Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-20 / 246. szám
2016. október 20., csütörtök „A mi 56-unk” Karancslapujtő. Október 21-én, pénteken 14 órától Karancslapujtő Község Önkormányzata és a Karancs Kincse Közhasznú Egyesület ünnepi megemlékezést és koszorúzást rendez a temetőben. Az ünnepély a Himnusz szavalásával kezdődik majd Baksa Sándor, polgármester mond beszédet. A megnyitó után sírszentelés, és koszorúzás következik. A megemlékezés végén a Karancs Kincse Vegyes Kórus műsora lesz hallható. Halálra gázolta Halálra gázolt a vonat egy embert Pásztó és Tar között kedd este. A Hatvan-Somoskőújfalu vonalon a helyszínelés idejére lezárták a vágányt - tájékoztatta a Mávinform az MTI-t. Hősökre emlékeznek Hugyac A község önkormányzatának és a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) Nógrád megyei elnökségének szervezésében idén tizenötödik alkalommal emlékeznek meg 1956 hőseire október 20-án, csütörtökön 14 órától. Az ünnepséget - amelynek helyszíne a hivatal- Borda Attila, Hugyag polgármestere nyitja meg. Ezután ünnepi beszédet mond Bállá Mihály országgyűlési képviselő, illetve Bérezési Mihályné, a Pofosz Nógrád Megyei Elnöke. A koszorúzást követően 15 órától állófogadás várja a megemlékezőket az '56-os Emlékházban. Élhetőbb jövőt az autistáknak! Az autisták jövőjének érdekében nemrégiben egy kötött témájú beszélgetést tartottak Salgótarjánban. Ezen az értekezésen mások mellett részt vett Kővári Edit szülő, az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ) elnöke - aki az összejövetelt kezdeményezte Fenes Andrea Anna gyógypedagógus, az Illyés Cyuláné Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Készségfejlesztő Iskola intézményvezetője, valamint Simon Tibor, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KUK) salgótarjáni tankerületének igazgatója. Salgótarján. A közel egyórás beszélgetést Kővári Edit mint szülő és mint az AOSZ elnöke szervezte. Kezdeményezésének az volt a célja, hogy a köznevelési törvényben, illetve a jogszabályban előírtaknak megfelelően magas színvonalon történjen az autista gyermekek nevelése, oktatása. Továbbá, hogy megteremtsék a lehető legjobb feltételeket ahhoz, hogy az autisták ellátása egész életükön keresztül biztosított és megfelelő legyen. Sokszor, sok helyen halljuk az autista szót, de talán nem is tudjuk igazán mit is takar ez a kifejezés. Erre a kérdésünkre Kővári Edit megadta a választ. Elmondása szerint az autizmus egy vele született fejlődési rendellenesség. Nagymértékben genetikailag meghatározott, de a környezeti hatások is befolyásolják. Ez az idegrendszerKözös cél, hogy megteremtsék a Lehető legjobb feltételeket az autisták egész életükön keresztül történő, megfelelő ellátásához nek az eltérő fejlődése, ami az egész személyiségre kihat. Hozzátette, hogy az autista emberek egy nem látható fogyatékossággal élnek közöttünk, amelynek mértéke, illetve minősége nagyon különböző. Valakinek kifelé egyáltalán nem is nyilvánul meg, csak az egyén szenved tőle. Viszont akadnak olyan autista gyermekek és felnőttek is, akik szemmel láthatóan furcsán viselkednek. Nem úgy reagálnak a külvilág ingereire, más emberek közeledésére, mint az megszokott. Ráadásul ezzel párhuzamosan majdnem minden esetben kommunikációs károsodás is észlelhető náluk - tudtuk meg mindezt az AOSZ elnökétől. Az elmondottalt alapján beláthatjuk, hogy az ő szakszerű fejlesztésük nagyon fontos és feltétlenül szükséges. Simon Tibor a beszélgetésen hangsúlyozta, hogy a tankerület részéről Salgótarján, valamint Nógrád megye vonatkozásában teljes nyitottság érzékelhető arra, hogy valóban egy olyan lépéssorozatot tudjanak megtenni, amely az autisták érdekeit szolgálja. Az értekezleten rengeteg új ötlet, elképzelés, terv felmerült, amit meg szeretnének valósítani, de természetesen ehhez idő szükséges. Úgy is mondhatjuk, hogy ez volt az első megbeszélés, egyeztetés, amit a közeljövőben folytatni fognak. Azon a gyűlésen már konkrét tervek is készülnek a célok megvalósításához, mert mindegyik tárgyaló fél nyitott a fejlesztésekre, az autista gyermekek életének jobbá tételére, támogatására. A beszélgetés során az is elhangzott, hogy az Illyés Cyuláné Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Készségfejlesztő Iskolának október elsejétől új intézményvezetője lett Fenes Andrea Anna személyében. Lapunk megkérdezte őt: miért is döntött úgy, hogy megpályázza ez a pozíciót?