Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-10 / 237. szám
Aurél-nap versekkel Salgótarján. Mint Bozó János, a Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakgimnázium és Szakközép- iskola igazgatója köszöntőjében elmondta, az intézményben immár 17. alkalommal rendezték meg a névadó tiszteletére az Aurél-napi versmondó versenyt a megye középiskolás tanulói részére. A Bencze Melinda szaktanár szervezésében megtartott nemes versengésben az idén tizenöten vettek részt. Kötelezőként egy Orbán Ottó-ver- set kellett elmondaniuk majd egy tetszés szerint kiválasztott költemény következett. A versmondó verseny győztese Matus Laura, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium diákja lett A második helyen Józsa Anna, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium, a harmadikon, Szűcs Franciska, a vendéglátó iskola tanulója végzett. Újabb Hamlet Salgótarján, a Zenthe Szalonban rendezett „Kamaraszerda" elnevezésű program- sorozat keretében Baksa Imre budapesti színművész újra színre viszi a szeptemberben már bemutatott „Hamletman" című előadói estjét amely sajátos, egyszemélyes átirata W. Shakespeare drámájának. Az előadás -amelyre jegyek a József Attila Művelődési Központ pénztárában kaphatók - október 11-én 17 órakor kezdődik. Jubileumi koncert Salgct; Október 8-án, szombaton tartotta negyvenéves jubileumi hangversenyét a Doráti Kamarazenekar. Az együttes művészeti vezetője: Torják Vilmos. A Váczi Gyula Művészeti Iskola Virág László hangversenytermében rendezett ünnepi program keretében közreműködött Bara- básné Morvái Tímea (oboa) és Varga Patrik (hegedű). Fotótúra kiállítással Salgótarján, a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület tizenöt tagja szeptember végén négynapos jól sikerült hangulatos fotótúrán vett részt Kelet-Szlovákiában és Dél-Len- gyelországban. A számos nevezetesség, látnivaló sorában megcsodálták és megörökítették egyebek között Kraszna- horka várát, Kassát, Bánfát és több fatemplomot. Sztropkó városában a helyi művelődési házban kiállítás nyílt a nógrádi fotósok felvételeiből Ököllel ütött Balassagyarmat, súlyos testi sértés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Balassagyarmati Rendőrkapitányság K. Ernő 49 éves drégelypalánki lakos ellen. A nyomozás rendelkezésre álló adatai szerint a gyanúsított október 8-án reggel dejtári rokonai lakásán előzetes szóváltást követően többször, ököllel megütötte testvére élettársát az arcán. A bántalmazás következtében a sértett - az előzetes szakértői vélemény alapján - könnyű sérülést szenvedett. A rendőrök K. Ernőt a Balassagyarmati Rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. Madách kultusza az emlékháznál Hegedűs H. (Folytatás az 1. oldalról.) Csesztve. a község művelődési házában előbb Pálmán Imre, a házigazda település polgármestere köszöntötte a rendezvény résztvevőit. Egyrészt visszatekintett az első, 1983-ban megrendezett Madách-napra, abban az összefüggésben, hogy az azóta eltelt több mint harminc esztendő során mennyi mindent sikerült elérni Alsósztrego- vával együtt, gyümölcsöző ösz- szefogásban, ami által mindkét helyen megszépült és kibővült a híres drámaköltő örökségének kelléktára. Hozzátette, nemrégiben a csesztvei emlékház-amit ő maga már a múzeum jelzővel illet - „nógrádikum" elismerést kapott, a következő cél pedig, hogy néhány éven belül országos védettséget élvezzen. Az előadók Babus Antal és Mázi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ munkatársai - a pénteki, alsósztregovai megemlékezéshez hasonlóan - itt is bemutatták a nemrégiben készített, három nyelvű, a madáchi életművet az olvasók elé táró internetes honlap néhány elemét. Megtudtuk például, hogy dr. Ke- rényi Ferenc irodalomtörténész dr. Wohlrab József írásszakértő társaságában négy éven keresztül tüzetesen vizsgálta Az ember tragédiája kéziratát. Különböző technikai eljárásokkal a lehető legrészletesebben tanulmányozták az írást, elsősorban annak kiderítésére, milyen „mélyen" nyúlt bele az eredeti szövegbe a mentor. Arany János. Kiderült, ugyan a Toldi költője legalább négyezer helyen javított, de ezeknek döntő többsége csak helyesírási korrekció. Madách ugyanis még a régi, a Vörösmarty Mihály által az 1830-as években tisztázott magyar helyesírási szabályok előtti nyelvi módozatokban fogalmazott, többek között az ige- kötős igéket külön írva, ezeket módosította az új „minta" nyomán Arany. Lényegi változtatást viszont csak három helyen hajtott végre: ezzel a két tudós egyértelműen cáfolta azokat a korábban felmerült állításokat, miszerint a Tragédia szerzője voltaképpen nem is Madách, hanem Arany János. A tudományos előadást követően az emlékezők a napsütéses, de kimondottan hideg időben felsétáltak a kúria épületéhez. Itt a Szent Imre Keresztény Iskola diákjai sajátos előadással lepték meg a tisztelgőket: Lázár Ervin közismert mesejátékából idéztek jeleneteket, amikor a négyszögletű kerek erdő lakói versíró versenyt rendeznek egymás között, és a legokosabb, Mikkamakka egyértelműen az együgyű, de tiszta szívű Döm- dödöm költeményét találja a legszebbnek. A mókás műsort követően visszatért a komolyabb hang: dr. Gréczi-Zsoldos Enikő nyelvész, a Palócföld folyóirat főszerkesztője mondott soksok idézettel teletűzdelt beszédet Madách alakjáról. Aki a halál és a semmi határán a vidéki elvonultságból került a világirodalom legnagyobb alakjai közé. Aki az illúzióktól egyre mentesebb, kiábrándultságtól és csalódottságtól telítődött korban is morális emberi mércéket nyújt, a józan emberség őrzésére hívja fel egy figyelmet, miközben belső szorongások gyötrik és érzi a külső szoron- gatás jeleit is. Amikor pedig ebből a visszavonultságból kilépve közéleti szerepet vállal - az 1861-es országgyűlésen, - kiderül róla, hogy remek szónok, a „magyar kebelben európai műveltséggel bíró fő". A főszerkesztő kiemelte, Madách Imre még betegen, a halálos kórral küzdve is másokért fáradó lélek volt, a magyar irodalom olyan nagysága, aki körül joggal alakított ki kultuszt az utókor. A megemlékezés végén a különböző szervezetek képviselői koszorút helyeztek el a kúria bejárata előtt található Ma- déch-szobornál. A diákok Lázár Ervin mesejátékát adták elő „...küzdj és bízva bízzál!" A világirodalmi mértékkel is nagy értékű drámai költemény, „Az ember tragédiája" zárósorai másfél évszázad során olyannyira beépültek a nemzeti tudatba, hogy Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is e szállóigévé lett szavak idézésével fejezte be a minap Madách Imre sírjánál tartott ünnepi beszédét. A Tragédia-költő 1864. október 5-én hunyt el. Ott távozott az élők sorából, ahol negyvenegy évvel korábban a világra jött: Alsósztregován. Halálának századik évfordulója fordulópontot jelentett az emlékének megőrzésben, minthogy 1964-ben kezdetét vette a legújabb kori Madách-kultusz, amelynek Nógrád megye - a szülőföld képviseletében - a zászlóvivője. Az elmúlt hét végén halálának dátumához kapcsolódva két helyszínen is megidézték Madách Imre szellemiségét, örökbecsű hagyatékát. Több mint tízéves tradíció már az is, hogy Alsósztregován és Csesztvén összehangoltan