Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-20 / 246. szám

A mézet népszerűsítik Három hónapos kampány­ban népszerűsíti a mézet az Országos Magyar Méhé­szeti Egyesület, a szervezet útmutatást is ad a fo­gyasztónak a jó minőségű magyar méz vásárlásához azzal, hogy az ellenőrzést vállaló méhészek zársza­laggal ellátott speciális üvegben hozhatják forga­lomba terméküket. Budapest. Bross Péter, az egyesület elnöke szerdán az Ml aktuális csatornán el­mondta, 9 éwel ezelőtt egy öblösüveggyárral közösen ké­szítették el a speciális, dom- bornyomott mézesüveget, amelyet az a méhész használ­hat, amelyik a szerződésben- vállalja, hogy bármikor elle­nőrizhetik. Bross Péter közölte, az egyesületnek 13 500 méhész tagja van, a három hónapos mézfogyasztást népszerűsí­tő kampányukkal pedig azt szeretnék elérni, hogy a ma­gyar mézfogyasztók magyar terméket vásároljanak, főleg hazai termelőtől. Hozzátette: Magyarországon az átlagos mézfogyasztás 70 deka éven­te, a kampányban nemcsak a közvetlen mézfogyasztásra ösztönöznek, hanem a termék széles körű felhasználási lehe­tőségeit is bemutatják. Bross Péter hangsúlyozta, a mézfogyasztás növelése érde­kében az egyesület szeretné elérni, hogy a magyar szabá­lyozás teremtse meg a mézből készült alkoholos italok előállí­tásának tehetőségét is. Korábban kezdik az öngondoskodást a fiatalok Illusztráció lm Miközben a családa­lapítás fokozatosan kitolódik, az öngondos­kodás egyre korábban kezdődik - derült ki az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.-nek a Groupama Biztosító megbízásából készített kutatásából. Budapest. Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója szerdán, a'kutatás eredmé­nyeit ismertető sajtótájé­koztatón elmondta: hat élet­pályát állítottak fel, amelyek abban különböznek, hogy az egyes életesemények - munkába állás, tanulmányok befejezése, a szülőktől való elköltözés, tartós párkap­csolat, lakásvásárlás, házas­ságkötés, gyermekvállalás, pénzügyi tartalék képzése, nyugdíjcélú megtakarítás - milyen sorrendben köve­tik egymást. Négy életkori csoportra bontva vizsgál­ták, hogy a megkérdezettek hány éves korukban jutottak el az egyes életesemények­hez. A 18-59 éves lakosság körében, ezer személy meg­kérdezésével készült orszá­gos, reprezentatív felmérés szerint a legfiatalabb felnőt­tek csak a 30. életévük körül tervezik a házasságkötést és első gyermekük megszü­letését, míg az előző gene­rációnál ez jóval korábban, 20-as éveik elején történt. Fordított a helyzet a pénz­ügyi takarékoskodással: a 18-29 évesek 8-10 évvel korábban kezdenek el pénz­ügyi tartalékot képezni, illet­ve nyugdíjcéllal takarékos­kodni, mint szüleik tették. ' Halasi Melinda, a Groupa­ma Biztosító főosztályveze­tője kifejtette: az idősebb korosztálynak még nem volt feltétlenül szüksége előre­látó takarékoskodásra, más időben, más rendszerben voltak fiatalok. Mára min­den megváltozott, és ezt sokan fel is ismerik, hiszen minden 8. ember már rela­tíve fiatalon, tudatosan ké­szül az időskorra - mondta. A kutatásban résztvevők a munkába állást, a szülőktől való elköltözést, a tanulmá­nyok befejezését és a tar­tós párkapcsolatot 21 és 24 éves kor között, a házasság- kötést, majd gyermekválla­lást nagyjából 27 évesen, a karriercsúcsot 35 éves kor körül, a nyugdíjba vonulást 58 évesen látják ideálisnak. Kevesen élik azonban esze­rint az életüket. A megkérdezettek szerint 23 évesen már el kellene kezdeni pénzügyi tartaléko­kat képezni, a nyugdíjcélú megtakarítás megkezdésé­re pedig a 29 éves kor len­ne ideális, azonban jóval később vágnak bele, 26 év körül kezdenek el félrerakni, a nyugdíjcélú takarékosság pedig átlagosan 35 év körül kezdődik. Bár valamilyen céllal a lakosság három­negyede takarékoskodik, a nyugdíjas évekre csupán negyede tesz félre. A kuta­tás szerint a fiatalabb gene­rációk tudatossága itt is tet­ten érhető, esetükben nincs ekkora távolság az ideá­lisnak tartott és a valóban megkezdett takarékoskodás időpontja között. A kutatók azt is megál­lapították, hogy a magyar életutak nem annyira ru­galmasak, mint amilyenre a változó világban szükség lenne. Egyre kevésbé deter­minál ugyan a nemzedék, amelybe születtünk, de a 40 év alatti korosztálynál érzékelhető igazán az útvá­lasztás szabadsága. Bár az életutak saját döntéseink függvényében átjárhatóak, tízből egy ember járja az ideálisnak tartott életutat - közölték. Leginkább budapesti férfiak bérelnek autót A tipikus autóbérlő budapesti, 30- 39 éves férfi, és külföldi utazáshoz bérel valamilyen járművet - derült ki a Budget autókölcsönző megbízá­sából a Conness piackutató cég által készített reprezentatív felmérésből. Budapest. A közlemény szerint a legtöb­ben a napi 25 eurós, mintegy 7600 forintos árat tartják elfogadhatónak autókölcsön­zéskor. A 25-30 eurós értékhatár mintegy tizedük számára megfelelő, míg a 35-40 eurós napi bérleti díjat már csak a válasz­adók 7 százaléka tartja elfogadhatónak. A felmérés szerint a magyarok többsé­ge, 71 százaléka külföldi utazáshoz bérel valamilyen járművet belföldön csak 23 százalékuk vesz igénybe ilyen szolgáltatást utazáshoz, a fennmaradó 6 százalék pedig egyéb okból, például költözködéshez, vagy saját autója szervizelésének idejére bérel járművet. A kutatásból kiderült hogy az autóbérlők mintegy 60 százaléka férfi, és csaknem min­den negyedik bérlő a 30-39 évesek közül ke­rül ki. Leginkább a fővárosban élők bérelnek autót de a megyeszékhelyeken lakók aránya is elég magas - írták. A legtöbben, a válaszadók 57 százaléka ritkán, rövid időre kölcsönöz autót, mintegy 28 százalékuk évente legalább egyszer él a lehetőséggel, 8 százalékuk pedig évente többször bérel egy-egy rövidebb időtar­tamra autót 4 százalékuk viszont évente akár több hétre is kikölcsönöz valamilyen járművet. A magyar ügyfeleknek kevéssé számít, hogy az autókölcsönző helyi cég vagy multinacionális vállalat, vagy az, hogy a kölcsönzött jármű csak alapfelszerelt- ségű. Egyelőre az elektromos vagy hibrid meghajtású járművek bérlésének lehető­sége sem vonzza a magyar ügyfeleket a felmérés szerint. A Budgetet a világ első három legnagyobb autókölcsönző válla­lata között tartják számon, a világ 128 or­szágban van jelen. A kutyasétáltatás jót tesz az egészségnek A kutyasétáltatás nem csupán jótékony hatással van a gazdik egészségre, hanem a környéken élők biztonsá­gérzetét is növeli - derült ki egy nemzetközi tanulmány­ból, amely elsőként vizsgálta a házi kedvencek sétálta- tása, a testmozgás és a helyi közösség biztonságérzete közötti kapcsolatot. Washington. A Pet Connecti­ons című tanulmány több mint ezer kutyatulajdonos bevoná­sával készült és négy városra, az ausztráliai Perthre, valamint az egyesült államokbeli