- Elsősorban kollegiális kérésre történt. Több ízben felmerült már, hogy az intézményben igazgató legyek. Irányítói múlttal már rendelkeztem, ugyanis jó néhány évvel ezelőtt már dolgoztam egy intézményegység vezetőjeként. Az új igazgató, Kővári Edit, Simon Tibor, és társaik újabb tanácskozásra előreláthatóan novemberben kerül sor, ahol az ügy kapcsán remélhetőleg nagy előrelépésekre lehet majd számítani - hangzottá válasz. Gerhát Karina „Természetvédő tündérmese" Jobbágy Károly és a forradalmi versek SzÉcsÉNY. Majsányi Lász- lóné - írói nevén Majsányi Katalin - tanári pályájának nagy részét Szécsényben töltötte. 1978 óta él a városban, 15 évig a mezőgazda- sági szakközépiskola tanára, majd igazgató-helyettese volt. Ezt követően Körösi Csorna Sándor Gimnázium megalakulásától kezdve, az intézményben tanított nyugdíjba vonulásáig. Ez után kezdett írni. A közelmúltban a szécsényi Városi Könyvtárban Csatlós Noémi könyvtár- vezető szervezésében - igen nagy érdeklődés mellett mutatták be a harmadik könyvét.'A találkozón részt vett a kötetet megjelentető Álomgyár Kiadó vezetője, Gönczi Péter és a felelős kiadó, Nagypál Viktor. A bemutatót követően beszélgettem Majsányi Katalinnal.- Kedves Kati, az elmúlt néhány évben rendszeresen találkoztunk egy-egy megjelenő írása kapcsán. Eleinte rövidebb írásokkal jelentkezett, novellákkal, versekkel, amelyek különböző antológiákban láttak napvilágot. Közben egy önálló kisregénnyel (A jó szándék kavicsai címmel), tavaly nyár elején pedig Lina című regényével lepte meg az olvasóit. Ezek az írások jó részt önéletrajzi ihletésűek voltak, a gyermekkorát, diákkorát idézi meg bennük, sőt egy novellája a tanároknak, a szécsényi szakközépiskolásoknak is emléket állít. Most azonban egy igazi fantázia világot ígér az új könyv ismertetője. Hogyan nevezné: meseregény, vagy a ma oly divatos fantasy ?- Nem a divat befolyásol, amikor inkább a fantasy megjelölést használom. Ez a megjelölés áll közelebb a regényemhez, bár nem mindenben követem a műfaj leghíresebb alkotásainak példáját. Az én könyvemben is keveredik a valóság és a fantasztikum, a valóságos figurák mellett nagy szerepet kapnak a tündérek, manók, koboldok is; sok kaland, küzdelem, rejtély teszi izgalmassá a cselekményt, de a szereplők lelki fejlődése és az érzelmek rajza legalább olyan fontos a történetben, mint a fordulatosság.- Hogyan kezdte írni ezt a regényét?- Hét-nyolc éves unokáimmal, játék közben találtunk ki a történeteket, apródokról, lovagokról, tündérekről. Ezeket a történeteket dolgoztam fel az ő számukra, karácsonyi ajándékként egy kis meseregényé, aztán a következő évben a folytatást is megírtam nekik. Miután ezt megkapták, elolvasták, néhány évig nem nyúltam hozzá a kézirathoz. A Lina kiadása után vettem elő újra a szövegeket, és kezdtem hozzá az átdolgozáshoz. Egy évet fordítottam rá, nagyon sok átírni valót találtam benne, és sok új résszel is kiegészült a szöveg, míg megkapta a végleges formáját.- Miért fordított ennyi.időt erre a könyvre?- Azt kell mondanom, szívügyem ez a könyv, ez a „természetvédő tündérmese". Szeretném, ha az izgalmas történet mellett a természet szeretetét is megérezné az olvasó, ha azonosulni tudnának az erdőtündérrel, aki azért született, hogy óvja az erdőt, annak minden csodáját.- Melyik korosztálynak ajánlja leginkább a könyvét?