Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-06 / 234. szám

Menedékkérők Finnországban Finnország a menedék­kérők uniós tagállamok közötti elosztására vo­natkozó kvótában meg­határozott létszámnak több mint egyharmadát fogadta be eddig. Helsinki. Az észak-európai országba a múlt héten Olasz­országból repülőgépen het­ven menekült érkezett. Több­ségük eritreai, a kelet-afrikai államban ugyanis pattanásig feszült a helyzet a szom­szédos Etiópiával kirobbant határkonfliktus miatt. A me­nekülteket a dél-finnországi Lappeenranta egyik befogadó központjában helyezték el, ahonnan folyamatosan oszt­ják el őket más településekre. Finnország korábban a mig- ránsok EU-n belüli elosztásé­nak keretében 2078, Olaszor­szágba, illetve Görögországba belépett menekültkérő befo­gadására vállalt kötelezettsé­get. Eddig 750-en érkeztek, ami a tervezett létszám 36 százaléka. Az országba ezen kívül 2015-ben önállóan 32,5 ezer menekült érkezett, a többség Irakból. Két évvel ezelőtt a menekültek száma négyezer voltaidén ugyanennyien ér­keztek. A hatóságok szerint a menekültek ellenőrzés nélküli érkezése megszűnt, a helyzet normalizálódott. Holttestek a tengerben Újabb 28 ember holt­testét emelték ki a vízből Szicí­lia közelében a Földközi-tenge­ren járőröző nemzetközi erők - tájékoztatott szerdán az olasz parti őrség. Harminchárom be­vetésen 4655 menedékkérőt mentettek ki 27 gumicsónak­ból, öt csónakból és egy halász­hajóról. Mind Líbiából indult útnak. Hétfő óta így már több mint tízezer embert mentettek meg a Földközi-tengeren. Százmilliárdok Afganisztánnak Afganisztán számára 1,2 milliárd eurós (mintegy 372 milliárd forint) támogatást biztosít az Európai Unió - közölte Federica Mogherini, az EU kül- és biztonság- politikai főképviselője az Afganisztán megsegítésére rendezett brüsszeli nemzet­közi adományozó értekez­let második, befejező napja előtt szerdán. Brüsszel. Mogherini re­ményét fejezte ki, hogy nemzetközi partnerek ha­sonló összegű kötelezett­ségvállalásokat tesznek Afganisztán megsegítésére. Hozzátette, az unió részéről a pénzösszeg emelkedni fog, mivel külön Németország 1,7 milliárd eurót kíván Afganisz­tánnak juttatni fejlesztési és újjáépítési célokra a követke­ző négy évben. A szerdán elfogadandó uniós támogatás ugyanakkor nem része az illegális migrá­ció kezelése érdekében afgán menekültek visszafogadásá­ról szóló hétfői megállapo­dásnak - húzta alá a főkép­viselő. John Kerry amerikai külügyminiszter beszédében arra szólította fel az afganisz­A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott csoporképen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (középen) a kétnapos EU-Afganisztán konferencia második napján Brüsszelben 2016. október 5-én. Mellette Mevlüt Cavu- soglu török külügyminiszter (jobbra), az első sorban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (balra) EU-Afganisztán konferencia Brüsszelben. Asraf Gáni afgán elnök, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jens Stolten­berg NATO-főtitkár (balról jobbra) a konferencia második napján Brüsszelben, október 5-én. A tanácskozáson az uniós tagországok külügyminiszterei és mintegy 70 ország képviselői vesznek részt. táni tálibokat, hogy járulja­nak hozzá egy „tisztességes" béke megteremtéséhez Ka­bullal az évtizedek óta hábo­rúban álló ország újjáépítése érdekében. Az afgán konfliktust nem le­het a harcmezőn megnyerni,, a békéhez egyetlen út vezet, annak egyetlen módja az af­gán kormánnyal való tárgyalá­sos rendezés - hangsúlyozta a külügyminiszter. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nyi­tóbeszédében kijelentette, 2017-ben az Európai Unió lesz Afganisztán legjelentősebb fej­lesztési adományozója. Nemzetközi erősfeszítéseket és helyi kapacitásbővítésre az unió több mint 1 milliárd eu­rót különített el erre az évre és fenntartja támogatását a 2020- ig tartó időszakra. Elmondta, hogy több mint 4100 európai állampolgár segí­ti a helyi biztonsági erők mun­káját a NATO vezette misszió keretében és a kabuli rendőri egységek kiképzése által. A hozzájárulások egy bizton­ságos, demokratikus, gazdasági fejlődésen és jogállamiságon alapuló Afganisztán melletti el­kötelezettség stratégiáját tükrö­zi-tette hozzá. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ér­kezéskor aláhúzta, fontos üze­netet küld Európa az afgán nép­nek azzal, hogy támogatja és kötelezettséget vállal a háborúk sújtotta ország békéjének meg­teremtését. Feldolgozott agártermékek A magyar agrárexpor­ton belül az elmúlt években a feldolgozott termékek aránya 60 százalékról 80 szá­zalékra emelkedett- mondta Fazekas Sándor földművelésügyi mi­niszter szerdán az Ml aktuális csatornán. Budapest. Kifejtette: az idén is biztatóak a kilátá­sok, tavaly mintegy 8 mil­liárd euró volt a magyar agrárkivitel, ezt a teljesít­ményt remélhetően 2016- ban sikerül felülmúlni. Hozzátette: a magyar ag­rárexport gyorsan emelke­dik, az elmúlt három-négy év alatt 30 százalékkal nö­vekedett, ami megélhetést, munkahelyet, jövedelmet jelent a gazdáknak még ak­kor is, ha az árak nyomottak, az orosz embargóval, illetve a sertés és a tejipari piaci válsággal kell megküzdeni. Kiemelte: az agrárexport piacáért kemény küzdelmet kell folytatni, kevés helyen bővül a fizetőképes keres­let, az energiaárak csökke­nése miatt a termény-, ta­karmány- és élelmiszerárak mérséklődnek. A magyar agrártermékek mintegy száz országba jutnak el, a legnagyobb felvevő az Eu­rópai Unió - tette hozzá. A miniszter kitért arra, hogy az orosz embargó a magyar élelmiszerek 30 százalékát érintette, a fél­kész- és konyhakész ter­mékekre nem vonatkozik a tilalom, például vetőmagok esetében sikerült növelni a magyar kivitelt, de a rubel árfolyamának gyengülése hátrányt jelent. Úgy vélte, az embargó megszűnése után sem lesz könnyű visszakerülni az orosz piacra, Oroszország ugyanis növelte saját ellá­tását, illetve az odaszállító cégeket minősíttetni kell. Béremelés az egészségügyben Szíriái válság: mi a megoldás? Nem helytálló a szíriai konfliktusnak az a megközelí- lomban a kormány támogatói tése, hogy biztosan az Egyesült Államok beavatkozása és ellenzői. Az Egyesült Álla­jelenti a megoldást - állapították meg szakértők szer- mok azonban nem így tekint a dán Budapesten, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) konfliktusra, hanem az Iszlám által rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Állam fenyegetését látja ben­Megalázás helyett ma megbecsülést kapnak az egészség- ügyi dolgozók - közölte a Fidesz szerdán az MTI-vel, miután Ónodi Szűcs-Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumá­nak egészségügyért felelős államtitkára sajtótájékoztatón elmondta, hogy a legtöbb egészségügyi intézményben a na­pokban kapják meg emelt összegű bérüket a munkavállalók. Budapest. Wagner Péter, a KKI vezető kutatója kifejtette, „több­rétegű" konfliktusról van szó, hi­szen míg a szíriai erők küzdenek egymás ellen, jelen vannak a regionális szereplők: Irán, Török­ország, a Hezbollah, iraki milíciák, valamint megjelennek a nagyha­talmi érdekek is az Egyesült Álla­mok és Oroszország révén, ráadá­sul az ellenzék egy részét az öböl menti országok is támogatják. A helyzetet az teszi különlegessé, hogy ennyire sok szereplő van, ezért olyan nehezen követhető és kibogozható, pontosan melyik szereplő mit tesz és mi az érdeke - mutatott rá. Szalai Máté, a KKI kutatója, egyetemi tanársegéd kiemelte: éppen ezért ahhoz, hogy legyen kiút a válságból, olyan megoldás­ra van szükség amely többé-ke- vésbé minden szereplőnek elfo­gadható. Az utóbbi időben sokan azt várták, hogy majd a nagy­hatalmak oldják meg a konflik­tust, az Egyesült Államoknak és Oroszországnak kell megegyez­nie, ami egy rossz „hidegháborús beidegződés" - vélte. A kutató úgy látja, az is fontos, hogy a külső szereplők mennyire tudnak nyomást gyakorolni a he­lyi szövetségeseikre, mert példá­ul az elmúlt időben Oroszország és a szíriai kormány között is fe­szültség volt tapasztalható. Egeresi Zoltán, a KKI külső munkatársa, a Nemzeti Közszol­gálati Egyetem munkatársa sze­rint nehéz megmondani, hogy mekkora hatása lesz a szíriai konfliktusnak a világtörténe­lemre. