Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-20 / 246. szám

2016. október 20., csütörtök „A mi 56-unk” Karancslapujtő. Októ­ber 21-én, pénteken 14 órától Karancslapujtő Község Önkor­mányzata és a Karancs Kincse Közhasznú Egyesület ünnepi megemlékezést és koszorú­zást rendez a temetőben. Az ünnepély a Himnusz szava­lásával kezdődik majd Baksa Sándor, polgármester mond beszédet. A megnyitó után sírszentelés, és koszorúzás kö­vetkezik. A megemlékezés vé­gén a Karancs Kincse Vegyes Kórus műsora lesz hallható. Halálra gázolta Halálra gá­zolt a vonat egy embert Pász­tó és Tar között kedd este. A Hatvan-Somoskőújfalu vo­nalon a helyszínelés idejére lezárták a vágányt - tájékoz­tatta a Mávinform az MTI-t. Hősökre emlékeznek Hugyac A község önkor­mányzatának és a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) Nógrád megyei el­nökségének szervezésében idén tizenötödik alkalommal emlékeznek meg 1956 hőse­ire október 20-án, csütörtö­kön 14 órától. Az ünnepséget - amelynek helyszíne a hiva­tal- Borda Attila, Hugyag pol­gármestere nyitja meg. Ezu­tán ünnepi beszédet mond Bállá Mihály országgyűlési képviselő, illetve Bérezési Mihályné, a Pofosz Nógrád Megyei Elnöke. A koszorúzást követően 15 órától állófoga­dás várja a megemlékezőket az '56-os Emlékházban. Élhetőbb jövőt az autistáknak! Az autisták jövőjének ér­dekében nemrégiben egy kötött témájú beszélge­tést tartottak Salgótarján­ban. Ezen az értekezésen mások mellett részt vett Kővári Edit szülő, az Au­tisták Országos Szövetsé­gének (AOSZ) elnöke - aki az összejövetelt kezde­ményezte Fenes Andrea Anna gyógypedagógus, az Illyés Cyuláné Óvoda, Általános Iskola, Szakis­kola és Készségfejlesztő Iskola intézményvezetője, valamint Simon Tibor, a Klebelsberg Intézmény­fenntartó Központ (KUK) salgótarjáni tankerületé­nek igazgatója. Salgótarján. A közel egyórás beszélgetést Kővá­ri Edit mint szülő és mint az AOSZ elnöke szervezte. Kezde­ményezésének az volt a célja, hogy a köznevelési törvény­ben, illetve a jogszabályban előírtaknak megfelelően ma­gas színvonalon történjen az autista gyermekek nevelése, oktatása. Továbbá, hogy meg­teremtsék a lehető legjobb feltételeket ahhoz, hogy az autisták ellátása egész életü­kön keresztül biztosított és megfelelő legyen. Sokszor, sok helyen halljuk az autista szót, de talán nem is tudjuk igazán mit is takar ez a kifejezés. Erre a kérdésünkre Kővári Edit megadta a választ. Elmondása szerint az autizmus egy vele született fejlődési ren­dellenesség. Nagymértékben genetikailag meghatározott, de a környezeti hatások is befo­lyásolják. Ez az idegrendszer­Közös cél, hogy megteremtsék a Lehető legjobb feltételeket az autisták egész életükön keresztül történő, megfelelő ellátásához nek az eltérő fejlődése, ami az egész személyiségre kihat. Hozzátette, hogy az autista emberek egy nem látható fo­gyatékossággal élnek közöt­tünk, amelynek mértéke, illetve minősége nagyon különböző. Valakinek kifelé egyáltalán nem is nyilvánul meg, csak az egyén szenved tőle. Viszont akadnak olyan autista gyermekek és fel­nőttek is, akik szemmel látha­tóan furcsán viselkednek. Nem úgy reagálnak a külvilág ingere­ire, más emberek közeledésére, mint az megszokott. Ráadásul ezzel párhuzamosan majdnem minden esetben kommuniká­ciós károsodás is észlelhető náluk - tudtuk meg mindezt az AOSZ elnökétől. Az elmondottalt alapján beláthatjuk, hogy az ő szakszerű fejlesztésük nagyon fontos és feltétlenül szükséges. Simon Tibor a beszélgeté­sen hangsúlyozta, hogy a tan­kerület részéről Salgótarján, valamint Nógrád megye vo­natkozásában teljes nyitottság érzékelhető arra, hogy valóban egy olyan lépéssorozatot tud­janak megtenni, amely az au­tisták érdekeit szolgálja. Az értekezleten rengeteg új ötlet, elképzelés, terv felmerült, amit meg szeretnének valósíta­ni, de természetesen ehhez idő szükséges. Úgy is mondhatjuk, hogy ez volt az első megbeszé­lés, egyeztetés, amit a közeljö­vőben folytatni fognak. Azon a gyűlésen már konkrét tervek is készülnek a célok megvalósítá­sához, mert mindegyik tárgyaló fél nyitott a fejlesztésekre, az autista gyermekek életének jobbá tételére, támogatására. A beszélgetés során az is el­hangzott, hogy az Illyés Cyu­láné Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Készségfejlesztő Iskolának október elsejétől új intézményvezetője lett Fenes Andrea Anna személyében. La­punk megkérdezte őt: miért is döntött úgy, hogy megpályázza ez a pozíciót?- Elsősorban kollegiális ké­résre történt. Több ízben felme­rült már, hogy az intézményben igazgató legyek. Irányítói múlt­tal már rendelkeztem, ugyanis jó néhány évvel ezelőtt már dolgoztam egy intézményegy­ség vezetőjeként. Az új igaz­gató, Kővári Edit, Simon Tibor, és társaik újabb tanácskozásra előreláthatóan novemberben kerül sor, ahol az ügy kapcsán remélhetőleg nagy előrelépé­sekre lehet majd számítani - hangzottá válasz. Gerhát Karina „Természetvédő tündérmese" Jobbágy Károly és a forradalmi versek SzÉcsÉNY. Majsányi Lász- lóné - írói nevén Majsányi Katalin - tanári pályájának nagy részét Szécsényben töltötte. 1978 óta él a város­ban, 15 évig a mezőgazda- sági szakközépiskola tanára, majd igazgató-helyettese volt. Ezt követően Körösi Cso­rna Sándor Gimnázium megalakulásától kezdve, az intézményben tanított nyug­díjba vonulásáig. Ez után kezdett írni. A közelmúltban a szécsényi Városi Könyvtár­ban Csatlós Noémi könyvtár- vezető szervezésében - igen nagy érdeklődés mellett mu­tatták be a harmadik köny­vét.'A találkozón részt vett a kötetet megjelentető Álom­gyár Kiadó vezetője, Gönczi Péter és a felelős kiadó, Nagypál Viktor. A bemutatót követően beszélgettem Majsányi Katalinnal.- Kedves Kati, az elmúlt néhány évben rend­szeresen találkoztunk egy-egy megjelenő írása kapcsán. Eleinte rövidebb írásokkal jelentkezett, novellákkal, versekkel, amelyek különböző anto­lógiákban láttak napvilágot. Közben egy önálló kisregénnyel (A jó szándék kavicsai címmel), ta­valy nyár elején pedig Lina című regényével lepte meg az olvasóit. Ezek az írások jó részt önéletraj­zi ihletésűek voltak, a gyermekkorát, diákkorát idézi meg bennük, sőt egy novellája a tanárok­nak, a szécsényi szakközépiskolásoknak is emlé­ket állít. Most azonban egy igazi fantázia világot ígér az új könyv ismertetője. Hogyan nevezné: meseregény, vagy a ma oly divatos fantasy ?- Nem a divat befolyásol, amikor inkább a fantasy megjelölést használom. Ez a megjelölés áll közelebb a regényemhez, bár nem minden­ben követem a műfaj leghíresebb alkotásainak példáját. Az én könyvemben is keveredik a valóság és a fantasztikum, a valóságos fi­gurák mellett nagy szerepet kapnak a tündérek, manók, koboldok is; sok kaland, küz­delem, rejtély teszi izgal­massá a cselekményt, de a szereplők lelki fejlődése és az érzelmek rajza legalább olyan fontos a történetben, mint a fordulatosság.- Hogyan kezdte írni ezt a regényét?- Hét-nyolc éves unokáim­mal, játék közben találtunk ki a történeteket, apródokról, lovagokról, tündérekről. Eze­ket a történeteket dolgoztam fel az ő számukra, karácsonyi ajándékként egy kis mesere­gényé, aztán a következő év­ben a folytatást is megírtam nekik. Miután ezt megkapták, elolvasták, néhány évig nem nyúltam hozzá a kéz­irathoz. A Lina kiadása után vettem elő újra a szö­vegeket, és kezdtem hozzá az átdolgozáshoz. Egy évet fordítottam rá, nagyon sok átírni valót talál­tam benne, és sok új résszel is kiegészült a szöveg, míg megkapta a végleges formáját.- Miért fordított ennyi.időt erre a könyvre?- Azt kell mondanom, szívügyem ez a könyv, ez a „természetvédő tündérmese". Szeretném, ha az izgalmas történet mellett a természet szeretetét is megérezné az olvasó, ha azonosulni tudnának az erdőtündérrel, aki azért született, hogy óvja az erdőt, annak minden csodáját.- Melyik korosztálynak ajánlja leginkább a könyvét?- Nyolc-tíz éves kortól kezdve, mindenkinek aki vágyik arra, hogy egy varázsos világba lépjen át olvasás közben, és igazi emberi érzelmeket keres a csodák körében is. Szenográdi Ferenc Balassagyarmat. Bár a városból elszárma­zott és a helyi temetőben nyugvó híres költőre, ! Jobbágy Károlyra eredetileg születésnapja kör­nyékén, azaz május utolsó napjaiban emlékezik a nevét viselő alapítvány, most az időpontot átet­ték októberre, az 1956-os forradalom és szabad­ságharc hatvanadik évfordulójára. Az okokról a Madách Imre Városi Könyvtár ku­polatermében tartott rendezvényen Herczeg Haj­nalka az alapítvány kurátora számolt be. Köszön­tőjében kiemelte, Jobbágy Károly sok-sok szállal kötődik a hat évtizeddel ezelőtti jeles esemény­hez, a forradalom idején elgondolkodtató és felrá­zó verseket formált rímekbe, s nem kerülhette el az utólagos meghurcoltatást sem. Úgy gondolták, a kerek évforduló alkalmából az irodalmár 1956- hoz kapcsolódó alkotásaiból kis gyűjteményt je­lentetnek meg „Felkelt a nép" címmel. A kötetet neves szaktekintély, a huszadik száza­di magyar irodalom elhivatott kutatója, dr. Sipos | Lajos irodalomtörténész, egyetemi tanár mutatta be, felvázolva a költő alakját, sorsát is. Említette a fiatalkor nehéz esztendeit a Trianon után ha­tárvárossá vált Balassagyarmaton, a pályakezdés göröngyös útját, az első próbálkozásokat a Nép­szava és a Kelet Népe hasábjain, a Szovjetunió­ban elszenvedett hadifogságot és munkatábori gyötrelmeket az Ural hegységben. Aztán a haza­térés, ahol nem beszélhetett a messzi távoli ször­nyűségekről, tapasztalta a kommunista rendszer álnokságait, az indexre tett költőtársak „fojtott kiáltását", megismerve, milyen a „láncra vert sza­bad szó". Dé az elismertetésben a barátok, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc sem tudtak neki segíteni. Következett 1956, és Jobbágy Károly megérezte I a torz valóságból ébredező reményt. Az októberi | napokban megírta híres költeményeit: a „Tigrisek | lázadása", a „Felkelt a nép", a „Rongyos zászlók alatt" a „Nem elég" vagy „A rádió mellett" mind­mind a forradalom perceiben, óráiban íródott, I hogy aztán a szabadságharc vérbe fojtását köve- i tőén alig ússza meg a börtönbüntetést. Helyette I egy budapesti, peremkerületi gimnáziumban ka­Majsányi Katalin a harmadik könyvét mutatta be pott tanári állást, és elindulhatott a harmadszori pályakezdési kísérlet, ami ezúttal már sikeresebb lett. Megjelenhettek már kötetei, és az 1966-ban született „Az elhagyott repülőtér" című verse nap­jainkig a ballagási ünnepségek elmaradhatatlan részévé vált, de - ahogy dr. Sipos Lajos fogalma­zott- Jobbágy Károly sohasem került be a hivata­los magyar költészet „Pantheonjába". A most nyomdából frissen kikerült kötetet a tu­dós korszakos jelentőségű költemények gyűjtemé­nyének tartja, és a versekből kitűnnek mindazon elvek, amelyhez Jobbágy Károly élete végéig ra­gaszkodott: magasfokú szociális érzékenység oly­kor abszurd és szélsőségesen erős etikai mérce, és persze a szülőföld, Balassagyarmat szeretete. A méltatást követően fiatal jogász-jelöltek léptek a színpadra. Görög Dóra és társai, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói verses-dalos előadá­sukkal mutatták be a hallgatóságnak, miként látta és élte át az 1956-os forradalmat az ünnepelt költő. A Jobbágy Károly Alapítvány minden évben meghirdetett irodalmi-történelmi pályázatának témája is az '56-os forradalom és szabadságharc volt. A bírálók döntése ezúttal egy Szegeden élő fiatal írónő-anyuka munkájára esett: Zónainé Ké­kesi Dóra különleges szemszögből vizsgálja és láttatja a forradalmat. Az „1956 - Egy szerelem története" című regényét az alapítvány képvise­letében Tyekvicska Árpád történész-levéltáros mutatta be, hangoztatva, hogy az 1956-os ese­ményekről ugyan még nem született meg olyan nagy, összegző prózai mű, mint 1848/49-ről „A kőszívű ember fiai", de a szerzők a hatvan évvel ezelőtt történteket új és új megvilágításban igye­keznek az olvasóközönség elé tárni. Ennek a kí­sérletező formának szép példája Zónainé Kékesi Dóra regénye. Csábi István előadóművész részle­teket olvasott fel a nemsokára könyv alakban is megjelenő műből, és a hallgatóság számára tö­kéletesen tükröződött az a fojtott hangulat, ami a cselekményt és egyben az egész kort jellemzi. Az emléknap a díjazott szerzővel folytatott rövid beszélgetéssel zárult. Hegedűs Henrik

Next

/
Thumbnails
Contents