Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-05 / 233. szám
PROMÓCIÓ Várjuk az őszi szünetet PIHENÉS Alighogy elkezdődött az iskola, a gyermekeink máris számolják az őszi szünetig hátralévő napikat, ám az sem kizárt, hogy mi, szülők még náluk is jobltan várjuk a sulimentes időszakot. Szerencsére van olyan hely, ahol a család apra- ja-nagyja zavartalanul tud pihenni: a családitarát Danubius szállodákban a Bubbles Club animátorai izgalmas foglalkozásokkal kötik le a gyerkőcök energiáit. A szülők eközben pihentető masszázzsal vagy az élmény medence simogató buborékjai közt lazítva töltődhetnek fel, a nagyszülők pedig a gyógy vizek és a kezelések által regenerálódhatnak. A Danubius szállodák kiváló konyhájának és széles ételválasztékának köszönhetően mindenki megtalálhatja a kedvenc fogásait. Érdemes bebiztosítani Emberpár a rézkorból Egy összeölelkezve eltemetett, rézkorból származó emberpár sírját tárták fel a Tatabányai Múzeum munkatársai a hétvégén - tájékoztatta az MTI-t hétfőn az ásatás vezetője. Tatabánya. Kisné Cseh Julianna elmondta, a férfit és a nőt valószínűleg közös halotti lepelbe burkolták. Az asszonyt teljesen felékszerezve temették el, csontjai között gyöngyöket, tengeri kagylókat találtak. Komárom-Esztergom megyében ez az első rézkori, páros temetkezéses lelet. A sírra az ipari park egyik cégének építkezésén találtak rá. A leletek korát ötezer évesre becsülik, a késő rézkor bádeni kultúrájához tartoznak. A régészek a sír közelében további nyolc helyen végeztek feltárást, három helyen egy-egy teljesen ép edényt találtak, melyet valószínűleg szándékosan helyeztek el az elhunytak közelében, mert egy padkával is védték a tárgyakat. A további helyszíneken pattintott kőeszközök kerültek elő. Kisné Cseh Julianna elmondta, érdemes további figyelmet fordítani az építkezéssel érintett területre, mert ebben a korban még nem különültek el a temetők és az emberi lakhelyek, így a környéken sírok és településnyomok egyaránt előfordulhatnak. Létezik az északi fény hangja Finn kutatók kimutatták, hogy az északi fénnyel, az aura borealisszal kapcsolatban emlegetett hang nem az emberi képzelet szüleménye, hanem valóban létezik, különleges elektromágneses jelenség okozza. Helsinki. Unto Lai ne finn akusztikaprofesszor és kutató- csoportja megállapította, hogy a hang az úgynevezett hőmérsékleti inverzió szintjéről, a talajtól csak mintegy 70 méterre keletkezik. A hőmérsékleti inverzió az a meteorológiai jelenség amikor - a szokásostól eltérően - a meleg légtömeg a hidegebb légtömegre siklik fel. * A felső légkör Nap által ionizált tartománya, az ionoszféra pozitív elektromos töltései az inverziós szinten összeütköznek a talaj szintjéről felemelkedő töltésekkel. A reakció erős hangjelenséggel jár, amely a felszínhez közelítve kerepelés- hez, dörgéshez hasonlít. „Akkor a legvalószínűbb a hang ha az időjárás tökéletes nyugalomban van egy erős geomágneses vihar idején. Az optimális feltételek ritkák, ám amikor fennállnak, majdnem száz százalékosan bizonyos, hogy hang keletkezik - mondta Laine az Yle csatorna adásában hétfőn. A professzor 17 éve kezdett a projektbe, mert zavarta az emberi észlelés és a tudományos tények közötti konfliktus. A kutatócsoport friss eredményeit a finnországi Kumóban egy északi fényről szóló szemináriumon ismertették nemrég. Az 1900-a évek elején a tudósok úgy vélték, hogy a tényleges elektromágneses jelenség sosem játszódik le a talajtól számított 80 kilométernél alacsonyabban. Az emberi fül valószínűleg semmit sem hall meg ilyen mesz- szeségből, ezért az északi fényhez kapcsolt hangjelenséget a mérőfelszerelések rúdjai által keltett zajnak tulajdonították, vagy úgy gondolták, az a felszíni mágneses vihar hangja. Az északi fény hangjának létezését végül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) vetette el végérvényesen az 1960-as években, ezután évtizedeken át az emberi képzelet