persze voltak, akik inkább csak a zenét hallgatták, s a mű­vésznő, rövid bemutatóját cso­dálták. A bemutatott képek, a ze­nei hangzás felejthetetlen élményt nyújtott a gyerme­keknek felnőtteknek egyaránt. Nagy örömmel vettük, hogy az idei tanévben is közelebb hozhattuk óvodásaink életé­be a balett művészetét. Ko­dály Zoltán úgy vélte, a zene emberformáló erő, amely az egész személyiségre kihat. Mi óvodapedagógusok, fontos­nak tartjuk, hogy a ránk bízott gyermekek, találkozzanak már az óvoda keretein belül is a művészettel, a tánccal, a ko­molyzenével, amely fejleszti szépérzéküket, lelkűket, értel­müket egyaránt. Ezúton is köszönjük Kőszegi Katalin művésznő, munkáját, varázslatos előadását! es la Ta Híven őrzi a forradalom emlékét (I.) Gyorsan eltelt ez a hatvan év a forradalom óta... Ponyi József (azaz „Dodi") 1956 októberében 18 éves acélgyá­ri volt, aki nemzetőrnek állt, majd lett belőle „fasiszta ellenforradalmár"; öt évet töltött börtönben, utána élete javát megbélyegzett emberként élte. A helyzete csak a rendszerváltás után változott, anyagilag némileg kárpó­tolták, a Pofosz megyei elnöke lett, kitüntették, Salgó­tarján a díszpolgárává választotta, és az események 60. évfordulóján is híven őrzi a forradalom emlékét.- Hol, hogyan érték az 1956-os októberi események ?- Harminc acélgyári fiatallal együtt éppen lenn voltam Mohá­cson, a nagy jeges árvíz károsult­jainak segíteni. A Szabad Európa Rádión hallottuk, hogy Budapes­ten kitört a forradalom, majd egy­két nap múlva, hogy nagy tüntetés volt Salgótarjánban, ledöntötték a szovjet emlékművet. Ekkor fel­kerekedtünk, hogy hazajöjjünk. Hajón mentünk Budapestig ahol megnéztük „Sztálin Jóska csizmá­ját" (fölüle a szobrot a pesti srácok már levágták), majd onnan - mi­vel nem volt tömegközlekedés - két napig gyalogoltunk Hatvanig ahonnan már jött a vonat.- Hazatérve belecsöppentek a forradalmi események kellős közepébe.- Igen, dr. Magosi Béla főmér­nök kezdeményezésére, Hadady Rudolf műszaki fordító és Hargitai Lajos mérnök vezetésével meg­alakult az acélgyári nemzetőrség amelyben kb. 25-en lehettünk. A három szakasznak Mede Lajos, Girtl Emma és Fancsik György volt a parancsnoka. Kettő szolgá­latban volt egy pihent. A rendőr­ségtől hivatalosan, névre kaptuk a fegyvert amit szolgálat végén ha­zavittünk. Orosz „dióverő", hatlö­vetű puskánk, dobtáras géppisz­tolyunk, 48-as mintájú magyar katonapuskánk, s két kecskelábú golyószórónk volt A nagyiroda ta­nácstermében rendezkedtünk be, matracokon aludtunk. Vigyáztunk arra, hogy ne lopják szét a gyárat másrészt az acélgyári sorompótól Vízválasztóig ügyeltünk a rendre. Szerencsére semmilyen össze­tűzés nem történt.- A forradalom leverése után viszont Salgótarjánba is bejöttek az oroszok. Mi történt a nemzet­őrséggel?- November közepén Darázs István pufajkás vezér és a visz- szaszivárgott pártemberek ké­résére orosz páncélosok álltak be az acélgyári nagyiroda elé. Jobbról-balról egy-egy, akkor láttam először bogárhátú T-54- es tankokat, amelyek ráadásul az épületre irányozták a lö­vegűket. Utánuk jött vagy öt, legénységet szállító, zárt, pán­célos autó. Darázs Pista, Vág- völgyi Tivadar, Gaál László és még a jóisten tudja, kik jöttek a páncélautón az orosz kato­nákkal. A mieink közöl egyesek lőttek volna, de intettünk, ma­radjanak nyugton, mit akarunk mi puskával a tankok ellen: szétlőnek minket, mint a huzat. Nem is történt összecsapás; az ablakból néztünk lefelé. Túsz­ként hozták magukkal Magosi Bélát, akik kiabált, hogy „fiaim, ne lőjetek"! Vele jött be a gyár­ba Darázs és az orosz őrnagy. Hadadyt, Hargitait és a három szakaszparancsnokot levezé­nyelték, félóra múlva azzal jöt­tek vissza, hogy le kell adnunk a fegyvereket. Egy páncélautó állt be a kapuba, abba ürítettük a lőszereket. Hogy a golyószó­rókat ne használhassák, Márton Imre kivette az adagolópofái­kat. El voltunk keseredve - így szűnt meg a nemzetőrség.- Hogyan emlékszik 1956. de­cember 8-ára, a 131 áldozatot követelő, tragikus salgótarjáni sortüzre?