Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-25 / 250. szám

FOTÓK; P. TÓTH LÁSZLÓ Me gpendített lelki húrok ről beszélt. Miközben a háttér­vetítésen sorra jelentek meg az összetéveszthetetlen motívu­mokra épülő, egyedien sajátos hangulatú, színvilágé képek, a szöveg elsősorban azt bizonyí­totta, hogy az iskolázatlan, pu­ritán életvitelű, következetesen etikus magatartásé Balázs ]ános toliforgatóként is maradandót alkotott, s életműve része kell, hogy legyen a XX. századi ma­gyar irodalomtörténetnek. Jelen sorok írója Paróczai Gergely (1936-1966) Szege­Farkas Zoltán (balra) és Máté Krisztián színművész versekkel illusztrálta a II. Pál József Konferencián elhangzott néhány előadást Handó Péter író, a konferencia egyik szervező személyisége a rendszerváltás évtizedében létrejött irodalmi és művészeti csoportosulás előzményeiről, céljairól, törekvéseiről, kiemel­ten az 1988/89-ben létrehozott mindmáig eredményesen mű­ködő Balassi Bálint Asztaltársa­ság tevékenységéről mondta el gondolatait. Bódi Tóth Elemér költő, a Nógrád Megyei Hírlap kulturális rovatának egykori vezetője Szujó Zoltán grafikus- művésszel kapcsolatos emlé­keit elevenítette fel. A modern Salgótarján születésének, meg­erősödésének egy emberöltővel ezelőtti évtizedeiben élt alkotó kétségkívül az akkori művésze­ti élet egyik figyelemre méltó egyénisége volt, aki főként a nehéz sorsú, lecsúszott egzisz- tenciájú, esélytelen sorsú embe­reket, a köztük lévő viszonyokat, az épülő, szépülő város mögötti világot emelte be a képzőművé­szetbe. Lényegében az utóbbit kérdéskörre koncentrált a mar­kánsan fogalmazó, Hibó Tamás grafikusművész is, akiről Földi Péter Kossuth-dijas festőmű­vész beszélt. A pályatárs mély empátiával, egyszersmind szak­mai hozzáértéssel elemezte a hetvenes-nyolcvanas évtized sajátosságait, mondhatni visz- szásságait kivételes tehetséggel, egyedi módon ábrázoló, fájdal­mat, a bölcsességet, démoni- ságot és drámaiságot egyaránt sugárzó, erősen metaforisztikus alkotásainak értékeit. Földi Péter számára Hibó Tamás művészete az igazmondása szinonimája. A konferencia következő blok­kja - három előadása - a Balázs Jánoshoz hasonló élettérben kettőjük gyermekkorban fogant szoros barátságára alapozva mutatta be. A Dukay Nagy Ádám- aki maga is költő, a Palócföld korábbi munkatársa, szerkesztő­je - főként esztétikai szempon­tok alapján értékelte Szepesi József líráját, a sorstársak, a ki­semberek érdekében kifejtett publicisztikai munkásságát. Ha­sonló szellemben emlékezett meg pályatársáról Madár János, igyekezvén elhelyezni Szepesi József szellemi hagyatékát a magyar irodalom egészében. Szorgalmazta, hogy kiadatlan versei, írásai - másokhoz hason­lóan - kerüljenek a nyilvánosság elé, s ezáltal is nagyobb megbe­csülésben, elismerésben legyen részük. Az előadások végezté­vel a jelenlévők megnézhettek egy néhány perces, 1992-ben készült filmet - amelyet Czene Gyula bocsájtott a szervezők rendelkezésére - Pál Józsefről, amint egy gyermektáborban a magyar irodalom nógrádi klasz- szikusairól, értékeiről „mesélt" a rá jellemző alapos tudással sza­batos fogalmazásban. A hagyomány- és értékőrző konferencia könyvbemutató­val ért véget. Ugyanis erre az alkalomra jelent meg „A pa­lóc mentor" című emlékkötet, amely - Handó Péter és Molnár Edina szerkesztésében - az elmúlt évi I. Pál József Konfe­rencia