Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

2016-09-09 / 211. szám

Nemzeti ügy a népszavazás! Az október 2-i népszavazás nem pártpolitikai ügy, min­denki a maga településéről, gyermekeiről, unokáiról dönt, nemzeti ügyben foglalunk állást - mondta Szita Károly (Fidesz-KDNP), a Megyei Jogú Városok Szövet­ségének elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Buda­pesten. Kocsis Máté józsefvárosi polgármester szerint Brüsszel terve minden magyar települést érint. Cseh rendőrök a szerb határon Cseh rendőrök magyar kollégájukkal (balról a harmadik), valamint magyar katonák járőröznek Rösz- ke térségében a magyar-szerb határnál 2016. szeptember 7-én. A V4 tagállamok határrendészeti együttműködésének keretében ötven cseh rendőr érkezett Magyarországra, feladatuk a határátkelő- helyek közötti ideiglenes biztonsági határzárral biztosított zöld határ őrzése, gyalogos, gépkocsizó járőrszolgálat és figyelő szolgálat ellátása. Támogatás a menekülteknek Újabb, csaknem 350 millió eurónyi segélyt hagyott jóvá csütörtökön az Európai Bizottság a Törökország terüle­tén tartózkodó menekültek ellátására - jelentette be a brüsszeli végrehajtó testület. BJEGGüS®) Szita Károly ki­fejtette: a fél éve tartott ta­lálkozó mintájára vasárnapra ismét hívják a magyar váro­sok és falvak vezetőit, hogy megbeszéljék, mit tegyenek a népszavazásig hátralévő há­rom-négy hétben. A lehető legnagyobb jó­létet kell megteremteni a Magyarországon élőknek, és most erre jó esély van, de ezt az álmot veszély fenyegeti - hangsúlyozta Kaposvár pol­gármestere. Hozzátette: csak nyugalomban lehet fejlődni és építkezni. Szita Károly emlékeztetett: a fél évvel korábbi találkozón csaknem ezer polgármester volt jelen, és nagyon sok tele­pülésen hoztak határozatot a kényszerbetelepítés ellen, tá­mogatva kormány tevékenysé­gét. Mára már mintegy kétezer település vezetője csatlakozott a mozgalomhoz-tette hozzá. Úgy vélte, nekünk kell el­döntenünk, kivel akarunk együtt élni. Ezért arról beszél­nek vasárnap, hogy a polgár- mestereknek mit kell tenniük, hogy az emberek elmenjenek @UR> „Nagyon fontos és na­gyon pozitív politikai nyilat­kozat született. Ez igazi előre­lépés. Határidőt állapítottunk meg arra, hogy a világ megsza­baduljon ezektől a borzalmas fegyverektől"-jelentette be a tárgyalások helyszínén, Géni­ben tartott sajtótájékoztató­ján Henk Cor van der Kwast holland diplomata, aki a fürtös (kazettás) bombák betiltásáról kötött nemzetközi konvenció soros elnöke. A háromnapos értekezleten 119 ENSZ-tagál- lam képviselői vettek részt. A kazettás bomba sok ki­sebb robbanótöltetet tartal­maz, amelyeket a hordozó repülőeszközről való leoldás után - még a levegőben - egy előre meghatározott nagysá­gú területen szétszórja. Ezek a fegyverek pontos célzásra nem alkalmasak, és rendkívül a népszavazásra és állást fog­laljanak jövőjükről. Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) józsefvárosi polgármester ki­emelte: az emberek nem ál­talában döntenek a kényszer­betelepítésről, hanem arról határoznak, hogy a települé­sükön akarnak-e bevándorló­kat, vállalják-e az ezzel járó terheket, netán kockázatokat, ezért buzdítaniuk kell őket a részvételre. A Vili. kerület polgármes­tere felidézte: amikor márci­usban elindult a mozgalom, nem gondolták, hogy ahhoz kétezer település csatlakozik, ez felelősséget is jelent. Ezek az önkormányzatok részt akar­nak venni a kényszerbetelepí­tés elleni kampányban - mu­tatott rá. Hozzáfűzte: a kerület köz­területi kampányban buzdít a részvételre, és ezt javasolják többi településnek is. Úgy látja, az önkormányza­tok nem hallgathatnak az ügy­ben, mert „Brüsszel veszélyes terve minden magyar telepü­lést érint", közös nemzeti ügy­ről van szó. veszélyesek a civil lakosságra még a háborús konfliktusok után is, ugyanis nem mindig robban fel az összes töltet. A fegyvereket egy 2008-as nem­zetközi egyezmény 2010-es hatályba lépéssel betiltotta, de a fegyverexportőr nagyha­talmak, az Egyesült Államok és Oroszország nem írták alá a dokumentumot. A tagországok tíz évet kap­tak a területük megtisztítására. Jelenleg 24 olyan országot tar­tanak számon, amelynek a terü­letén fel nem robbant kazettás bombák lehetnek. Irak és Laosz kivételével a bombamentesítés sokkal