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez az évek óta elhúzódó konflik­tus az átalakuló világrend egy tünete: új hatalmi realizmus kezdődött, amikor az Egyesült Államok szerepe csökken, ke­vesebb mozgástere van, mint például a kilencvenes évek elején - mondta. Hozzátette: ugyanakkor más hatalmak meg­erősödtek és nagyobb befolyást követelnek, így Törökország, Irán és Szaúd-Arábia, valamint kis államok is aktívan jelennek meg, például Katar. Szalai Máté felidézte: a szíriai polgárháború úgy kezdődött, hogy megvoltak a társada­lomban a kormány támogatói és ellenzői. Az Egyesült Álla­mok azonban nem így tekint a konfliktusra, hanem az Iszlám Állam fenyegetését látja ben­ne, ezért olyan szövetségese­ket keresett, akik hajlandók a terrorszervezet ellen harcolni, viszont a helyi ellenzéknek Bassár el-Aszad szíriai elnök a fő ellenség - magyarázta. Hoz­záfűzte: ezért a kurdok lettek az amerikai stratégia főszereplői, mert ők nem a szíriai kormány­nyal harcoltak elsősorban. Egeresi Zoltán Törökországról beszélve elmondta: az ország­nak alapvetően változnak az érdekei Szíriát illetően, hiszen a szíriai erőviszonyok is változnak, és a kurd kérdés is alakul. 2011 végén Törökország még azt gon­dolta, hogy az arab tavasz eléri Szíriát, és Aszad átadja a hatal­mat egy más csoportosulásnak, Ankarának pedig előnyös lenne, ha az egy törökbarát csoport lenne, ezért támogatta az ellen­zéket - emlékeztetett. Úgy látja, Aszad megbuktatá­sa még mindig hivatalos célja Törökországnak, de most inkább az Iszlám Állam visszaszorításá­ra összpontosít, és ezzel párhu­zamosan a régióban a kurdok megerősödésének' magakadá­lyozására törekszik. Budapest, a nagyobbik kor­mánypárt közleményében azt írták, hogy míg a szocialisták kormányzásuk alatt utcára tet­tek több ezer egészségügyi dol­gozót, elvettek tőlük egyhavi bért és létbizonytalanságba so­dorták őket, ma a munkaválla­lók megalázás helyett megbe­csülést kapnak és egy többéves Ópazova. Egy helyi tévécsator­na arról számolt be, hogy a Belg- rádból a magyar határ felé elin­duló mintegy 300 migráns nagy része úgy döntött, hogy visszatér a fővárosba, mert elfáradtak és az eső is elkezdett esni. Mintegy 50 migráns azonban folytatta az útját Újvidék felé. Mintegy 300 fiatal férfi délelőtt indult el a belgrádi autóbusz-pá­béremelési program részesei. A napokban érkező magasabb jövedelem a béremelés első üteme. Az ápolóknak 2019- ig átlagosan 65 százalékkal, a szakorvosoknak és szakgyógy­szerészeknek két év alatt 207 ezer forinttal nő a jövedelmük. A polgári kormányzás óta 500 milliárdos fejlesztés indult az lyaudvarróL A helyszíni beszámo­lók szerint önként keltek útra, azt mondták, nem várakoznak tovább a hidegben, folytatni akarják út­jukat, követelve a határ megnyi­tásán. A Blic című szerb napilap szerint a migránsok legfeljebb harmincéves férfiak s a csoport tagjai szinte kivétel nélkül Afga­nisztánból, Pakisztánból vagy Irakból érkeztek. A lapnak úgy egészségügyben. Eddig 300 mil­liárd forintot fordítottak az egész­ségügyi dolgozók béremelésére, és a most indult béremelési prog­ramra két év alatt újabb 100 milli­árd forintot költenek - írták. Az ápolók bruttó alapbére szeptember elsejétől átlagosan 26,5 százalékkal a szakorvosok és szakgyógyszerészek alap­bére bruttó 107 ezer forinttal nőtt. A jövő évi költségvetésben 325 milliárd forinttal több jut az egészségügyre, mint a baloldali kormányok utoljára benyújtott költségvetésében - áll a közle­ményben. nyilatkoztak, hogy a szerb-ma­gyar határhoz terveznek vonul­ni, és egészen addig ott akarnak tartózkodni, amíg a magyar határ megnyílik előttük. Egy migránsokat segítő informá­ciós központ képviselője, Gordan Paunovic úgy nyilatkozott vélemé­nye szerint a migránsokat „valami­lyen aktivisták" bíztatták indulásra. Feltételezhető, hogy a No Borders nevű csoport áll az illegális beván­dorlók tüntetése és útra kelése hátterében: korábban is tiltakozásra buzdították mára migránsokat Visszafordultak a migránsok A magyar határ felé kedden elindult migránsok nagy része, miután estére a Belgrádtól mintegy 30 Icilométerre feltvö vajdasági Ópazo- vára (Stara Pazova) ért, úgy döntött, hogy visszatér a szerb fővárosba.

Next

/
Thumbnails
Contents