rendezik „Madách Imre Irodalmi Napok"-at. A szlovákiai településen a Madách Imre Múzeumban október 7-én, pénteken került sor a megemlékezésre, amelynek résztvevőit Jarábik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója illetve a község polgármestere, Dusán Malis köszöntötte, majd Bukovszky László, a Szlovák Köztársaság kisebbségi kománybiztosa fejtette ki gondolatait. Elismerően szólt arról a lelkes, szakszerű munkáról, amelyet az igazgatónő és munkatársai a múzeum két-három évvel ezelőtti felújítása során végeztek és nap mint nap tesznek a múlt értékeinek megőrzése, népszerűsítése érdekében. A kormánybiztos utalt Madách Imre Erdélyi Jánoshoz írott levelére, amely kifejti, hogy az ember minden eddigi kísérlete „erőfogyasztás volt, azért mégis a fejlődés mindig előbbre és előbbre ment." Praznovszky Mihály Madách-kutató - ahogyan előadásának címe ígérte - mindenekelőtt könyvszemlét tartott az utóbbi néhány esztendő Madách-irodalmáról, de tágabb összefüggésrendszerben közelített a témához. Mindenekelőtt a „Mű", a Tragédia ma is megvásárolható kiadásait vette számba. A Madách-filológia kapcsán elsősorban a Madách Irodalmi Társaság könyvsorozatát - amelyben a Madách-kultusz ötvenéves történetét feldolgozó kötet is megjelent - Andor Csaba szakértő aktív tevékenységét s az évenkénti konferenciák - amelyek előadásai ugyancsak napvilágot látnak nyomtatásban - értékeit méltatta. Megemlítette a folyóiratokban fellelhető közleményeket - e téren a Palócföld jár az élen - Jankovits Marcell tizennyolc évig készült animációs filmjét, a színházak Tragédia-előadásait és a Madách-kiállításokat is. Hangsúlyozta: közeledik Madách Imre születésének kétszázadik évfordulója és bár 2023-ig még hét év hátravan, a méltó megemlékezés tervezésének és a felkészülésnek igenis itt az ideje! Mázi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ munkatársa a helyi kastélyparkban található Madách-sí- remlék történetét mutatta be a gondolat felmerüléstől, Horánszky Lajos belügyminiszteri tanácsos álhatatos és hathatós munkálkodásán át Rigele Alajos pozsonyi szobrászművész alkotásának 1936. december 19-i elhelyezéséig. Az MTA Könyvtár és Információs Központ osztályvezetője, Babus Antal, „...mennyi szellem, mennyi őserő" címmel tartott dokumentumokkal gazdagon illusztrált előadást a háromnyelvű - magyar, angol és szlovák - Madách-honlapról. Az emlékülés programját nagymértékben gazdagította Herencsér Viktória cimbalomművész, a Besztercebányai Művészeti Akadémia docense, a Magyar Állami Operaház zenekarának tagja, a Cimbalom Világszövetség alapítója és elnöke - ihletett műsora. Szemelvények, részletek felolvasásával közreműködtek az ipolysági gimnázium diákjai. A síremléknél rendezett koszorúzási ünnepségen - mint a fentiekben már szó esett róla - Csorba Csilla mondott beszédet és egyrészt Madách Imre életművének-kivált a Tragédia - jelentőségét elemezte, másrészt a rendszeres megemlékezések szerepét emelte ki: „A kultúra területén nagy ereje van az ilyen hagyománynak, a legnagyobb alkotók munkálkodása megismerésének, a hazafiság, a műveltség megszerzése iránti fogékonyság generációkról való átörökítésének." *** A Madách Imre Irodalmi Napok eseménysorozata október 8-án, szombaton Csesztvén - ahol a költő feleségével. Fráter Erzsébettel és gyermekeivel 1845-től 1853-ig élt és ahol az egykori kúriából 1964-ben kialakított s az utóbb években ugyancsak teljes mértékben felújított emlékmúzeum működik - folytatódott... Csongrády Béla Az MTA munkatársai a Madách-honlap érdekességeit mutatták be