az előírt határidő előtt, akár 2020-ra sikerülhet. A fegyvert betiltó konvenció aláírói közül eddig 29 állam számolta fel a készleteit belőle. Tíznek ezt még meg kell tennie a 2030-as határidő előtt. (ijiffkvwin A bizottság tájékoz­tatása szerint a jóváhagyott 348 millió eurót (mintegy 107 milli­árd forintot) a legkiszolgáltatot­tabb helyzetben lévő törökor­szági menekültek mindennapos szükségleteinek kielégítésére fordítják a török hatóságokkal, a török vörös félholddal és az ENSZ Világélelmezési Program­jával együttműködve. Az októberben induló prog­ram keretében közvetlenül a menekülteknek adott elektroni­kus kártyákra utalnak pénzt ha­vonta, a tervek szerint mintegy egymillió érintettnek juttatnak humanitárius segélyt ország­szerte. A kiválasztott családok így maguk választhatják meg, hogy mire fordítják a támoga­tás összegét, és mivel ők maguk fognak vásárolni, a helyi gazda­ságnak is támogatást nyújtanak. A menekültek a támogatások révén élelmiszert vásárolhat­nak, szállást biztosíthatnak a családjuknak, és iskolába küld­hetik a gyerekeiket - mutattak rá a brüsszeli közleményben. „Az Európai Unió és a tagálla­mok által biztosított támogatás jelentős változást fog hozni a konfliktusok és az erőszak elől menekülő férfiak, nők és gyere­kek életében. A Világélelmezési Programmal és török partnere- inkkelegyüttolyan újszerű rend­szert fejlesztettünk ki, amely a lehető leghatékonyabb módon elégíti ki a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek szük­ségleteit. Ez gyökeres változást hoz a nemzetközi humanitárius segélyezésben" - mondta Hrisz- tosz Sztilianidisz, az Európai Bi­zottság humanitárius segítség- nyújtásért és válságkezelésért felelős tagja. Sajtótájékoztatóján az uniós biztos úgy vélte, hogy „Törökor­szág páratlan nagylelkűségéről tett tanúbizonyságot az országban tartózkodó menekültek ügyében". A most bejelentett támogatás része az Európai Unió által az idei és a következő évre Török­országnak felajánlott hárommil- liárd eurónak. A március 18-án kötött EU-tö- rök megállapodás értelmében az egyezség életbe lépésétől kezdve Törökország visszafo­gadja a területéről Görögor­szágba érkező illegális beván­dorlókat, az unió pedig befogad ugyanannyi Szíriái menekültet, amennyinek ily módon távoz­nia kell, és Ankara első körben 3 milliárd euró hozzájárulást is kap a menekültek ellátásához. Vidámparki terror? Merényletet tervezhetett a dél-hollandiai Efteling vidámpark ellen az a Szíriába készülő, muzulmán hitre áttért holland nő, akit júniusban vettek őrizetbe a hatóságok - jelentette a helyi sajtó. A 25 éves nőt június 21- én vették őrizetbe a hollandiai Werkendam önkormányzatá­nál, ahol éppen az útlevelét készült átvenni, hogy Szíriába utazhasson és összeházasod­hasson egy dzsihadista harcos­sal. A gyanúsított kapcsolatban állt az Iszlám Állam nevű ter- rormilícia több nyugat-európai szimpatizánsával. Mobiltele­fonjának vizsgálatából kide­rült, egyikük azt írta neki, hogy „Hollandiát hasonló megle­petésben kellene részesíteni, mint Párizst és Brüsszelt", mire ő a válaszában lehetséges cél­pontként említette az Efteling vidámparkot. Emelik a csehek a nyugdíjkorhatárt (íteSaSb Hatvanöt év lesz a nyugdíjkorhatár Csehország­ban: eddig ott nem volt konk­rét nyugdíjkorhatár. A 2011 júniusában elfogadott úgy­nevezett kis nyugdíjreform szerint a nyugdíjkorhatár fo­kozatosan emelkedett, amit az akkori jobbközép kormány a növekvő élettartammal ma­gyarázott. A 2011-es törvény- módosítás gyakorlatilag az 1955 után született nőket és az 1965 után született férfia­katérintette, mindkét nem szá­mára az eddigi rendszer szerint 2041-ben egységesen 70 év lett volna a nyugdíjkorhatár. Eltörlik a téli időszámítást A napfény jobb kihaszná­lása érdekében eltörlik októbertől a téli időszá­mítást Törökországban- derült ki a csütörtökön megjelent közlönyből. GSS3Md Az új szabályozás értelmében az eddig megszo­kottól eltérően idén október 30-án nem kell egy órával visz- szaéllítani az órákat, hanem egész évben a nyári időszámí­tás lesz érvényben. "Ettől az évtől kezdve nem lesz többé nyári és téli időszámítás. Ezt megszüntettük. így nem lesz több zűrzavar. Nyáron és té­len is ugyanannyi lesz az idő"- hangsúlyozta Binali Yildirim török kormányfő Ez azt