Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-14 / 241. szám

FOTÓ: MTI/AP/Evan Vucci Zá rul a program BUDAPEST. A tervek szerint pénteken lezárják a „Földet a gazdáknak" programot - kö­zölte az Országgyűlés me­zőgazdasági bizottságának elnöke csütörtökön Budapes­ten sajtótájékoztatón. Font Sándor (Fidesz) el­mondta: a program keretében 253 ezer hektár termőföldet kínáltak fel a gazdálkodóknak megvételre. Ebből 195 ezer hektár talált gazdára - árverés és ajánlattétel útján. A vevők 99 százaléka 150 hektár alat­ti földterületet vásárolt meg az államtól Mintegy 30 ezren jutottak földterülethez. Szoptatás és felszólalást Reykjavik. Szoptatás közben szólalt fel az izlan­di Függetlenség Pártjának egyik képviselője a reykjaviki parlamentben egy, a külföldi állampolgárokkal kapcsola­tos törvénnyel kapcsolatban folytatott vitán. A vitát élőben közvetí­tette a televízió. Unnur Bra Konradsdottir képviselőnő kisgyerekével a karjában lépett a pódiumra. Mint mondta, a szoptatás ter­mészetes dolog, ráadásul gyermeke felriadt volna, ha abbahagyja etetését a felszólalás kedvéért. Az izlandi média szerint ilyen esetre még nem volt példa az északi szigetországban, amely pedig a világon élen­járó a nemek közti egyen­lőség támogatásában, és a modern történelem első, demokratikusan megvá­lasztott női államfőjével büszkélkedhet. „Adenauer a keresztény demokrácia legnagyobb alakja" 1966-ig a Német Kereszténydemokrata Unió elnöke is volt, németként, európaiként és keresztényként határozta meg magát. Nagy államférfi, kitűnő európai volt-jel­lemezte az egykori német politikust. Mindig arról beszélt, hogy Európának nemcsak kö­zös háznak, hanem a szabadság házának is kell lennie minden európai számára. Felidézte az 1956-os forradalom kapcsán általa mondottakat, miszerint a magyarok a szabadságért harcoltak. Masát András, a konferenciának helyt adó Andrássy Gyula Budapesti Német Nyel­vű Egyetem rektora arról beszélt, hogy Adenauer felismerte korának legfontosabb problémáit, nevén nevezte őket és határo­zottan cselekedett. Két alapfeltételnek te­kintette a békét és a szabadságot az ember élete szempontjából - mondta. Manfred Emmes Németország ma­gyarországi nagykövete felidézte, hogy Konrad Adenauer a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja volt, majd kiemelte: egy egész korszakot határozott meg. Konrad Adenauert nem terhelte a harmadik birodalom múltja, sőt a náci rendszer üldözte is, és hitelesen tudta képviselni az újrakezdést. Konrad Adenauer a keresztényde- J mokrácia legnagyobb alakja - állapi- 3 tóttá meg Semjén Zsolt miniszterei- f nök-helyettes az egykori kancelláról | tartott nemzetközi konferencián s csütörtökön Budapesten. Budapest. Semjén Zsolt a Konrad Adenauer - kereszténydemokrata és eu­rópai államférfi címmel rendezett tanács­kozáson kiemelte: Konrad Adenauer fi­lozófiai értelemben megmutatta, hogy a kereszténydemokrácia a kereszténység fundamentumára épít, és nem politikai technikákra és stratégiákra. Kiemelte az egykori német politikus, kan­cellár egyház társadalmi tanításához és az evangéliumhoz való hűségét. Adenauer ke­resztény, kereszténydemokrata, nemzeti és európai politikus volt - összegzett. Flozzátette: Konrad Adenauer nagyon nehéz szituációban vette át Németország vezetését, a nemzet fogalma terhelt volt a harmadik birodalom miatt. Adenauer azonban egyensúlyt tudott tartani a józan és a természet rendjének megfelelő nem­zeti elkötelezettség és az európai egység tekintetében. A miniszterelnök-helyettes kitért arra is: a görög kultúrából, a római jogból, a germán államszervezésből, a zsidó eti­kából a kereszténység hozta létre azt a megismételhetetlen civilizációt, amit ma Európának neveznek. A kereszténységgel lehet vitába száll­ni, kritizálni, vagy akár tagadni, de ez nem változtat azon, hogy az európai civilizáció keresztény civilizáció. Ennek ugyanakkor az iszlám, bár egy nagy világvallás és kultúra, nem része - rögzítette. A magyar identitás pedig az iszlámmal szemben áll, hiszen „testünkkel védtük" a keresztény Európát 300 éven át - mutatott rá Semjén Zsolt. Frank Spengler a Konrad Adenauer Stif­tung magyarországi képviseletének veze­tője kiemelte: Konrad Adenauer 1950-től Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Konrad Adenauer - kereszténydemokrata és európai államférfi címmel rendezett nemzetközi konferencián az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen Szigorodhat a rendszer BUDAPEST, a Fidesz em­beri erőforrások kabinetjé­nek vezetője reméli, hogy bő egy hónap múlva elfogadja a parlament a gyermekvédel­mi törvények módosítását, és jövő januártól indulhat az új, szigorúbb rendszer. Selmeczi Gabriella az Ml aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában beszélt a Horváth László képviselő- társával közösen benyújtott javaslatukról, amelynek célja a gyermekvédelmi jelzőrend­szer megerősítése. A módo­sítás egyik része, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egy törvényi szin­tű szakmai protokollt küld el az érintetteknek, amelyből egyértelmű lesz, kinek mi­lyen feladata van, ha veszély­be kerül egy gyermek. Fontos továbbá, hogy a gyermek védelembe helyezésének fo­lyamatát felgyorsítsák. Aknatámadás Damaszkusz. Aknatáma­dás érte a damaszkuszi orosz nagykövetséget - erősítette meg csütörtökön a moszkvai külügyminisztérium. A tárca „terrortámadás­nak" minősítette az előző napi incidenst. A közlemény szerint a csaknem két órán át tartó támadás során az egyik aknagránát a követség előtti őrposztnál, egy másik a konzulátus bejáratánál csapódott be. A robbaná­sok szilánkokkal szórták be az épületegyüttest, a károk felmérése tart. A képviselet személyzetéből senki sem sebesült meg. Bűncselekménnyel vádolják Két nő azzal vádolja Do­nald Trumpot, hogy sze­xuálisan zaklatta őket - közölte szerdai számában a The New York Times. A republikánus elnökjelölt tagadja a vádakat. gálva azt mondta: az egészből semmi nem igaz. Ügyvédei le­velet írtak a lapnak, melyben a „rágalmazó" cikk visszavonását és bocsánatkérést követelnek. Trump szóvivője veszélyesnek nevezte, hogy a The New York tokán találkoztak. Múlt pénteken került nyilvá­nosságra az a felvétel, amely minden eddiginél nagyobb csa­pást mért Trump elnöki ambíci­óira. Egy tévéfelvétel előtt, már bemikrofonozva arról beszélt, Washington, a most 74 éves Jessica Leeds azt mondta az amerikai napilapnak, hogy harminc évvel ezelőtt egy re­pülőn futott össze a mostani elnökjelölttel, aki elkezdte fog- dosni a melleit, és megpróbált a szoknyája alá nyúlni. „Olyan volt, mint egy polip. Mindenhol a kezét éreztem" - nyilatkozott Leeds a The New York Timesnak. Az ohiói Rachel Crooks pedig 22 éves volt, amikor 2005-ben a milliárdos ingatlanmágnás iroda­épületében, a Trump Towerben találkozott Trumppal, aki a nőt akarata ellenére szájon csókolta. Donald Trump a cikkre rea­Times „teljesen alaptalan, ösz- szehangolt karaktergyilkossá­got indít" az elnökjelölt ellen. „A szexuális bűncselekmé­nyeket relativizálja, hogy a lap évtizedekre visszanyúl csak azért, hogy lejárassa Trumpot. Ez új mélypont abban, hogy a sajtó meddig hajlandó elmenni, hogy eldöntse a választást" - hangsúlyozta Jason Miller. Szintén szerdán jelent meg a floridai The Palm Beach Postban Mindy McGillivray története, aki azt állítja, hogy Trump a fal­hoz szorította, akarata ellenére megfogdosta és megcsókolta, amikor 13 éve a milliárdos bir­hogy szabadon fogdoshatja a nőket pusztán azért, mert híres. Trump bocsánatot kért, de egy­úttal figyelemelterelő fogásnak minősítette a felvétel közzété­telét a kampányban. Majd va­sárnap, az elnökjelölti vitában azt mondta: sosem tett olyasmit, mint amiről a felvételen beszélt. A felvétel nyilvánosságra ke­rülése után, a múlt hét végén Trump elővette azokat a régebbi ügyeket, melyekben a demokra­ta párti elnökjelölt Hillary Clin­ton férjét, Bili Clinton korábbi elnököt vádolták meg nők zakla- tássaL Putyin: „Politikai retorika // A szíriai Aleppóban vég­rehajtott orosz bombázá­sokat háborús bűncselek­ménynek nevezni politikai retorika, amelynek nincs sok értelme és nem veszi figyelembe a valós hely­zetet Szíriában - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a TFl francia televí­ziónak adott, szerda este sugárzott interjújában. PÁRIZS. Az orosz államfő hoz­zátette: „Az a mélységes megy- győződésem, hogy a (közel-ke­leti) térségben, és kiváltképpen Szíriában uralkodó helyzetért nyugati partnereink, különösen az Egyesült Államok felelnek". A nyugati hatalmak háborús bűncselekményekkel vádolják a Bassár el-Aszad szíriai elnök ve­zette rezsimet és legfőbb támo­gatóját, Oroszországot, amely közölte, hogy nem állítja le légi hadműveleteit Szíriában. Francois Hollandé francia elnök korábban hangot adott meggyőződésének, hogy az Aleppóban történtek háborús bűncselekménynek minősül­hetnek. Később közölte, tudatta Putyinnal, hogy tervezett párizsi látogatásán kizárólag Szíriáról hajlandó tárgyalni vele, más kö­zös programon viszont nem vesz részt. Ennek folyományaként az orosz államfő lemondta az utat. Az október 19-re tervezett látogatásán Putyin egy új orosz ortodox vallási és kulturális központot avatott volna fel, amely magában foglal egy szé­kesegyházat is, valamint meg­tekintett volna egy orosz művé­szeti kiállítást. Vlagyimir Putyin orosz államfő A TFl televíziónak ezzel kap­csolatban azt mondta, hogy ha párizsi látogatásának fő célját helytelennek ítélték, akkor má­sik alkalmat találnak arra, hogy találkozzanak és Szíriáról be­széljenek. Kitérve a szíriai helyzetre, az orosz elnök kifejtette, hogy Oroszország olyan szélsőséges fegyvereseket bombáz Aleppó­ban, akik civileket használnak élő pajzsként. Ezt nem enged­heti meg Oroszország, ahogy azt sem, hogy ezzel zsarolják a világot-tette hozzá. Putyin egyúttal bírálta Wa­shingtont azért, mert szerinte kudarcot vallott a korábban az al-Kaida nemzetközi terrorháló­zathoz kötődő Dzsabhat Fatah as-Sam szélsőséges szervezet elleni harcban Szíriában. Közölte: Washington ki akarja használni ezeknek a terrorszervezeteknek a harci képességét, hogy elérje saját célját a közel-keleti ország­ban, ami ez esetben a harc Bassár el-Aszad szíriai elnök és kormá­nya ellen. „Nem értik, hogy nem lehet egyszerűen leállítani és a civilizált normák tiszteletére kényszeríteni őket" - mondta a szélsőségesekre utalva. Putyin felemlegette az ösz- szeomlott szíriai tűzszünetet is, amiért ugyancsak Washingtont okolta. Kifejtette azt is, hogy a szíriai elnöknek lehetőséget kéne biztosítani arra, hogy indul­jon a szigorú nemzetközi ellenőr­zés alá vett elnökválasztáson. Ennek feltétele az lenne, hogy belegyezik: lemond, ha veszít. „Nem értem, kit zavarna a kormányzás kérdésének eme demokratikus úton történő megoldása" - mondta. *

Next

/
Thumbnails
Contents