Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-12 / 239. szám
Háromszorosára, de akár tizenhétszeresére is növekedhet 2100-ra az erdőtüzek és a pusztító vihardagályok száma - állapították meg amerikai kutatók. Princeton-MTI-dpa. A Princeton és a Rutgers Egyetemek szakértői a Proceedings című szaklapban közölték tanulmányukat, amelyben egyebek között a tengerszint növekedésének mértékét és a viharok intenzitásának változását is figyelembe vették. Számításaik szerint 1800-ban még olyanok voltak a környezeti adottságok, hogy statisztikailag minden 1200 évben fordult elő ilyen esemény. Az ezredfordulóra azonban gyakoriságuk megháromszorozódott, 2100-ra pedig a két vihardagály között eltelő idő 130, vagy akár 23 évre is csökkenhet részben azért, mert a tengerszint megemelkedik a klímaváltozás miatt. "Modellünk elsőként összegzi a tengerszint emelkedésére és a vihardagályokra vonatkozó becsléseket hogy hosszú távon előre jelezhető legyen a magas vízállás. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben jobban megvédjük a keleti parton lévő városokat az áradásoktól, amelyeket a hurrikánok idéznek elő. Ezek a viharok nagy sebességgel és nyomással tolnak a szárazföldnek az Atlanti-óceánból óriási vízmennyiséget" - fejtette ki Ning Lin, a Princeton Egyetem tudósa, a tanulmány vezető szerzője. / A 2012-es Sandy hurrikánnal járó áradás miatt New York és New Jersey állam partjainál több mint 50 milliárd dolláros (13,6 billió forintos) kár keletkezett és több mint 110-en haltak meg. A Sandy hevességét az is fokozta, hogy az árhullám különösen magas volt, mert a vihardagály idején a Nap és Hold állása által előidézett dagály is épp a legmagasabb volt. Az Idahói Egyetemen dolgozó John Abatzoglou és kollégái szintén a Proceedings című lapban közölték eredményeiket, amelyek szerint a klímaváltozás az Egyesült Államok nyugati partjainál megnöveli az erdőtüzek számát is. A régióban 1984 és 2015 között csak az ember által előidézett klímaváltozás következtében 42 ezer négyzetkilométernyi erdő égett le, ez fele a térségben ebben az időszakban összesen leégett területnek. "Egyértelmű az összefüggés a leégett területek kiterjedése és az égő anyag szárazsága között, amiből arra lehet következtetni, hogy az éghajlat változása a felelős az elmúlt három évtizedben jelentkező bozóttüzekért" - emelte ki Abatzoglou. A kutatók becslése szerint az ember által okozott klímaváltozás 2000 óta 75 százalékkal megnövelte a szélsőségesen száraz erdős területeket A szakértők lehetségesnek tartják hogy ezt a szélsőséges szárazságot a következő évtizedekben kiegyenlítik a természetes klímaingadozások és esőzések. Ám ha a klímaváltozás tovább folytatódik égni fognak a területek. Őssejtekkel regenerálták a makákók szívét Egy majom bőrsejtjeiből laboratóriumban létrehozott őssejtekkel sikerült japán tudósoknak regenerálni öt beteg maltákó károsodott szívét. Párizs-MTI/AFP. Ez az első alkalom, hogy indukált pluripotens őssejtekeket (iPS sejtek) használtak infarktust szenvedett szív károsodásának helyreállításához- írták a japán szakemberek a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban. Az érett sejtek indukált pluripotens sejtekké való programozásának technikájáért 2012-ben a japán Jamanaka Sinja és a brit John B. Gurdon orvosi Nobel-díj- ban részesült Az indukált pluripotens sejtekből a test valamennyi szövete kialakítható. A makákók olyan főemlősök, amelyeknek a szövetpótlásban meghatározó szerepet