San Die- góra, Nashville-re és Portlandre terjedt ki - írta a Medicalxpress című egészségügyi portál. A Nyugat-Ausztrá­liai Egyetem (UWA) és a leicestershi- re-i WALTHAM Ki­sállat-élelmezési Központ felmérése szerint a kutyájukat rendszeresen sétál­tató emberek csak­nem 60 százaléka mondta, hogy biz­tonságosabban érzi magát, amikor a kutyájával sé­tál, és közülük is a nők érzik ma­gukat nagyobb biztonságban. Az eredmények szerint a ku­tyájukat sétáltató emberek he­tente több napon végeztek lega­lább 30 percnyi fizikai aktivitást, mint nem sétáltató társaik, ami azt jelenti, hogy könnyebben tudják teljesíteni a jó egészség megőrzéséhez ajánlott heti 150 percnyi testmozgást. A BMC Public Health című folyóiratban közölt tanulmányt vezető Hayley Christian, az UWA népesség-egészségügyi karának munkatársa szerint az eredmények a kutyasétáltatás fizikai és szociális előnyeire vi­lágítanak rá. A szakember szerint a vizsgált négy városban a gazdik hetente 5-6 alkalommal, összesen több mint 90 percig sétáltatták a kutyájukat, és mivel háromszor nagyobb valószínűséggel sétál­tatják kedvencüket a lakóhelyük közvetlen környezetében, ezért valószínűleg jobban megisme­rik a környéket és a szomszéd­jaikat. Christian szerint nem véletlen, hogy a kutyatartók szoktak "az utcák szemeivé és füleivé" válni. "Ez a természe­tes megfigyelés lehetőséget ad az embereknek az interakcióra, a környék szemmel tartására, a szokatlan eseményekre való felfigyelésre, ami elrettentheti a bűnözőket és biztonságosabb légkört teremthet" - fejtette ki a szakember. Marci nyugodtan alszik, amióta Salvust haszná Gyógyvíz segít a testvéreknek Marci három éves kora óta küzd az asztmával, de mióta elkezdte használ­ni a Salvus vízzel működő inhalátorát, jelentősen javult az állapota. Hosszan tartó száraz köhögés, súlyos légúti betegségek, fuiladásos rohamok - ez keseríti meg sok kisgyerek, köztük Marci mindennapjait is. Az asztmára való hajlama már korán, az óvodába kerülése után kiderült. Marcinál számítani lehetett erre, hiszen mind édesanyja, mind édesapja csa­ládjában van asztmás beteg.- Már az első télen azt tanácsolta az orvosunk, hogy próbáljuk ki a Salvus gyógyvizet. Az orvos javaslatát megfogadtuk és miután láttuk a víz csodálatos hatását, beszereztünk egy erre kifej­lesztett speciális készüléket - emlékezett vissza Tímea, Marci édesanyja. - Amióta a hidegpárásí­tóval porlasztjuk a Salvus gyógyvizet, Marcinak még egyszer sem volt komoly rohama. Ha nagyon szárazon köhög, az inhalátorába Salvust töltünk és néhány perc inhalálás után a gyógyvíz felsza­kítja a letapadt váladékot. A biztonság kedvéért a családnál már az ősz beköszöntével minden éjszaka SalVus gyógyvizet párologtatnak: ez mindenkinek jó, még Zsanett­nek, Marci hat éves húgának is, akinél az orvosok kruppot állapítottak meg.- Mikor Zsaninál megállapították, hogy kruppös, nem volt kérdés, hogy nála is a Salvus gyógyvizet fogjuk használni - mondja az anyuka. A család torokfájásnál, megfázásnál is a Salvus termékeket részesíti előnyben. A Salvus gyógyvíz orr-, illetve szájpermetet már Zsani is biztonság­gal használja egyedül. A Salvus gyógyvíz permet gyógyszertárakban és gyógytermék üzletekben, a Salvus gyógyvíz élelmiszer áruházakban is (Auchan, Fűszértek, Coop, valamint Rossmann) kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents