Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-05 / 233. szám
FOTÓ: MTI/EPA/Patrick Seeger Ma gyarellenes uszítás Kolozsvár, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári szervezetének elnöke is feljelentette a Bl hírtelevíziót a romániai Országos Audiovizuális Tanácsnál egy vasárnapi műsor magyarellenes uszításai miatt. A vasárnap esti műsorban - amint a Főtér.ro portál idézte- Radu Banciu műsorvezető a magyarországi kvótanépszavazás kapcsán arról értekezett, hogy a magyar is migránsnép, amelynek nincs mit keresnie Európában. „Orbán úr, tudja meg, hogy Romániának is jobb lenne magyarok nélkül"- mondta Banciu, majd így folytatta: „Az arabok Szíriában és Palesztinában, önök Magyar- országon, mi itt, rendben?" A műsorvezető azt a nézetét is kifejtette, hogy a romániai magyarok „ha annyira magyarnak tartják magukat és annyira románellenesek, menjenek Magyarországra". Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke elfogadhatatlannak tartotta az újságíró megbélyegző kijelentéseit. „Ezek sértőek a magyar közösségre nézve, sem az RMDSZ, de úgy gondolom, hogy egy romániai állampolgár sem vállalhat ezekkel közösséget" - idézte az RMDSZ hírlevele az ügyvezető elnököt. „Elfogadhatatlan az az állítás, miszerint a magyar embereknek semmi keresnivalójuk az országban, ez esetben különösen az, hogy átlátszó módon vajmi gazdasági bevándorló szerepet sóznak ránk" - adott hangot véleményének Kovács Péter. Az ügyvezető elnök hozzátette, az RMDSZ azt kérte a román médiahatóságtól, hogy büntesse meg a Bl televíziót, és kötelezze nyilvános bocsánatkérésre a visszaesőnek számító műsorvezetőt. Menekültek visszafogadása Brüsszel. Az illegális migráció kezelése érdekében afgán menekültek visszafogadásáról szóló egyezményt között az Európai Unió Afganisztánnal - írta közleményében az Európai Bizottság hétfőn. A megállapodás értelmében pénzügyi támogatás fejében Afganisztán vállalja, hogy az unióval közösen megakadályozza az illegális migrációt és visszafogadja az Európába vándorolt, nemzetközi védelemre nem jogosult állampolgárait. Megjegyezték, hogy a nemzetközi szerződéseknek megfelelően az uniónak továbbra is kötelessége a háború és az üldöztetések elől menekülők befogadása, ugyanakkor visszafordíthatja a gazdasági bevándorlókat. Az EU-Afganisztán konferenciát tart az Európai Tanács az uniós tagországok külügyminisztereinek és szakdiplomáiéinak, John Kerry amerikai külügyminiszter. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Asraf Gáni afgán elnök és Donald Tusit, az Európai Tanács elnöke részvételével Brüsszelben. A konferencia témája a migrációs válság megoldása mellett a háború sújtotta ország békéjének megteremtése és megőrzése, a gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseit, valamint az állami reformtörekvések uniós támogatása lesz. Magyar-holland két jó barát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) kezet fog Bert Koenders holland külügyminiszterrel közösen tartott sajtó- tájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2016. október 4-én Barátiak a magyar-holland kapcsolatok, és erre lehet építeni az EU jövőjét 1 érintő vitákban is - mondta Szijjértó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, miután Bert Koenders holland külügyminiszterrel egyeztetett. Budapest. Szijjártó Péter kiemelte: az uniót érő kihívások tekintetésben Magyarország és Hollandia sok mindenben egyetért, de álláspontjuk között vannak különbségek is. Abban mindenképpen egyetértenek, hogy az EU legfontosabb erénye az egység ezért kerülni kell minden olyan eshetőséget, amely ennek megromlásához vezethet - jelentette ki. Közölte: éppen ezért hasonló az álláspontjuk a britek távozását illetően, mindketten sajnálják, mert jobb lett volna az EU-nak, ha a maradás mellett döntenek. Gazdasági és politikai szempontból komoly károkat okoz a távozás, de tiszteletben tartják a britek döntését - mondta. A külügyminiszter hangsúlyozta: az EU jövőjéről folytatott vita ténye jó hír, hiszen irreális elvárás lenne, hogy 28 szuverén tagállam mindig mindenben értsen egyet. Az viszont nem jó hír, hogy a viták jelentős részét nem a józan ész talaján, hanem érzelmek alapján vívják meg, a vitáknak a józan észen és a nemzetközi jogon kell alapulniuk - magyarázta. Arról is beszélt, hogy bár vannak különbségek a magyar és a holland álláspont között a bevándorlási válságot illetően, a holland kormány mindig higgadtan érvelt, és részükről nem érték inzultusok Magyar- országot. * Abban egyetértenek, hogy fontos a külső határok védelme, fontos a terrorellenes küzdelem, az ellenőrizetlen és korlátozatlan migráció pedig bajt hoz Európára - mondta. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország a bevándorlásra biztonsági és szuverenitási kérdésként tekint, nem adjuk fel szuverenitásunk egyetlen elemét sem, és csak mi, magyarok dönthetünk az ország jövőjéről, arról, hogy kit engedünk be az országba és kit nem. Kitért arra is, hogy Hollandia Magyarország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere, a magyar-holland gazdasági és kereskedelmi együttműködés jelentős hatással van a magyar gazdaság teljesítményére, hiszen 800 itt tevékenykedő holland vállalat 22 ezer magyarnak ad munkát, és a magyarországi holland befektetések értéke kétmilliárd euró. Bert Koenders hangsúlyozta: ahhoz, hogy az EU tagállamai együtt maradhassanak, meg kell vitatniuk a nézetkülönbségeiket is. Mint minden családban, az EU-ban is vannak dolgok, amelyek egyeseknek nem tetszenek, más dolgok viszont igen - mondta. Hozzáfűzte: fontosabb, miben értenek egyet, mint az, hogy miben nem. Úgy látja, hidakat kell építeni Európában, hogy ebben a veszélyes világban összetartsunk és előrelépjünk. Egy, a Brexittel kapcsolatos kérdésre a holland miniszter kifejtette: Nagy-Britannia fontos szövetséges volt, veszteség a távozása, de remélhetőleg jó megállapodásokat sikerül majd kötni az országgal. Szijjártó Péter kérdésre válaszolva a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban közölte: ilyen vagy hasonló konstrukció több helyen, több EU-tagállam- ban is létezik, és ha valakinek konkrét jogi baja van a kötvényekkel, akkor a megfelelő hatóságnál kell megtennie a megfelelő lépéseket, „addig minden politikai vita". Tüntetőkre ólomsöréttel... KlJEV. Fontos beismerő vallomást tett a bíróságon a jogászok szerint a feloszlatott ukrán rohamrendőrség, a Berkut egy vád alá helyezett parancsnoka a kijevi Majdan-tüntetéseken 2014 februárjában történt vérontásokkal kapcsolatosan. A harkivi Viktor Sapovalov elmondta, hogy gumilövedékek helyett ólomsörétes lőszert osztottak ki az európai integrációt és hatalomváltást követelő tüntetők ellen bevetett rohamosz- tagosoknak. Az Ötös ukrán hírtelevízió keddi beszámolója alapján a volt berkutos az előzetesben eltöltött másfél év után most először ismerte be részben bűnösségét, egyben bocsánatot kért azért, mert tétlen maradt, amikor szemtanúja volt annak, hogy a rendfenntartók gumibotokkal verték az embereket, és rájuk lőttek. Sapovalov a tárgyaláson megnevezett több volt berkutost is, akik részt vettek annak idején a tüntetők elleni karhatalmi fellépésben. Ellene az a vád, hogy alakulatparancsnokként túllépte hivatali hatáskörét. Olekszandr Kovalcsuk ügyész szavai szerint a harkivi Berkut-alakulat tagjai mintegy 110 embert sebesítettek meg a kijevi tüntetéseken. A volt Berkut-parancsnok elárulta a bíróságon azt is, miként különböztették meg egymást a különböző Berkut-alaklulatok. Szavai szerint a különböző megyékből érkezett elitalakulatosok a sisakjuk hátuljára más-más színű matricát ragasztottak. Az áldozatokat képviselő Olekszandr Muszijenko ügyvéd szerint ez segíthet azonosítani a tüntetőket lövő rohamosztagosokat, akik a művelet közben maszkot viseltek, és így az arcuk nem volt látható. Klímaegyezményt kötöttek STRASBOURG. Martin Schulz, az Európai Parlament (jobbra) átnyújtja Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének a párizsi klímamegállapodást, miután az Európai Parlament ratifikálta azt a stras- bourgi plenáris ülésén 2016. október 4-én. Középen Ségoléne Royal francia környezetvédelmi miniszter. HIRDETÉS 40* HETI VÁRHATÓ FŐNYEREMÉNY: 90 millió EURÓ* ♦BftUTTO ÖSSZEG