jelenti, hogy amikor Közép-Európában nyári időszá­mítás van, Törökországban egy órával lesz több, télen viszont két órára nő az időkülönbség. Védik az atomerőműveket Terrorelhárító csoportokat állítanak fel a hatóságok a belgiumi atomerőművek vé­delmére, a különleges egységek a tervek szerint néhány hónapon belül megkezdik működésüket-jelentette csütörtökön a helyi sajtó az illetékes szervek tájékozta­tására hivatkozva. A Hét Laatste Nieuws című belga na­pilap arról számolt be, hogy az utóbbi hónapok­ban 140 katona felügyelte a nukleáris létesít­mények biztonságát Belgiumban, őket váltják fel 2017 elején a célzottan kiképzett, gyorsreagálású rendőri alakulatok. Az új egységeket félautomata fegyverekkel látják el. „Már eddig is számos különleges intézkedést foganatosítottunk az atomerőművek védelmére, a biztonság további megerősítése azonban üd­vözlendő" - mondta a nukleáris létesítményeket felügyelő szövetségi ügynökség szóvivője. A belga kormány azért vezetett be különleges biztonsági intézkedéseket, mert a novemberi pá­rizsi és a márciusi brüsszeli merényletek ügyében folytatott nyomozás részletei arra engedtek kö­vetkeztetni, hogy az ország nukleáris létesítmé­nyei terrorista sejtek célpontjai lehetnek. Nem lesz kazettás bomba Genfben megállapodás született szerdán arról, hogy 2030-ra számolják fel a világ összes kazettás vagy fürtös bombáját, és tisztítsák meg azokat a területeket, ahol ilyen, fel nem robbant fegyverek lehetnek. Délkelet-ázsiai csúcstalálkozó Kínának tiszteletben kell tartania a hágai Állandó Választottbíróság júliusi döntését, amely szerint Peking nem formálhat tör­ténelmi előjogot a Dél-kí- nai-tenger területeire -jelentette ki csütörtökön Barack Obama. MlHEO&b Az amerikai elnök a laoszi fővárosban, Vienti- ánban a Délkelet-ázsiai Nem­zetek Szövetsége (ASEAN) vezetőinek csúcstalálkozóján szólalt fel. Kifejtette: azon fognak munkálkodni, hogy a vitákat békés módon rendez­zék. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hágai bíróság döntése kötelező érvényű, és segített tisztázni a tengerjogot a tér­ségben. A Fülöp-szigetek által kezde­ményezett eljárás keretében a hágai testület júliusban úgy döntött, hogy Kína az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNC­LOS) alapján nem formálhat történelmi előjogot a Dél-kí- nai-tenger területeire és az ott fellelhető természeti kincsek­re sem. Peking a döntés után jelezte: a testület legitimitását nem ismeri el, az ítéletet nem fogadja el. Kína a Dél-kínai-tengeren az utóbbi időben számos zátony-, illetve szigetfeltöltést végzett, és védelmi célokat is szolgáló infrastruktúrát alakított ki raj­tuk, amit számos térségbeli or­szág és az Egyesült Államok is bírált. Az ASEAN a kérdésben a nap folyamán egy külön csúcsot tart, amelyen Kína és az Egye­sült Államok is képviselteti ma­gát. Várakozások szerint ezen a fórumon egy közleményben visszafogott stílusú feddésben részesítik majd Kínát a Dél-kí- nai-tengeren folytatott tevé­kenysége miatt. Harc a dzsihadisták ellen [fSHEb Francois Hollandé francia államfő élesen bírálta csütörtökön a jobboldali ellen­zéket, amiért „jogi csűrés-csa- varásokat" javasol a terrorizmus elleni harcban. „Nem lesz alkalmi törvényke­zés, amely egyszerre alkalmaz- hatatlan és alkotmányellenes" - mondta a köztársasági elnök, utalva arra az ellenzéki javaslat­ra, amely törvénnyel tiltaná be a teljes testet elfedő fürdőruha, a burkini viselését nyilvános he­lyeken. A terrorizmusnak a demokrá­ciára jelentett fenyegetéséről rendezett párizsi konferencián Francois Hollandé úgy vélte, hogy a közbiztonságra hivatkoz­va Franciaország nem engedhet a jogállamiságból és nem korlá­tozhatja a szabadságjogokat. A köztársasági elnök elmond­ta: nem fogja hagyni, hogy Franciaország arculatát „tovább rombolják a következő hóna­pokban vagy években", ami elemzők szerint egyértelműen arra utal, hogy Francois Hollan­dé indul a jövő évi elnökválasz­táson, jóllehet ezt hivatalosan még nem jelentette be. Nicolas Sarkozy korábban elítélte „a jogi csűrés-csavará- sokat", az alkotmányosságra való hivatkozásokat, miközben szerinte „kíméletlen háborút kellene vívni azon dzsihadisták ellen, akik Franciaországra tá­madnak".

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents