Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-18 / 244. szám

Szabadtéri börtön „Szabadtéri börtönnek" mi­nősítette az Amnesty Interna­tional (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet hétfőn közzétett jelentésében az Ausztráliával szomszédos Nauru szigetén mű­ködő menekülttábort, amelyet a Canberrái kormány tart fenn. Sydney, nemzetközi szervezet sze­rint a naurui gyűjtőtáborba szállított menekülteket elhanyagolják, gyak­ran kínzással felérő módon bánnak velük. Az AI több tucat olyan esetről tud, amelyben helyi naurui lakosok támadtak a menekülttábor lakóira, de a jogsértések miatt soha senkit nem vontak felelősségre - mutatott rá Anna Neistat, a jelentés szerzője. Az embertelen bánásmódra több példát is hoz a nemzetközi szerve­zet. Egy iráni férfit például önké­nyesen őrizetbe vettek és három hónapig elzárva tartottak, miközben tuberkulózisban szenvedő nyolcéves kisfia egyedül maradt a táborban. Egy hároméves beteg iráni gyerme­ket egy alkalommal felnőtteknek való gyógyszerrel láttak el, egyúttal a szülőknek azt javasolták, hogy „ha ez nem felel meg, menjenek haza". Az ausztrál haditengerészet 2013 óta még a tengeren, az ausztrál par­tok előtt feltartóztat minden, mene­külteket szállító hajót. A migránso- kat a szomszédos Naurun és Pápua Új-Guinea területéhez tartozó szi­geteken létrehozott táborokba szál­lítják, így tartva távol a menekültek áradatát Ausztráliától. Nauru szigetén a hatóságok adatai szerint jelenleg még 400 ember vár menedékkérelmének elbírálására. Több mint 900 ember kérelmét már jó­váhagyták, ők szabadon élnek Naurun. Elsüllyedt egy komp Elsüllyedt egy folyami komp a hét végén Mianmarban, a hétfői hivatalos adatok szerint legalább 25-en meghaltak, többtucatnyian pedig eltűntek. Rangún túlterhelt komp utasai között sok diák volt akik egy buddhista ünnep­re tartottak haza. A tragédia a Csindvin folyón tör­tént, Mandalaj nagyváros közelében. A mentők vezetője szerint körül­belül 250-en utazhattak a kompon, miközben az legfeljebb 150 embert szállíthatott volna. Miután körülbe­lül 125-en megmenekültek, mintegy száz ember veszhetett még oda a mentők becslése alapján. Az eltűn­tek utáni kutatás hétfőn még tartott. A komp személyzetének négy tagját letartóztatták, egy ötödiket köröznek, valamint keresik a komp tulajdonosát is. A hajószerencsétlenségek gyako­riak Mianmarban, mert a járművek rossz állapotban vannak, és a járatok rendszerint túlzsúfoltak. Nagyszabású programsorozat kezdődik Berlinben 1956 emlékére Nagyszabású programsorozattal emlékeznek meg hétfőtől Berlinben az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 60. évfordulójá­ról, a rendezvények között köztéri videofestés is szerepel, és ünnepi beszédet mond az egyik legte­kintélyesebb német politikus, Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszter. Berlin. Az 1956-os Emlék- bizottság támogatásával szer­vezett rendezvénysorozat a Memory Project 1956/2016 című videoinstalláció meg­nyitójával kezdődik a német fővárosban működő magyar kulturális intézetben, a Balas­si Intézet - Collegium Hunga- ricum Berlinben (CHB) hétfő este. Az alkotó Pigniczky Réka dokumentumfilm-rendező olyan németországi magyar emigráns szemtanúkkal ké­szített videointerjúkat, akik részt vettek a szabadságharc­ban vagy saját élményük van róla. A személyes sorsokat egymás mellé illesztve kiraj­zolódnak az ötvenes évek Ma­gyarországának mindennap­jai, a forradalom története, a megtorlások előli menekülés, az emigráció és az új hazába való beilleszkedés élménye, amelyen 200 ezer magyar osztozott. A kortárs szemta­núk visszaemlékezéseit mai fiatalok, az 56-os emigránsok gyermekeinek és unokáinak reflexiói egészítik ki. A CHB kezdeményezésére 2016 nyarán Németország­ban felvett interjúk a The Memory Project történel­mi vizuális archívum részét képezik, melyet Pigniczky Réka és Lauer Rice Andrea hoztak létre az Egyesült Államokban. Ma 1956 - át­rendeződés a keleti blokk­ban - a sztálinizmussal való szakítás és következményei Kelet-Közép-Európában cím­mel