előadásait tartalmazza, kiegészítve néhány visszaem­lékező írással és Pál József műveiről megjelent kritikák­kal. A Lélekpendítők Társasága által kiadott könyv - amely egy sorozatot hivatott elindítani- megjelentetését a Nemzeti Kulturális Alap és a Rím Kiadó Földi Péter Kossuth-díjas festőművész Hibó Tamás grafikai életművét értékelte. Balra: Handó Péter, a konfe­rencia egyik szervezője. den indult és Salgótarjánban is folytatódott lírai - rövid élete miatt torzóban maradt - mun­kásságára, a megyei lapban és a Palócföldben publikált ver­seire, pedagógusi, emberi ér­tékeire irányította a figyelmet. felnőtt, a Pécskő utcai cigány­hegy másik reprezentánsával, Szepesi József költővel foglalko­zott más-más nézőpontból kö­zelítve a témát. Botos Zoltán fes­tőművész az irodalmi, később újságírói pályafutás kezdeteit, támogatta. A borító Pál Erzsé­bet fotója felhasználásával ké­szült. A kiadványnak várhatón Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban és Magyar írószö­vetségben is lesz bemutatója. Csongrády Béla művészeti hagyományokat. Sal­gótarján városa nevében Dániel Zoltán alpolgármester köszön­tötte a konferenciát. Jelentősé­gét hangsúlyozva többek között az alábbiakat emelte ki: „Pál Jó­zsef és alkotótársai befejezetlen soraiba keveredhetnek új tolda­lékok, amitől megváltozik értel­mük, értelmezésük. Ami azonban változatlan: igazolást nyerhet, hogy irodalmi és művészeti éle­tünk meghatározó alakjait - vá­rosunkban mindenképp - meg­becsülés és szeretet övezi... A köztünk élt íróink, költőink és képzőművészeink alkotópályájá­nak, munkásságának felidézése - vállalva ezt az elfogultságot - büszkévé tehet mindannyiunkat. Ahogy egy esztéta fogalmazott: A megismételhetetlen élet ado­mányának szépsége alappillére életművüknek..." Az első előadás nem illesz­kedett szorosan a következők sorába, mert jóval korábbi korról és személyről, neveze­tesen Severini Jánosról szólt. Lengyel Réka, az MTA Bölcsé­szettudományi Kutatóközpont Magyar Irodalomtörténet Inté­zetének tudományos munka­társa a háromszáz évvel ezelőtt, 1716-ban született felvidéki pedagógus, író - amelyet „egy nemzetek feletti nyelven", la­tinul írt - munkásságát mutat­ta be. Kovács Anna irodalmi muzeológus előadásában - amely a „Lokális és globális iro­dalmi élet az 1960-as években Salgótarján viszonylatában" cí­met viselte-elsősorban Balázs János festőművész, költő fel­mérhetetlen értékű örökségé­Salgótarján. Sorjáznak mos­tanság a városban a szomorú évfordulók. Mint Handó Péter Pál József író, szerkesztő-aki öt éve hunyt el - síremlékénél tar­tott megemlékezésen elmond­ta, Paróczai Gergely költő öt­ven, Szujó Zoltán harminc, Hibó Tamás huszonöt - mindketten grafikusművészek voltak - Sze­Zoltán valamint Máté Krisztián, a Zenthe Ferenc Színház két színművésze tolmácsolta. A megjelenteket Gyetvainé Szorcsik Angéla, a Lélekpendítők Társasága elnöke üdvözölte, is­mertette a programot és megkö­szönte a rendezvény támogatá­sát a Nemzeti Kulturális Alapnak, Salgótarján Megyei Jogú Város Bódi Tóth Elemér költő, lapunk egykori kulturális rovatvezetője Szujó Zoltán grafikusművész munkásságát elemezte pesi József költő pedig tizenöt esztendővel ezelőtt távozott az élők sorából. Valamennyiükről hangzott el előadás a Lélekpen­dítők Társasága által szervezett, s a Salgótarjáni Ifjúsági és Ta­nácsadó Iroda nagytermében - a falakon Hibó Tamás és Szujó Zoltán képeivel - tartott II. Pál József Konferencián, amely egy lírai blokkal kezdődött: Pál Jó­zsef, Paróczai Gergely és Szepe­si József néhány versét Farkas Önkormányzatának és Salgótar­jáni Közművelődési Nonprofit Kft.