szüleményének tekintették. Kutatásának elején felkészült arra, h.ogy a hang az emberi fül mágneses vihar alatti élettani jelensége az erre érzékenyeknél- mondta Laine professzor a Yle műsorában. A projektet a sodankylai geofizikai obszervatóriummal együtt indították, eleinte a professzor maga finanszírozta, mert mások nem hitték el, hogy az északi fény hangja valóban létezik. Fizikai Nobel-díjak Nils Martensson, Goran K. Hansson és Thomas Hans Hansson, a Svéd Királyi Tudományos Akadémiának a fizikai Nobel-díj odaítéléséről döntő bizottság tagjai (balról jobbra) bejelentik, hogy az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeikért David Thouless, Duncan Haldane és Michael Kosterlitz brit születésű tudósok (a kivetítőn balról jobbra) nyerték el a fizikai Nobel-díjat a stockholmi Nobel-fórumon 2016. október A-én. Az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért három brit születésű tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapja az idei fizikai Nobel-díjat-jelentette be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása. Stockhqlm/Budapest. A fizikai Nobel-díjat 1901 óta eddig 110 alkalommal ítélték oda 204 tudósnak, de a díjazottak száma 203, mert az amerikai John Bardeen - eddig egyedüliként - két alkalommal (1956,1972) is I megkapta a kitüntetést. Az elismerésben 47 alkalommal részesült egy tudós, 32 alkalommal kettő, 31 alkalommal pedig három. 1901 óta hat alkalommal (1916,1931,1934,1940,1941, 1942) nem adományoztak fizikai Nobel-díjat. Az eddigi kitüntetettek között két nő van: Marie Curie 1903- ban, Maria Goeppert-Mayer 1963-ban volt díjazott. Marié Curie több szempontból is rekorder: személyében 1903-ban először érdemelt ki nő Nobel-díjat, amikor férjével, Pierre Curie-vel elnyerték a fizikai Nobelt. A kitüntetés történetében ők az első Nobel-díjas házaspár is. Marie Curie 1911-ben a kémiai Nobel-díjat is elnyerte, ezzel a hők között ő az egyedüli kétszeres Nobel-díjas tudós. A fizikai Nobel-díjasok átlagéletkora 55 év. A díjat legfia- talabban, 1915-ben az akkor 25 éves Lawrence Bragg kapta, legidősebb korában pedig 2002- ben az akkor 88 éves Raymond Davis Jr. nyerte el. „Családi" díjazásra a Curie-házaspáron kívül több példa is van még a fizikai Nobel-díj történetében: Lawrence Bragg édesapjával, Williammel közösen részesült a kitüntetésben 1915-ben, és ha nem is egyszerre, de Niels Bohr (1922) és fia, Aage N. Bohr (1975), Manne Siegbahn (1924) és Kai M. Siegbahn (1981), valamint J.J. Thomson (1906) és George Paget Thomson (1937) személyében szintén apa és fia vehette át a kitüntetést. Magyar születésű tudósok közül eddig hárman kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp „a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (di- namida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", 1971-ben pedig a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes „a holográfiái módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért". Az elmúlt évek fizikai No- bel-díjasai: 2013 - Francois Englert, akik megjósolták az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését. Teoretikusan bizonyították azt a mechanizmust, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének megértéséhez, és amelyet aztán a CERN részecskegyorsító kutatói megerősítettek az elemi részecske felfedezésével. 2014 - Három japán kutató, Akaszaki Iszamu, Amano Hiro- si és - az 1999 óta az Egyesült Államokban dolgozó, amerikai állampolgár - Nakamura Sudzsi (Shuji Nakamura) a kékfény-ki- bocsátó dióda (kék LED) feltalálásáért. v 2015 - Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós a neutrínóoszcilláció felfedezéséért. —.IXjmikro- xJrx cenzus la. 2016 KÖZPONTI KSH STATISZTIKAI ' HIVATAL S*’'' :R8 '<&£** rt feSS ...— 4m . 06 80 200 01A m a családi pihenést már most az őszi szünetre, és mielőbb tefoglalni a kecsegtető őszi ajánlatok valamelyikét a www.danubius- hotels.hu weholdalon.