játszó HLA-rendszere- emberi fehérvérsejt antigén fehérjecsoport - nagyon hasonlít az emberekéhez. Az iPS technika kifejlesztése előtt a pluripotens őssejteket emberi embriókból növesztették. Létezik az őssejtek egy harmadik típusa is, amelyeket közvetlenül az emberi szervezetből lehet növeszteni, ezek a felnőtt őssejtek bizonyos szervek, köztük a szív mélyén találhatók a károsodott sejtek feltámasztására. Az indukált pluripotens őssejteket mesterségesen hozzák létre szomatikus sejtekből. Az iPS sejtek hasonló tulajdonságokkal bírnak, mint az embrionális őssejtek, a test valamennyi szövete kialakítható belőlük. Az indukált pluripotens őssejtekről régóta úgy vélik, hogy ígéretes sejtforrások a szívkárosodás kijavítására. Növesztésük a beteg saját sejtjeiből azonban sok időt vesz igénybe, költséges és fáradságos, és a más ember sejtjeiből növesztett szívsejteket a beteg immunrendszere kilökheti, mint idegeneket - írták a kutatók. A majomkísérletekben a japán csoport egy makákó bőrsejtjeit használta fel. Átprogramozták őssejtekké, hogy szívizomsejtet nyerjenek, felhasználva egy immunrendszeri sejt fehérjét, amely biztosította a kompatibilitást a donor és a befogadó között, hogy a szervezet ne azonosítsa idegenként a donort. Ezeket a sejteket öt infarktuson átesett majom szívébe ültették bele. A majmokat enyhe immunszup- resszív gyógyszerrel kezelték és 12 héten át megfigyelés alatt tartották. A sejtek javították a szív mű- j ködését, bár felléptek szívritmus j zavarok, viszont az új sejteket ; nem lökte ki a szervezet - írták a i kutatók. Megelőzték az Alzheimer-kór kialakulását Washington-MTI/EFE/Hszin- hua. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn ismertetett tanulmányában a londoni Imperial College Magdalena Sastre spanyol neurológus vezetésével dolgozó kutatói úgy fogalmaztak, hogy bár eredményeik még nem előrehaladottak, mindazonáltal megnyithatják az utat a betegség kezelésének lehetséges új módjai előtt. A tudósok úgy gondolják, hogy a PGC-1 alfa gén meggátolhatja a béta-amiloid fehérje keletkezését a sejtekben. Ez a kóros fehérje az első számú alkotóeleme az ami- loid plakkoknak, vagyis fehérjék egy olyan viszkózus "masszájának", amely felhalmozódik az Alz- heimer-kóros emberek agyában, s amelyről úgy vélik, hogy előidézi az agysejtek pusztulását Az eljárás a remények szerint új megközelítést eredményezhet a betegség megelőzésében vagy feltartóztatásában az Alzheimer korai szakaszaiban. "Noha az eredmények még koraiak, mégis azt sugallják, hogy a génterápia hasznos gyógymód lehet. De sok még a legyőzendő akadály, a gént pedig egyelőre kizárólag az agyba fecskendezve lehet célba juttatni." Ők egy módosított vírust használtak vivőanyagként. Az egerek agyának két olyan részébe adták be, ahol kialakulhat az Alzheimer: a rövidtávú memóriát szabályozó előagyba és a hosszú távú memóriát szabályozó agykéregbe. Az agynak ezen részeiben rakódnak ki először az amiloid plakkok. Az állatokat a betegség korai jeleinél kezelték, amikor még; nem alakultak ki a plakkok. Négy hónappal később megállapították, hogy azoknál az egereknél, amelyeknek befecskendezték a gént, jóval kevesebb plakk jelent meg, mint azoknál, amelyeket nem kezeltek. INGYEN! NINCS HAVIDÍJ • NINCS SZERZŐDÉS • NINCS KÖTÖTTSÉG 9 www.mlndlgtv.hu 06-80-90-99-00 *Havi előfizetési díj nélkül, megfelelő lefedettség, antenna és vevőkészülék birtokában. További részletek honlapunkon. MinDig TV minőség havidíj nélkül