-nek illetve az együttműködő partnereknek - a Balassi Bálint Asztaltársaságnak és a Pál József Alkotói Körnek - a segítséget. Elmondta: az a céljuk a konfe­renciával hogy felszínre hozzák, megismertessék, népszerűsítsék a következő generációk körében a korábban élt alkotók szellemi örökségében rejlő értékeket, s ily módon is ápolják a kulturális, Csokoládé a női léleknek Szécsényben két pedagógus, Báthori Istvánné és Babcsány Lászlóné - miután elvégezték a mentálhigén szakot - 2007- ben megalakították Harmóniában a világgal mentálhigéni és közhasznú egyesületet. Az évek során bővült a tevékenysé­gükbe bekapcsolódók száma, pedagógusok, orvosok, pszi­chológusok, rendőrök és egyéb szakemberekkel. Nagyrészt a nehéz sorban élő hátrányos helyzetű embereknek tartottak önismereti és személyiségfejlesztő tréningeket, előadásokat és különböző foglalkozásokat. Szécsény. Csaknem tíz év el­teltével a tevékenységükben egy jelentős irányváltás tör­tént. Ősszel kezdődő, havonta szerveződő „Csokoládé a női léleknek" Női Szalon elnevezés­sel rendezett foglalkozásukra várják az érdeklődőket. Az el­nevezés Kay Allenbbeugh „Cso­koládé a női léleknek" című könyvéből való. Az összejöve­teleket a Kubinyi Ferenc Múze­um dísztermében tartják. A Női Szalon elsősorban a nőket ér­deklő témákkal fog foglalkozni, olyanokkal amelyek megerősí­tik a női lelket, olyan muníciót adnak a hölgyeknek, amiből a hétköznapok során merítkezni tudnak. Minden összejövetelre meghívnák egy ismert szakem­bert olyant, aki az emberi lélek jó ismerője. Az előadás után be­szélgetésre kerül sor, így válik az este interaktívvá.- A program megszervezé­sében inspirált minket a kol­leganőink, barátnőink, és min­den nő, akivel beszélgettünk - mondta Babcsány Lászlóné. A Női Szalon célját Báthori István­ná fogalmazta meg:- Célunk létrehozni egy olyan női közösséget, amelyből min­den jelenlévő meríthet életerőt, életkedvet, bátorságot a meg­küzdések erőfeszítéshez. A hal­lottak birtokában felismerhetik lelki tartalékaikat, amelyek a mindennapok során megtartó erővé válhatnak. Mivel minden nő alapigénye a szépség, az elfogadó szeretet, igyekszünk meghitt igényes szép környe­zetet teremteni a hangulatos együttléthez. Minden nő igény­li az ÉN-időt, amikor önmagá­val, nőiességével szívesen van együtt. Mi ezt szeretnénk ha­vonta biztosítani. Az első összejövetelre októ­ber 25-én, azaz ma kerül sor. A meghívott szakemberük a mé­diából jól ismert Soma, aki a női lélek ismerője. A továbbiakban az előadók között szerepel dr. Buda László orvos-pszichiáter, Mit üzen a test című könyv szerzője. Szű- kebb hazánk Nógrád megyéhez kötődik Heszna PrimaPrimisszi- ma-díjas nemzetközi újságíró, aki ugyancsak a vendégük lesz. Ellátogat hozzájuk Tar Ildikó pszichiáter, F. Porcz Judit, aki a mese és lélek kapcsolatának jól ismerője. Vendégük lesz több jól ismert szakember is. A Női Szalon a nőkről a nőknek szól, de a szervezők szívesen látnak férfi vendégeket is, nem csak Szécsényből, hanem a megye más településeiről is. Szenográdi Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents