Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-01 / 230. szám

Fenyvesi Gábor Holnap népszavazás Vasárnap Magyarország vá­lasztói népszavazáson döntenek arról, engedik-e, hogy akaratuk ellenére illegális bevándorlókat telepítsenek országukba. Van-e értelme egy ilyen népszavazás­nak? Van. Bővebben. Rengeteg a kriti­ka a népszavazás miatt mind nyugatról, mind pedig a hazai ellenzék részérőL Annyi valóban igaz, hogy ez a népszavazás nem ügydöntő, de azt tudni kelt hogy egy eredményes és érvényes nép­szavazás jogalkotási kötelezett­séget ró a parlamentre. Azért is kritikával illetik a kormányzatot hogy miért ágál ez ellen a köte­lező kvóta ellen. Érdekes, az nem probléma, hogy Olaszországban 50 menekült betelepítése ellen tüntetnek. Az sem baj, hogy Fran­ciaországban a települési önkor­mányzatok írnak ki népszavazást a migránsok betelepítése ellen. Mi ez, ha nem kettős mérce? Vannak, akik azzal érvelnek, hogy Jean-Claude Juncker bizott­sági elnök már vissza is vonta a l<vótára vonatkozó javaslatot Dehogy vonta... Most szerdán erősítették meg Brüsszelben (Di- mitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos), hogy már a szétosztás felgyorsí­tásán dolgoznak. De nézzük még egyszer a me­nekültválsággal kapcsolatos legfontosabb információkat Az elmúlt nagyjából egy évben minimum másfél millió illegális bevándorló érkezett meg az Euró­pai Unió területére. Jelenleg szak­értői becslések szerint minimum hárommillió menekült várakozik Törökországban és a határos országokban. Azt is pontosan tudjuk, hogy az EU-Törökország megállapodás igen gyenge lá­bakon áll (ősszel gondok lesz­nek amennyiben mégsem kap hatvanmillió török vízummen­tességet). Amennyiben ez a me­nekültáradat megindul Európa belseje felé, nem nagyon tudjuk, hogy ki állítja meg. Az EU veze­tői nem nagyon tesznek abba az irányba lépéseket, hogy a külső határokon feltartóztassák az ille­gális bevándorlást Mindeközben Törökország 900 kilométeres fal építésébe kezdett szíriai határán. Ezek ellenére az EU vezetői még mindig azon gondolkod­nak, azt próbálják lenyomni a tagállamok torkán, hogy miként lehetne a leggyorsabban szét­osztani a beáramlott menekülte­ket Remélem, azt tudjuk, hogy a szétosztásnak nincs felső határa, tehát folyamatosan érkeznének az újabb és újabb csoportok. Itt most nem arról van szó, hogy szeretjük-e ezeket a mene­külteket Nem arról van szó, hogy akarunk-e nekik segíteni. Pláne nem arról, hogy együtt érzünk-e velük. Azt kellene belátni, hogy a probléma kezelése nem az, hogy számolatlanul befogadjuk őket majd szétosztjuk egymás között és eltartjuk. A problémákat ott kell megoldani, ahol keletkeznek, nem pedig a problémákat ide­hozni. A pénzt arra kellene áldoz­ni, hogy a kríziseket megoldjuk és lezárjuk, ezeknek az embereknek az életterét pedig újjáépítsük. Félre kell most tenni a politikai ellentéteket fel kell mérni a valós veszélyhelyzetet és élni kell a de­mokrácia adta választói jogunk­kal. Biztos vagyok benne, hogy több évtizedre meghatározza Magyarország jövőjét ez a holna­pi referendum. Településvezetők a vasárnapi népszavazásról „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzá­járulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?". Ez a kérdés a holnapi népszavazáson, amellyel kapcsolatban megkértük megyénk néhány településének választott vezetőjét, mondja el álláspontját. Bodor Ernőné, Mátranovák polgármestere: Mindenkit arra kérek, hogy éljen alkotmányos jogával és menjen el szavaz­ni. Én nemmel fogok szavazni, mert nekem nagyon fontos a hat unokám jövője és azt sze­retném, hogy a mostani magyar kultúrában, a keresztény érték­rendet bátran felvállalva élhes­senek boldog életét. Medvácz Lajos, Balassagyar­mat polgármestere: Teljes mértékben egyetértek azzal a nyilatkozattal, amit nyugat-nóg­rádi polgármester-társaimmal tettünk közzé tegnap. Az abban foglaltakat kiegészítem azzal, hogy a város lakossága az ide­genrendészeti nyílt szálló miatt tökéletesen megtapasztalhatta, milyen gondokkal jár, ha merő­ben eltérő kultúrájú emberek­kel kell egymás közelében élni, és a migránsok szervezett be­telepítésével ez a helyzet csak romolhat. Nagy-Majdon József, Bá­tonyterenye polgármestere: Mi, magyarok időről időre nép­szavazáson döntünk a jövőn­ket meghatározó legfontosabb kérdésekről. így lesz ez október 2-án is. Brüsszel ugyanis beván­dorlók ezreit akarja Magyaror­szágra telepíteni, és ezt a veszé­lyes tervet csak népszavazással tudjuk elutasítani. Az elmúlt hónapok történései azt mutatják, hogy összefüggés van a bevándorlás és a terroriz­mus között. A brüsszeli dönté­sek tovább rontanák Európa és hazánk biztonságát. Ezt a kocká­zatot nem szabad felvállalunk. Tudjuk, hogy a bevándorlók között ott rejtőznek a terroris­ták is. De azt is tudjuk, hogy bevándorlók többsége áldozat. Áldozata