- Híre ment, hogy két mun­kástanácsi vezetőt letartóztat­tak, ezért a kiszabadításukra tüntetést hirdettek a megyei rendőrkapitányság előtt. Trezs- nyik Ferenc, az acélgyári mun­kástanács elnöke indította volna a menetet, de Méndoki Andor főmérnök kapott egy telefonüzenetet. Ismeretlen helyről ismeretlen hang hívta, hogy tartsák vissza a gyáriakat, mert borzasztó dolog készül a városban. Trezsnyik tartott egy eligazítást: kért mindenkit, hogy fegyelmezetten viselked­jen. Ezért félórával később in­dultunk el. Elöl Mede Lajos és Szlovacsek Gyula vitte a lyukas zászlót, míg mi Márton Imrével a sor végén jöttünk. Még nem értünk az Állami Áruház sarká­hoz, amikor hallottuk az első lövéseket. Aztán csend lett, majd utána megint lőttek. Meg­torpant a sor, volt, aki kilépett, volt, aki továbbment. Mondták, hogy sok a halott, én is láttam messziről, ahogy szedik össze és viszik őket autón, lovas foga­tokon. Láttam, hogy a kis Kakuk Józsika hátán ki van lyukadva a ruha, az anyja szaladt vele felfelé, mögöttük egy idősebb asszony a haját tépte. Csak jaj­gatás hallatszott, a nép megtor­pant, én sem mentem tovább. Egy óra felé mondták, hogy na­gyon sok a halott a kórháznál. Elmentem megnézni, beléptem a kapun, s. balra, a két hosszú épület közötti résen feküdtek a halottak. Rettenetes volt, haza­rohantam.- Néhány nap múlva Hadady Rudolfot és Hargitai Lajost a pu- fajkások meggyilkolták. Ezt ho­gyan tudta meg?- Hadadyt és Hargitait utol­jára akkor láttam, amikor egy este Füreder Tiboréknál vol­tam, akik a patakparton laktak. Tibi volt a legjobb barátom, náluk beszélgettünk, amikor kopogtak, s bejött Hadady és Hargitai. Azt mondták, nem mernek hazamenni, mert hal­lották, hogy keresik őket. Mu­tatták: mindkettőjük kabátgal­lérjába be volt varrva egy-egy kisfűrész. Mondtam nekik, hogy ti azt a vastag vasrácsot ezzel nem fogjátok elfűré­szelni. Rudin bőrdzseki volt, bricsesz nadrág, bőr félcipő. Hargitáin sötétkék sildes sap­ka volt, lódenkabát, sínadrág, síbakancs. így láttam őket utol­jára. Aztán sokáig nem tudtam róla, hogy mi történt velük... (Folytatás hétfői lapszá­munkban.) Végleg eltiltották a vezetéstől NMH-Információ. Nem jogerősen öt év börtönre, öt év köz­ügyektől eltiltásra és végleges hatályú közúti járművezetéstől el­tiltásra ítélte egy most 30 éves járdánházai férfit-írja közleményé­ben a Salgótarjáni Járásbíróság. A férfi múlt év július 12-én hajnalban Mátraterenye belterületén, Nádújfaluban, a 23-as főúton, legalább enyhe fokban ittasan leha­ladt az úttestről, a beton áteresznek ütközött, s ennek következtében egyik utasa három nap múlva a kórházban meghalt, a másik pedig nyald gerinctörést szenvedett.. A csak könnyebben sérült vádlottnak vezetői engedélye soha nem volt, korábban háromszor vonták felelősségre közlekedési bűncselekmények miatt (egyszer cserbenhagyásért, kétszer ittas járművezetésért), a baleset előtt barátaival együtt már az előző délután italozni kezdett, éjszaka is fogyasztott szeszes italt, s ilyen állapotban ült a járműbe Ózdon. Az autóban ülők közül senki nem volt rögzítve biztonsági övvel az ütközés pillanatában, az orvosszakértő pedig utóbb megállapította, hogy becsatolt öv esetén a halálos koponya- és agysérülések nagy valószínűséggel nem következtek volna be, míg a nyald gerincsérü­lés esélyét csökkenthétté volna az övhasználat. Felelősségét a vádlott - aki rablás, zaklatás és garázdaság miatt is volt büntetve, visszaesőnek minősül - a tárgyaláson beismerte, megbánását hangoztatta; az ítéletet azonban (felmentésért, másod­sorban enyhítésért) megfellebbezte; MwmwíwmmmmmmmMMmmmMmmiwmmm Toborzással egybekötött nyílt napra várták nemrég az érdek­lődőket a salgótarjáni és a ba­lassagyarmati rendőrkapitány­ságépületében. Salgójari An/Balassagyarmat. Nyílt napot rendeztek a napokban mind a salgótárjáni-, mind a balassagyarmati rendőrkapitányságon. Az előbbi hely­színen Ponyi Béla ezredes, városi kapi­tány, utóbbin pedig Fábián Bertold őr­nagy, rendészeti osztályvezető nyitotta meg a rendezvényt, és egyben köszön­tötte a megjelenteket. Az érettségi előtt álló fiatalok betekin­tést nyerhettek a rendőrség szervezeti fel­építésébe, továbbá megismerkedhettek az életpálya előnyeivel a rendőri pályára jelentkezés feltételeivel és a szervezet által használt technikai eszközökkel is. A program végén az érdeklődők átvehették a felvételi egységcsomagot amelyekből a tanulók bővebben tájékozódhattak a követelményekről és a jelentkezési hatá- ridődrőL A nyílt nap keretében a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság toborzó csoportja a határvadász-képzés részlete­iről és a felvételi követelményeiről is tá­jékoztatta az érdeklődőket. A programok keretében a diákoknak lehetőségük nyílt arra, hogy valósabb képet kapjanak a ren­dőri hivatásról Toborzás a nyílt napon *

Next

/
Thumbnails
Contents