Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

2016-09-06 / 208. szám

Egyeztetnek a kormányfők Újabb egyeztetést tarta­nak az Európai Unió jövő­jéről a visegrádi csoport (Csehország, Lengyel- ország, Magyarország,. Szlovákia) kormányfői a dél-lengyelországi Kry- nicában kedden kezdődő háromnapos nemzetközi gazdasági fórumon. VífeGSih Hivatalosan meg nem erősített bejelentések szerint az ukrán kormányfő is részt vesz a találkozón, erről maga Volodimir Hrojszman számolt be egy kö­zösségi portálon tett bejegyzé­sében. A VA-ek a lengyel soros elnökség alatt júliusban megtar­tott első varsói csúcstalálkozón abban állapodtak meg hogy Pozsonyban közös álláspon­tot terjesztenek elő az Európai Unióból történő brit távozásról (Brexit) döntő júniusi népszava­zás után megvalósítandó uniós reformokról A visegrádi partnerek állás­pontja szerint az EU tagálla­mainak rövid távon azokra a kezdeményezésekre kell össz­pontosítaniuk, melyekben közös nevezőre juthatnak. A legfon­tosabb témáknak a belső uniós piac fejlesztését valamint az EU biztonságának belső és külső vetületeit, ezen belül a migráci­ós válság kezelése. Amerikai dróntámadás iSfaym. Életét vesztette az al-Kaida nemzetközi terrorszer­vezet legalább hat feltételezett tagja Jemen középső részén, ahol minden bizonnyal egy pilóta nél­küli amerikai repülőgép (drón) mért rájuk légicsapást - közölték hétfőn helyi lakosok és biztonsági tisztségviselők. A támadás vasár­nap éjjel történt az arab-félszigeti ország kőolajtermelő vidékén, Márib tartományban. A terroristák egy házban tartózkodtak a fővá­rostól, Szanaától keletre lévő Vádi Obeida nevű törzsi területen. Jemenben a kormány és a síi­ta húszi lázadók között csaknem két éve dúló fegyveres konflik­tust kihasználva megerősítették jelenlétüket a különböző terror- szervezetek köztük az al-Kaida és az Iszlám Állam. Az Egyesült Államok már évek óta drónokkal folytat hadjáratot az al-Kaida leg­veszélyesebbnek tartott, jemeni ága ellen. Tengeri utak védelme EtJESBHí, A Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint nem megoldhatatlan probléma a ten­geri utak védelme Olaszország­nál de ehhez szükség van a ki­bocsátó országokkal való uniós megegyezésre is. Orbán Balázs kifejtette: a balkáni útvonal lezá­rása visszaterelte a migránsokat a korábban már bevett és job­ban működő mediterrán útvo­nalra, amelyen az embercsem­pészek is aktívabbak voltak. Az olasz hatóságok - mivel tengeri útvonalról van szó - nem tudnak mit kezdeni az érkezőkkel, két feladatuk marad, az életmentés és a segítés. A főigazgató szerint addig nem vártható a menedékkérők számának csökkenése, amíg az unió nem köt megállapodást a kibocsátó észak-afrikai orszá­gokkal. Az Európai Unió menekült- politikájával kapcsolatban Or­bán Balázs azt mondta, abban egyetértés alakult ki, hogy 2015-ben túl sokan érkeztek, de a fő kérdés szerinte az, hogy szüksége van-e Európának más civilizációból érkező be­vándorlótömegre. A népszavazás és az unió Ahogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke mondta, bármi lesz is az októ­ber 2-ai népszavazás ered­ménye, az nem lesz kötelező az Európai Unióra nézve - mondta az Amnesty Inter­national (AI) Magyarország igazgatója az Ml aktuális csatorna hétfői műsorában. EDECEUfij Jeney Orsolyát azért kérdezték mert a jogvédő szervezet tájékoztató kampányt indított az október 2-ai népsza­vazással kapcsolatban. Az igaz­gató arra utalt hogy az Európai Bizottsághoz intézett kérdésre adott augusztusi írásbeli válaszá­ban Jean-Claude Juncker azt írta: a bármely tagállamban tartott, európai parlamenti, tanácsi vagy bizottsági kezdeményezésekről vagy határozatokról szóló népsza­vazás eredménye nem kötelező érvényű az uniós intézményekre nézve, és nem érintheti az adott tagállam uniós jog szerinti kötele­zettségeit. Jeney Orsolya kitért arra is, hogy szerintük miért eredmé­nyeztek jogi határzárat a mene­kültügyben elmúlt időszakban meghozott jogszabályok. A déli határon emelt kerítéssel önma­gában jogilag nincs baj - fejtette ki -, azzal már viszont van, hogy a kerítés mentén sehol sincs lehe­tőség menedékkérelmet beadni. A tranzitzónákban ugyanis csak arról döntenek, hogy az illető jo­gosult-e egyáltalán menedékké­relmet beadni. „Ez sem hangzana annyira rosszul", ha a kormány rendeletben nem határozta volna meg Szerbiát biztonságos har­madik országként, ami a gyakor­latban azt jelenti, hogy aki a déli határon át lép az országba, az nem adhatja be a menedékkérelmét. Új vezető: fiatal, de érett Oroszország új vezetőjé­nek fiatal és érett embernek kell lennie - jelentette ki a Bloomberg amerikai hír- ügynökségnek nyilatkozva Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki elmondta, hogy még nem döntötte el, indul-e a 2018-as elnökválasztáson. fóteSiHEb „Abból indulok ki, hogy a leendő vezetőnek eléggé fiatal, de érett embernek kell len­nie" - mondta Putyin. „Egyelőre a magam ügyében semmiről sem döntöttem" - tette hozzá az orosz vezető, rámutatva, hogy Orosz­országban szeptemberben par­lamenti választások lesznek és az elnökválasztásig még további csaknem két év van hátra. „ Mint mondta, Oroszországban egyelőre az olyan kitűzött felada­tokra kell összpontosítani, mintáz életszínvonal-emelés, valamint a gazdaság a szociális szféra és az ország védelmi képességének erősítése. Putyin szerint ezen fel­adatok teljesítésének függvényé­ben „nézzük meg aztán, hogyan szervezzük meg a 2018-as válasz­tási kampányt és kinek kell abban részt vennie". Lehetnek még gondoka Balkánon Orbán Viktor miniszterelnök nem zárja ki, hogy idén ősszel a tavalyihoz hasonló kihívá­sokkal kell majd szembenézni a balkáni migrációs útvonalon. „Fel kell készülnünk egy nehéz őszre is" - fogalmazott a kormányfő hétfőn Belgrád- ban, miután tárgyalt Aleksan- dar Vucic szerb miniszterel­nökkel. Orbán Viktor a közös sajtó- tájékoztatón kijelentette: Ma­gyarország meg akarja védeni az elért eredményeit, ezért semmilyen törvénytelensé­get nem fogad el, ideértve a törvénytelen belépést is az ország területére. A miniszterelnök együttmű­ködést ajánlott szerb kollégá­jának, mert - mondta - „abban vagyunk érdekeltek, hogy Szerbia területére illegális módon egyetlen egy ember se léphessen be". Ezzel ugyanis Magyarország biztonsága is nő - hívta fel a figyelmet. Elhibázott a menekültpolitika Angela Merkel német kan­cellár és menekültpolitikája a felelős az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) mecklenburg-elő- pomerániai tartományi vá­lasztási kudarcáért. ffaiTUTCk Alexander Gauland, a szavazatok 20,8 százalékával a második helyre befutó Alter­natíva Németországnak (AfD) elnöke szerint Angela Mer­kel menekültpolitikáját sok ember „mélyen elutasítja, de mindig azt halljuk, hogy nincs alternatívája, ezért tovább kell folytatni, ez pedig természe­tesen oda vezetett, hogy mi aratunk nagy sikereket". Markus Söder bajor pénz­ügyminiszter egy hétfői nyi­latkozatában kiemelte: nem lehet tovább folytatni azt a politikát, amely „nem vesz tudomást az emberek hangu­latáról", ezért „irányváltás kell Berlinben" - mondta. A Bajor Keresztényszoci­ális Unió főtitkára, Andreas Scheuer drámainak nevezte a mecklenburg-elő-pomerániai eredményt, és hangsúlyozta: „végre meg kell hozni a szük­séges döntéseket", vagyis be kell vezetni a évente befogad­ható menekültek számát 200 ezer főben korlátozó felső határt, fel kell gyorsítani az el­utasított menedékkérők kito­loncolását, ki kell terjeszteni a biztonságos származási or­szágok körét az észak-afrikai Maghreb-térség államaira és javítani kell a Németország­ban maradók integrációját. A mecklenburg-elő-pomerá- niai tartományi (Landtag) törvényhozási választáson a szociáldemokrata párt (SPD) végzett az első helyen a sza­vazatok 30,6 százalékával. A tartományban első alkalom­mal induló AfD 20,8 százalé­kos eredménnyel jutott be a Landtagba. A CDU a harmadik helyen végzett, 19 százalé­kos eredménnyel. A Baloldal a szavazatok 13,2 százalékát szerezte meg. A részvételi arány 61,6 szá­zalékos volt, jelentősen emel­kedett a legutóbbi, 2011-ben tartott Landtag-választáson regisztrált 51 százalékhoz ké­pest. Cseh rendőrök a magyar határon (JteOSÖa Ötventagú cseh ren­dőrcsoport indult hétfőn Prá­gából Magyarországra, hogy segítsenek magyar kollégáiknak a schengeni határok megvédé­sében. "Csehország elkötelezte magát arra, hogy a migránsvál- sággal kapcsolatban segítséget nyújt európai uniós partnerei­nek. Ez nemcsak arról szól, hogy segítünk partnereinknek, de arról is, hogy tökéletesítjük magunkat egy olyan probléma kezelésé­ben, amely eddig Csehorszá­got nem érintette annyira, mint partnereit" - jelentette ki Tomás Tuhy cseh országos rendőrfőka­pitány az ünnepélyes búcsúzta­tón. A cseh rendőrök két hóna­pon keresztül Szeged közelében a magyar-szerb határon fognak járőrözni és felügyelni a rendre. Tüntetnek a „dzsungel" ellen Forgalomlassító tünte­tést kezdtek hétfőn az észak-franciaországi Cala­is kikötővároshoz vezető autópályán fuvarozók, gazdák és a helyi gazdaság szereplői a migránstábor azonnali felszámolását követelve. A nap folyamán élőlánccal is tiltakoznak a helyiek a Dzsungelnek is nevezett tábor következ­ményei ellen. (j)30Bäj Két - mintegy negy­ven kamionbólés harminc trak­torból álló - konvoj indult el óránként néhány kilométeres sebességgel Dunkerque-ből és Boulogne-sur-merből Calais felé, ahol hétfőn délelőtt talál­koztak egymással. Jóllehet Bemard Cazeneuve francia belügyminiszter pén­teken a helyszínre látogatott, és mindenkit biztosított arról, hogy a kormány folytatja a ca- lais-i migránstábor fokozatos felszámolását az év végéig, a kamionosok úgy döntöttek: megtartják az előre tervezett megmozdulást. „Tény, hogy Bemard Caze­neuve bejelentette a felszá­molást, de nekünk azonnali biztonságra van szükségünk. Ha a felszámolás három hónap múlva történik, három hóna­pig újabb támadások érthetik a fuvarozókat, és a helyiek is veszélyben vannak. A lehető leggyorsabban fel kell lép­ni" - mondta David Sagnard, a francia teherszállítók országos szövetségének helyi elnöke. Calais-i boltosok és a kikö­tői alkalmazottak, több százan élőláncot alkotnak majd nem messze a kikötőhöz vezető út­tól és a Dzsungeltól. A tervek szerint a kamionok és a trak­torok később felveszik az élő­láncban tüntetőket, és együtt mennek a La Manche csator­na alatti alagút bejáratához, ahol útlezárással tiltakoznak. A pas-de-calais-i prefektúra azt kérte az autósoktól, hogy ha lehet, kerüljék el az A16-os autópálya Boulogne és Dun­kerque közötti szakaszát a nap folyamán, és csak a mellékuta­kon közlekedjenek. Az észak-franciaországi vá­ros északi határában másfél évvel ezelőtt spontán módon alakult ki a migránstábor, ame­lyet azóta megtűrnek a hatósá­gok. A túlzsúfolt táborba június óta ismét nagyobb számban érkeztek a Nagy-Britanniába átjutni próbálkozó illegális be­vándorlók. A táborlakók egy része a sötét beálltával útaka­dályokkal lassítja a forgalmat, és a fékezni kényszerülő kami­onokra embercsempészek se­gítségével próbálnak feljutni. „Már felszámoltuk a déli részt márciusban, és az észa­ki részhez is hozzáfogtunk. Lépésről lépésre kell haladni, befogadóhelyek létrehozásá­val kezdve, országszerte annak érdekében, hogy Calais-ban enyhüljön a helyzet" - mondta pénteken a belügyminiszter. Az állam szeretné rábírni a tábor mintegy 6-7000 lakóját, hogy önként hagyják el a ha­tárvárost az év végéig. Ennek érdekében mintegy nyolcezer helyet kínál fel a kormány az ország különböző befogadó­központjaiban. A miniszter tájékoztatása szerint eddig közel hatezer olyan embert helyeztek el 161 központban, akik hajlandóak voltak beadni menekültkérel­müket Franciaországban, és le­mondtak arról a szándékukról, hogy átjussanak a La Manche csatorna brit oldalára. Azt is elmondta, hogy jövőre ötezer újabb helyet hoz létre az állam a menedékkérőknek. A belügyminiszter megerő­sítette, hogy a tárca számításai szerint jelenleg 6900-an élnek a táborban, a segélyszerve­zetek szerint viszont a meg­maradt északi területen már legalább 9100-an vannak, ahol jelenleg elsősorban Irakból, Afganisztánból és újabban Szudánból is érkező emberek várakoznak arra, hogy illegáli­san átjuthassanak Nagy-Britan- niába.

Next

/
Thumbnails
Contents