az embercsempészek­nek és saját kormányaiknak, de leginkább a brüsszeli politiku­soknak, akik olyan ígéreteket tettek nekik, amelyeket nem lehet és nem is kell betartani. Eközben az európai emberek és nemzetek szintén áldozatok. El kell viselniük a népvándorlás minden gazdasági, társadalmi és kulturális terhét. Üzenjük meg Brüsszelnek: csak a magyar emberek dönt­hetik el, hogy kivel szeretnének együtt élni! Nem hozhatnak a fejünk fölött döntéseket a jö­vőnket alapjaiban meghatározó ügyekben. Ezért kérek minden Bátonyterenyeít arra, hogy szavazzon nemmel a kényszer­betelepítésre. Az október 2-ai népszavazás nem a pártokról, nem a belpolitikai küzdelmekről szól. Most meg kell védenünk közösségeinket, a kultúránkat, a magyar családokat, és mindazt, ami magyarrá teszi az országot. Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét. Én nemmel szavazok október 2-án! Ön is tegyen így! Királyhegyi Gyula, Karancs- keszi polgármestere: Nem értek egyet az Európai Unió álláspontjával. A vasárnapi népszavazás nem azokról a szerencsétlen emberekről szól, akik egy jobb élet reményében menekülnek. Ez a népszavazás az EU-nak azt a fajta furcsa vi­selkedését hivatott minősíteni, hogy mindenféle megkérdezés nélkül rá akarja erőlteti az aka­ratát a szuverén államokra. Itt a környezetemben, mi jól lát­juk a problémát. Ha egy olyan kultúra közeledik hozzánk, ami nem egyezik a több mint ezer­száz éves magyar kultúrával, és azt ránk erőltetik, akkor a mi Magyarországunknak vége. Eu­rópában mi vagyunk az egyetle­nek, akik fáklyaként világítunk. Európában nálunk, lehet legin­kább felfedezni a keresztény erkölcsiségre, a családra, a férfi és nő kapcsolatára, a nő tisz­teletére vonatkozó normákat. Mi ezekkel az értékekkel élünk együtt és mi ezekkel szeretnénk élni továbbra is. Érezzük azt, hogy ha egy idegen kultúra, ami tőlünk teljesen más irányú, ide beköltözik, akkor az értékeink veszélybe kerülnek, mint ahogy az EU vezető hatalmaiban ez már megtörtént. Nem beszél­ve arról, hogy a szociális ellátó rendszerünk fedezet nélkül maradna. Mit szólnánk ahhoz, hogy a mi gyerekeink hátrányba kerülnének mások miatt? Ez ki­vitelezhetetlen. Aki ezt helyesli, az valószínűleg nem gondolta át ezeknek a veszélyeit. Támo­gatom azt a kormányzati elkép­zelést, miszerint ott kell a bajt orvosolni, ahol keletkezett, nem kell máshová vinni. A dolognak keresztényi ve-' tülete is van: a keresztény hit és odaadás, a segítségnyújtás nem terjeszkedhet túl azon, hogy 3z ember saját maga is elszegényedjen. A segítséget meg kell adni, de csak olyan mértékig, amíg saját helyzetünk nem kerül veszélybe. Mindenkit arra buzdítok, hogy menjen el és szavazzon nemmel, mert ez nagyon fontos fiatalnak és idő­snek egyaránt, a jövőnk szem­pontjából. Dömsödi Gábor, Pásztó pol­gármestere: önkormányza­tunknál mindent megtettünk az előkészületek során annak érdekében, hogy a választás jogilag tiszta és eredményes legyen. Fekete Zsolt, Salgótarján pol­gármestere: Hiszek a demokrá­ciában, a szólásszabadságban és az egyenlő bánásmódban. Abban is hiszek, hogy Salgótar­jánban olyan polgárok élnek, akik tudják, hogy az október 2-i népszavazás miről szól. Véle­ményem szerint ehhez minden információt megkaphattak az elmúlt hetek, hónapok során. Biztos vagyok benne, hogy a vá­lasztók meggyőződésük szerint fognak cselekedni, én magam is ezt fogom tenni, és bízok ab­ban, hogy Salgótarján október 2. után is az egyenlő bánásmód esélyével tud tovább élni. Lakatos Katalin Egyetértésben a polgármesterek Balassagyarmat. Egyöntetűen kiállnak a nyugat-nógrádi pol­gármesterek a kötelező betele­pítési kvóta ellen. Erről tartottak tájékoztatót pénteken délelőtt közel félszáz települési vezető részvételével Balassagyarma­ton, a Civitas Fortissima téren. Kollégái nevében Tóth János, Diósjenő polgármestere olvasta fel a nyilatkozatot. Ebben leszö­gezték, meg kell védeni Magyar- országot a migránsok áradatá­tól. Ez mindannyiunk érdeke, hiszen a szűkebb lakókörnyezet fejlődése, jövője szempontjából sem mindegy, engedjük-e azt, hogy az európai értékrendet el nem fogadó, a kereszténysé­get semmibe vevő néptömeget telepítsenek le a közvetlen kö­zelünkben. Minden települési vezetőnek kötelessége, hogy a lehető legteljesebb mérték­ben erősítse az adott faluban vagy városban élő lakosság biztonságérzetét, kiszámítható mindennapokat teremtve. Ezt veszélyezteti a bevándorlás, és a kötelező jellegű letelepítés szándéka. Tóth János hozzátet­te, Nógrád megye minden pol­gárát arra serkentik, vasárnap menjenek el, és „nem" szavaza­tukkal álljanak ki a keresztény Magyarország érdekeiért. Ezután Vezér Attila, Rom­hány polgármestere olvasta fel ugyanazt a 118 Nógrád megyei polgármester által aláírt nyilat­kozatot, amely pénteki lapszá­munkban megjelent. H.H.

Next

/
Thumbnails
Contents