kétnapos történettudo­mányi konferencia kezdődik a CHB-ban. Kedd este a berlini magyar nagykövetség szervezésé­ben a Konzerthausban tar­tanak megemlékezést, ame­lyen ünnepi beszédet mond Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, a CDU po­litikusa, majd hangversenyt ad a Magyar Rádió Szim­fonikus Zenekara. Október 24-től 28-ig a CHB egy rend­hagyó köztéri programmal, a német főváros tíz helyszínén videofestés segítségével idézi meg a forradalom és szabadságharc eseményei­nek, hőseinek, áldozatainak emlékét, a nemzetközi hírű médiakollektíva, a Sweat- shoppe részvételével. A CHB tájékoztatása sze­rint a Mindenki forradalma - Jedermanns Aufstand című program alapvetése, hogy a szabadság iránti vágy a mo­dern ember elválaszthatatlan jellemzője: kortól, nemtől és nemzetiségtől függetlenül mindenkiben ott él. Az inter­aktív programsorozat ezért mindenki számára lehetősé­get teremt, hogy bekapcso­lódjon a forradalom emléké­nek megidézésébe. Közben csütörtök óta nagy érdeklődés mellett zajlik az első berlini magyar filmfesz­tivál, a Huniwood. A CHB és a SpeakEasy Project Berlin kö­zös rendezésű, október 24-ig tartó fesztiváljának 1956-os szekciójában egyebek mel­lett a Szerelem (Makk Károly), a Megáll az idő (Gothár Péter), a Kolorádó Kid (Vágvölgyi B. András) és az Eldorádó (Be- reményi Géza) eleveníti fel a forradalom és szabadságharc emlékét. A világ legnagyobb tetőkertje Szedzsong. A világ legnagyobb tetőkertje a Szöultól 120 kilométerre, délre fekvő Szedzsong kormányzati központ tetején 2016. október 17-én. A Guinness Világrekordok szerint a 2012- ben átadott dél-koreai kormányzati város fő épületegyüttesét összesen 79.194 négyzetméte­ren építették be. Elhunyt a thaiföldi király Öngyilkos merénylet Bankok. IX. Ráma (Bhumibol Aduljadedzs) thaiföldi király óriásfo­tóját helyezik el egy épület homlokzatán 2016. október 17-én, négy nappal a 88 éves uralkodó halála utáni napon. Az 1964-ben trónra lépett Bhumibol Aduljadedzs a világ leghosszabb ideje hatalmon lévő királya és egyben a világ második legidősebb hivatalban lévő uralkodója volt. Öngyilkos merényletet követtek el hétfőn az iraki fővá­ros, Bagdad közelében, a támadásban legalább 10-en életüket vesztették, 27-en pedig megsebesültek. Bagdad. Iraki tisztségviselők az AFP francia hírügynökségnek elmondták, hogy a detonáció a fővárostól 15 kilométerre délre, egy katonai ellenőrzőpontnál történt, egy olyan zónában, ahol gyakoriak a hasonló támadá­sok. A merénylő robbanószerrel megrakott autójával leparkolt, és egy síita fegyvereseket szál­lító konvoj elhaladásakor rob­bantott. A támadást néhány órával az után hajtották végre, hogy az iraki hadsereg megindította offenzíváját az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet ellen Mo- szul visszafoglalására. Egy kórházi forrás is megerő­sítette a hétfői öngyilkos me­rénylet áldozatainak számát. A halottak és sebesültek között a síita harcosok mellett katonák, rendőrök és civilek is vannak. A merényletet egyelőre semmi­lyen csoport nem vállalta ma­gára. Vasárnap ketten haltak meg Bagdadban egy síiták elleni tá­madásban, rrfíg szombaton a főváros egyik síita negyedében hajtottak végre öngyilkos me­rényletet, amely többtucatnyi ember életét követelte. Utóbbi támadás elkövetőjeként az Isz­lám Állam jelentkezett. Trump csalásról beszél Donald Trump republikánus párti amerikai elnökjelölt kampánygyűlést tart az észak-karolinai Charlotte-ban Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölt vasárnapi Twitter-üzenetében azt irta, úgy véli, hogy lesznek csalások a választásokon. Ezt több magas rangú republikánus párti politikus magyarázni kezdte, hogy Trump a média elfogultságára panaszkodik, ám Trump később rátrompfolt, hogy igenis lesz csalás. Washington. "A hatalom bé­kés átadása az amerikai törté­nelem védjegye11 - hangsúlyozta Mike Pence indianai kormány­zó, Trump alelnökjelöltje. Rudy Guiliani, New York korábbi polgármestere is igyekezett hangsúlyozni, hogy Trump nem arra gondolt, hogy az urnánknál csalásokra számít, hanem arra, hogy a média 80-85 százaléka “ellene van". Pence szerint Trump frusztrált, • mert a média "nyilvánvalóan el­fogult", és arról számol be, hogy több nő is zaklatással, szexuális kényszerítéssel vádolta meg Trumpot. A milliárdos szerint a vádakból egy szó sem igaz, noha pár nappal a vádak megjelené­se előtt került nyilvánosságra egy 11 évvel ezelőtti felvétel, melyen maga Trump beszél ar­ról, hogy kedvére fogdoshatja a nőket, pusztán azért, mert híres. Később azt mondta: sosem tett ilyet.‘"A választásokat nemcsak a korrupt Hillaryt támogató tisz­tességtelen és elferdített média manipulálja teljességgel de sok szavazókörben is csalnak - SZO­MORÚ" - írta ezzel szemben Trump, rátrompfolva mindarra, amit korábban irt. A republikánus párti elnök­jelölt az elmúlt napokban min­dent megtett, hogy kétségbe vonja a választások tisztaságát, de a közvélemény-kutatások­ban a vetélytársa, a demokrata párti Hillary Clinton mögött egyre jobban lemaradó Trump eddig semmivel sem támasztot­ta alá a vádakat. Néhány állam­ban már megkezdődött a korai szavazás és a levélszavazatok leadása. Az ingatlanmágnás már az előválasztások során is többször panaszkodott, hogy hátrányos helyzetből indul a vá­lasztási folyamatban. Legutóbb pedig azokat a médiajelentése­ket kifogásolta, amelyek szerint nőkkel erőszakoskodott. "A média a Clinton-kampány- nyal egyetértésben igyekszik befolyásolni a választások kimenetelét soha meg nem történt sztorik hírként való tá­lalásával!" - háborgott Trump vasárnap a Twitteren. A kijelen­tések republikánus és demok­rata körökben is aggodalmat keltenek azt illetően, hogy elfo­gadja-e majd a politikus esetle­ges vereségét. Trump az első je­löltvita alatt szeptemberben azt állította, hogy természetesen elfogadja az eredményeket, de pár napra rá a New York Times- nak már azt mondta: "Meglátjuk, mit hoz a jövő." A republikánus jelölt ráadásul arra buzdította támogatóit, hogy tartsák rajta a szemüket a szavazóhelyisége­ken, nehogy elcsalják a válasz­tást. Bírálók ezt úgy értelmez­ték, hogy Trump a demokrata szavazók megfélemlítésére bá­torított. Meghalt az üstökösvadász Meghalt Klim Csurjumov szovjet-ukrán csillagász, a Rosetta űrszonda üstökö­sének egyik felfedezője - írta az ANSA olasz hírügy­nökség az orosz űrkutatási hivatalra hivatkozva hétfőn. Budapest. Az üstökösvadász­nak is nevezett csillagász, a ki­jevi planetárium igazgatója, az ukrán tudományos akadémia tagja pénteken, 79 éves korában hunyt el egy harkivi kórházban. A 67/P Csurjumov-Geraszimen- ko üstököst 1969-ben fedezte fel kollégájával, Szvetlána Ge- raszimenkóval együtt. Csurju­mov a Kijevi Állami Egyetemen tanult elméleti fizikát, majd asztrofizikát. Diploma után egy jakutföldi geofizikai kutatóál­lomáson tanulmányozta a sarki fényt, a légköri áramlatokat és az ionoszférát. Amikor vissza­tért Kijevbe, a szovjet hadsereg és az űrkutatás számára készülő optikai eszközök kutatásában vett részt. Munkája során a Kijevi Egye­tem obszervatóriumában és kö­zép-ázsiai, kaukázusi, szibériai expedíciókon üstökösöket is ta­nulmányozott. 1969-ben az egye­tem háromfős expedíciót küldött az almati obszervatóriumba, hogy kométákat figyeljenek meg a tudósok közt volt Csurjumov és Geraszimenko is. Első tudomá­nyos fokozatát négy üstökösről, köztük a Csurjumov-Geraszimen- kóról szóló tanulmánnyal szerez­te, melyet 1969-ben fedezett fel kollégájávaL Tagjai közé választotta az ukrán és a New York-i tudomá­nyos akadémia és a Csillagászok Nemzetközi Társasága, az ukrán amatőr csillagászok egyesüle­tének elnöke volt, csillagászati lapot szerkesztett, gyerekköny­veket írt. A róla és kollégájáról elnevezett üstököst 12 év uta­zás és 6 milliárd kilométer meg­tétele után érte el az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űr­szondája, 2014 novemberében az emberiség történetében elő­ször leszállóegységet bocsátott a felszínére. Az űrszonda még két éven át keringett üstököse körül, majd szeptember 30-án a felszínére zuhanva fejezte be küldetését.

Next

/
Thumbnails
Contents