Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-24 / 249. szám

Meg kell menteni Brüsszelt az elszovjetesedéstől Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy meg­mentsék Brüsszelt az „elszovjetesedéstől" - mondta Orbán Viktor vasárnap Budapesten, a Kossuth Lajos téren, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján rendezett állami díszünnepségen. A kormányfő beszédében "évezredes igazságként" azt is mondta: „fő dolgokban egység, egyebekben szabadság, és mindenekben szeretet". Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol katonai tisztele­tadással felvonták Magyarország lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján 2016. október 23-án. Budapest. A miniszterelnök október 23-át a büszkeség napjának nevezte. „1956 októberének fényes emléke mindannyiunké", közös örökség amely 60 év után is felemel, megtisztít - mondta, hangsúlyozva: 1956 hőseinek köszönhetően még a magyar törté­nelem legsötétebb éveiben, a szovjet megszállás alatt is volt mire büszkének lenni. Orbán Viktor beszédében külön köszöntötte az ünnepség díszvendé­gét, Andrzej Duda lengyel államfőt, a magyar és a lengyel nép barátságát pedig két szabadságszerető, bátor nemzet ezeréves barátságaként jelle­mezte. „Isten óvja Lengyelországot!" - mondta. Hangsúlyozta: a magyarok sohasem mondanak le a szabadságról. Kiemel­te: 1956 októberében Budapesten „a történelem menete fordulatot vett", a „megjövendölt kommunista világfor­radalom helyett kitört a kommunista világ elleni forradalom", és „megüzen­tük a Nyugatnak", hogy a Szovjetunió sebezhető, valamint, hogy ezen a vi­lágon csak a templomok tornyán lévő csillagok maradandók. Kifejtette: a ma­gyarok a kommunizmust és a szovjet megszállást is túlélték, „ma felemelt fővel, erőnk teljében, egy erős Magyar- ország magabiztos fiaiként" állhatunk itt. A kommunista pártállamot meg­döntöttük, a szovjeteket hazaküldtük, és kigyógyítottuk hazánkat "a diktatú­ra szövődményeiből" - fogalmazott. A kormányfő szerint 1956-ban a rendít­hetetlennek hitt szovjet kommunizmus olyan sebet kapott, amelyből már nem tudott felépülni, 1956 után vezetőivel együtt „elvitte az ördög". Úgy látja, senki sem tudhatja, honnan van erő és készség a magyarokban, akik a semmi­ből támadva „parittyás Dávidként min­den száz évben egyszer a legnagyobb csodákra képesek". Talán ugyanaz az ősi tudás van bennünk, mint két és fél ezer éve a görögökben, akik hitték, hogy a boldog élet titka a szabadság, a szabadság titka pedig a bátorság - vé­lekedett. Orbán Viktor hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak van tehetsé­günk a szabadsághoz; ám a szabadság nem egy állapot, ahova eljuthatunk, hanem egy létforma, „olyan mint az úszás: aki abbahagyja, elsüllyed". Úgy vélte, 1956 őszén mindenki láthatta a szabadságot a maga szépségében. Be­szédét azzal folytatta, ha egy nemzet feladja függetlenségét, bármikor visz- szasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé; „a birodalmak bekebelező és meg­emésztő étvágyával szemben csak a saját nemzeti függetlenségünk védhet meg bennünket". Mint fogalmazott, „a szovjet birodalomnak is azért akadtunk meg a torkán", mert „ragaszkodtunk nemzeti eszménkhez". Szerinte ma ezért sem fogadható el, hogy az EU-t modern kori birodalom­má alakítsák, hogy a szabad európai nemzetek szövetségének helyére egy európai egyesült államok lépjen. Euró­pa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az „elszovjetesedéstől", attól, hogy „el akarják dönteni helyettünk, kivel és ho­gyan éljünk együtt a saját hazánkban"- jelentette ki. „Mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában"- húzta alá. Arról is beszélt: a történelem 30 évente a kontinens jövőjéről szóló vi­ták fősodrába löki Magyarországot: így volt ez 1956-ban, amikor „keleti határainkon túlra akartuk tolni a vas­függönyt"; 1989-ben, amikor „nekünk kellett megnyitnunk a határt, hogy német a némethez utat találhasson"; 2015-2016-ban pedig "nekünk kell lezárnunk a határt, hogy megállítsuk a délről özönlő népvándorlást". A miniszterelnök kijelentette: akkor is helytéllunk, ha azok támadnak ránk há­tulról, akiket valójában védelmezünk. Van bátorságunk szembenézni az igaz­ságtalansággal, hiszen az nem ad fel­mentést a kötelesség teljesítése alól, ezért „ránk Európa mindig számíthat" - hangoztatta. „Drámai helyzetek, erős ellenfelek, súlyos tétek mindig lesznek, de ez nem ok arra, hogy úrrá legyen rajtunk a félelem" - fogalmazott. Közölte: nem engedhetünk teret a terroris­táknak, akik hadat üzentek a nyugati világnak, a haszonlesőknek, akik a jobb sorsra vágyakozók százezreit indítják Európa felé, és a naiv lelkek- nek, akiknek fogalmuk sincs, milyen végveszélybe sodorják Európát és ön­magukat. A miniszterelnök arról is beszélt: „nincs győzelem a szívek felemelése nélkül", 1956-ban sem lett volna nél­küle. Hiába a politikai erőfölény, a par­lamenti többség, az új alkotmány, most sem lehetséges a győzelem a szívek felemelése, Magyarország és a magya­rok lelki ébredése nélkül - mutatott rá. Hozzátette: évezredes igazság, hogy „fő dolgokban egység, egyebekben szabadság, és mindenekben szeretet". A kormányfő beszédét a „dicsőség a bátraknak, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok" szavakkal zárta. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadság- harc 60. évfordulója alkalmából, 1956-2016 - A szabad Magyarországért! címmel tartott díszünnepségen az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Pllflf VELÜNK MÁR NAPKÖZBEN IS MULATHATSZ! ELSŐ ADÁS; OKTÓBER 24. A ZENEBUTIK csatornát keresse kábelszolgáltatójánál!

Next

/
Thumbnails
Contents