Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-03 / 231. szám

Látnivalók tárháza az őszi Mátraalján

már csak romjaiban látható. Ha utunkba esik, ezt is érdemes megnéznünk.

Mátrafüred látnivalói közül kiemelném a Palócmúzeumot, a Kozmári-ki- látót, valamint a Szent János-kápolnát. Itt már a középkorban is állt templom, így a története régi időkre nyúlik vissza. A ma álló templom a XVIII. században épült. 1713-ban úgy határozott Gyöngyös városa, hogy Benén (ez volt Mátrafüred korábbi neve) minden évben június 26-án búcsút tartanak hálából, mert megmenekültek a pestisjárványtól. A falu szélén emelkedő Kozmári-kilátó 1900-ban épült, nevét Kozméry János üdülőtelep-igazgatóról kapta. A látvány nagyon szép, rálátni innen a Mátraaljára és Gyöngyösre is. A Palócmúzeumként emlegetett babamúzeum és néprajzi gyűjtemény a Néprajzi Múzeum által is védett, kiemelkedő darabjai a szőttesek és a textíliák. A környékről és a Palócföldről 29 felöltöztetett baba látható a múzeumban. Érdemes betérni ide is, ha időnk engedi.

Mátrafüredről Gyöngyösre a legnépszerűbb közlekedési eszköz, főként a gyerekek körében, a Mátravasút, avagy a kisvasút, ami mintegy fél óra alatt zakatol le a Mátrából a mátraalji városba. (Másik ága Gyöngyössolymos és Lajos- háza érintésével a Szalajkaházig megy, ahonnan 6 kilométeres emelkedősebb túrával érhető el Galyatető.) A kisvasút a XX. század elején épült, az Egri Érseki Uradalom építtette tehervasútként, de később a személyforgalom is rendszeressé vált rajta. Ma is így van, s igen népszerű a kisvasút, idősek és fiatalok egyaránt örömmel használják.

Gyöngyös városa nemcsak a finom borai miatt érdemelne külön írást, hanem látnivalói miatt is, mint ahogyan a hazaút során érintett Gyöngyöspata is. Sorozatunk következő részében erre kalandozunk tovább, tartsanak velünk akkor is! Veszelovszki Balázs

gyón szép, nem szabad kihagyni, ha itt járunk, különösen megható azonban a 2001-ben létesített Naphimnusz park. A park a középkorban élt rendalapító, Assisi Szent Ferenc költeménye alapján a teremtett világot (Nap, Föld, Hold, Víz, Tűz, csillagok, szél, levegő...) mint Isten alkotását dicséri. Ehhez kapcsolódik az Alverna Kápolna, ami a kis parkban található. Itt láthatjuk Szent Ferenc élet- nagyságú szobrát, amint - megidézve az eredeti La Verna hegyet, ahol - megkapta Jézus szent sebeit, vagyis stigma- tizált. Megható és szép, érdemes felkeresni. S ha már itt vagyunk, két dolgot

magasan járunk, a (mostani) Magyarország legmagasabb pontján. S itt azért jusson eszünkbe történelmünk: az elvesztett Magas-Tátra, a Radnai-ha- vasok, a Székelyföld kincsei, vagy a Fogarasi-havasok, amelyek a 2500 méter magasságot is elérik, s a történelmi Nagy-Magyarország részeként hozzánk tartoztak... A tévétorony kilátóként-is. üzemel, s benne egy 8000 darabos minipalack-gyűjteményt is megnézhetünk, a panoráma pedig csodálatos, ezt sem szabad kihagynunk, ha erre járunk.

Mátraházáról „lefelé" indulva kocsival Sástó felé vesszük az irányt.

Az előző héten Pásztóról indulva érkeztünk fel a Mátrába - megidézve az őszi tájat, a Felső-Mátrában barangoltunk Galyatetőig. Most innen kalandozunk tovább a Mátraalja felé. Tartsanak velünk!

Galyatetőről rövidebb, itt-ott nagyon szép kilátást ígérő emelkedés autóút vezet fel Mátraházára. Utunk elágazik Parádsasvár felé, vagyis a Keleti-Mátra irányába. (Erre folytatjuk majd utunkat tovább sorozatunk következő részében.) Útba ejtjük a Csőr-réti víztározó feletti nyerget is. Ez hazánk legmagasabban fekvő víztározója, 1977-ben épült fel a Felső-Mátra falvainak ellátására. Fentről nagyon szépen látni a vizet, érdemes megállni egy pillanatra. S ha itt vagyunk, balra pillantva nemsokára meglátjuk a Vörösmarty Turistaházat, ami után a kékesi sípálya déli pontja, a Veronika-rét következik, majd beérünk Mátraházára.

Érdemes a parkolóban megállni, majd onnan tenni egy kis kört a látnivalókért. Aki éhes vagy szomjas, itt bőségesen talál ennivalót, nagyon finom a lángos, ne hagyjuk ki, ha erre járunk! Az első látnivaló a parkolótól nem messze van, ez pedig a Pagoda. Az épület elődeink természetszeretetéről tanúskodik, s ha ugyan az évek meg is gyötörték, ma ismét eredeti funkcióját betöltve, szép üdülőhelyként szolgál. A majd' 90 éves házat a Mátrai Egylet kezdeményezésére építették 1927-30 között, de ma már műemlék. Hogy jogosan az, arról megy- győződünk, ha arra járunk.

Néhány lépésre innen, a Kékestetőre vezető út túloldalán található a Magyarok Nagyasszonya kápolna. A szép kis ferences templomot 1942-ben szentelte Zadravetz István ferences püspök (aki a salgótarjáni ferences templomot is felszentelte 1936-ban), belülről is na.feltétlenül nézzünk még itt meg: Mária hét örömének útja is látható a kápolna mellett, valamint a reformkor két költőóriásáról, Vörösmartyról és Petőfiről elnevezett pihenőt, benne a XX. század emberáldozatainak emlékoszlopával S ha itt továbbindulunk, Kékestető felé vehetjük utunkat. Hazánk legmagasabb pontja már elénk tárult az idevezető úton jó néhányszor, most azonban egy nagy kaptató után elérhetjük gyalogosan is, a műúton pedig autóval is. Az itt lévő nemzeti színekkel festett kő emlékeztet: 1014 méter

Elhaladunk az Adrenalin Park mellett, ide érdemes betérni, mert a beválla- lósak is, de a kevésbé bátrak is tudnak maguknak „adrenalinforrást" találni. Ez az új építésű központ ugyan távolról nézve nagyon is elcsúfítja a tájat, de a kalandért, amit ad, talán ez igazolható egy kicsit.

Sástó hatalmas parkjával, kempingjével és kilátójával szintén megállásra hív. A kilátóból nagyon szép a panoráma, érdemes feltúrázni ide. Ez a kilátó korábban egy dél-alföldi, Algyő melletti fúrótorony volt, s így került ide. A

maga 50 méterével jó kis kaptató lesz, de meghálálja a szép időben a panorámával. Az állatvilág és a növényvilág szintén nagyon szép, a csendes hely feltöltődést ad a turistáknak. - Innen továbbmenve Mátrafüredre érkezünk, a kis mátraalji faluba.

Aki azonban nem autóval teszi meg az utat Mátrafüredig Mátraházáról, hanem gyalog, a Kalló-völgyön keresztül érkezik. Itt található a Hanák Kolos emlékhely, a Máriácska kegyhely, valamint Mátrafüred közelében a Benevár. 1299-ben említi oklevél a várat, ma

Először tartottak magyar napokat Temesváron

Temesva R. A magyar kisebbség értékeinek és hagyományainak megismertetése volt a tegnap zárult Temesvári Magyar Napok célja; a rendezvény a magyar kormány támogatásával valósul meg. Az első alkalommal megrendezett, háromnapos eseményen néptáncos, könnyűzenei, gasztronómiai, irodalmi, képzőművészeti és színházi programok várták az érdeklődőket. Emellett hagyományos mesterségekkel is megismerkedhettek a látogatók az erdélyi városban.