- Nyolc-tíz éves kortól kezdve, mindenkinek aki vágyik arra, hogy egy varázsos világba lépjen át olvasás közben, és igazi emberi érzelmeket keres a csodák körében is. Szenográdi Ferenc Balassagyarmat. Bár a városból elszármazott és a helyi temetőben nyugvó híres költőre, ! Jobbágy Károlyra eredetileg születésnapja környékén, azaz május utolsó napjaiban emlékezik a nevét viselő alapítvány, most az időpontot átették októberre, az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára. Az okokról a Madách Imre Városi Könyvtár kupolatermében tartott rendezvényen Herczeg Hajnalka az alapítvány kurátora számolt be. Köszöntőjében kiemelte, Jobbágy Károly sok-sok szállal kötődik a hat évtizeddel ezelőtti jeles eseményhez, a forradalom idején elgondolkodtató és felrázó verseket formált rímekbe, s nem kerülhette el az utólagos meghurcoltatást sem. Úgy gondolták, a kerek évforduló alkalmából az irodalmár 1956- hoz kapcsolódó alkotásaiból kis gyűjteményt jelentetnek meg „Felkelt a nép" címmel. A kötetet neves szaktekintély, a huszadik századi magyar irodalom elhivatott kutatója, dr. Sipos | Lajos irodalomtörténész, egyetemi tanár mutatta be, felvázolva a költő alakját, sorsát is. Említette a fiatalkor nehéz esztendeit a Trianon után határvárossá vált Balassagyarmaton, a pályakezdés göröngyös útját, az első próbálkozásokat a Népszava és a Kelet Népe hasábjain, a Szovjetunióban elszenvedett hadifogságot és munkatábori gyötrelmeket az Ural hegységben. Aztán a hazatérés, ahol nem beszélhetett a messzi távoli szörnyűségekről, tapasztalta a kommunista rendszer álnokságait, az indexre tett költőtársak „fojtott kiáltását", megismerve, milyen a „láncra vert szabad szó". Dé az elismertetésben a barátok, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc sem tudtak neki segíteni. Következett 1956, és Jobbágy Károly megérezte I a torz valóságból ébredező reményt. Az októberi | napokban megírta híres költeményeit: a „Tigrisek | lázadása", a „Felkelt a nép", a „Rongyos zászlók alatt" a „Nem elég" vagy „A rádió mellett" mindmind a forradalom perceiben, óráiban íródott, I hogy aztán a szabadságharc vérbe fojtását köve- i tőén alig ússza meg a börtönbüntetést. Helyette I egy budapesti, peremkerületi gimnáziumban kaMajsányi Katalin a harmadik könyvét mutatta be pott tanári állást, és elindulhatott a harmadszori pályakezdési kísérlet, ami ezúttal már sikeresebb lett. Megjelenhettek már kötetei, és az 1966-ban született „Az elhagyott repülőtér" című verse napjainkig a ballagási ünnepségek elmaradhatatlan részévé vált, de - ahogy dr. Sipos Lajos fogalmazott- Jobbágy Károly sohasem került be a hivatalos magyar költészet „Pantheonjába". A most nyomdából frissen kikerült kötetet a tudós korszakos jelentőségű költemények gyűjteményének tartja, és a versekből kitűnnek mindazon elvek, amelyhez Jobbágy Károly élete végéig ragaszkodott: magasfokú szociális érzékenység olykor abszurd és szélsőségesen erős etikai mérce, és persze a szülőföld, Balassagyarmat szeretete. A méltatást követően fiatal jogász-jelöltek léptek a színpadra. Görög Dóra és társai, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói verses-dalos előadásukkal mutatták be a hallgatóságnak, miként látta és élte át az 1956-os forradalmat az ünnepelt költő. A Jobbágy Károly Alapítvány minden évben meghirdetett irodalmi-történelmi pályázatának témája is az '56-os forradalom és szabadságharc volt. A bírálók döntése ezúttal egy Szegeden élő fiatal írónő-anyuka munkájára esett: Zónainé Kékesi Dóra különleges szemszögből vizsgálja és láttatja a forradalmat. Az „1956 - Egy szerelem története" című regényét az alapítvány képviseletében Tyekvicska Árpád történész-levéltáros mutatta be, hangoztatva, hogy az 1956-os eseményekről ugyan még nem született meg olyan nagy, összegző prózai mű, mint 1848/49-ről „A kőszívű ember fiai", de a szerzők a hatvan évvel ezelőtt történteket új és új megvilágításban igyekeznek az olvasóközönség elé tárni. Ennek a kísérletező formának szép példája Zónainé Kékesi Dóra regénye. Csábi István előadóművész részleteket olvasott fel a nemsokára könyv alakban is megjelenő műből, és a hallgatóság számára tökéletesen tükröződött az a fojtott hangulat, ami a cselekményt és egyben az egész kort jellemzi. Az emléknap a díjazott szerzővel folytatott rövid beszélgetéssel zárult. Hegedűs Henrik
