Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
2016-09-06 / 208. szám
Bemutatkozik a művész kör Olvasókör Egyesület szeptember 7-én, szerdán délután, 14 órakor rendezvényt szervez a Civil Közösségek Háza oktatótermében. Ezen alkatomból bemutatkozik a Batsányi-Cser- hát Művész Kör. Előzetesen, röviden annyit érdemes róluk tudni, hogy egy országos művészeti, társadalmi szervezet, amely írókat, költőket, képzőművészeket és egyéb társművészeket tömörít. A mintegy háromszáz tagból álló művészkört bővebben Lovag Bornemisza Attila, elnök-főszerkesztő, Vörösmarty-díjas költő, Bartók Anikó költő, valamint Dáma Semes - Bogya Eszter énekes és népi faragó, Príma Primissi- ma külön-díjas előadóművész mutatja be. Minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak a szervezők! Kiabált és rongált garázdaság megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást a Balassagyarmati Rendőrkapitányság egy 42 éves helyi lakos ellen. A férfi néhány hónapja, a kora délutáni órákban egy balassagyarmati intézmény étkezdéjében kiabált, majd a könyökével beleütött egy ajtó melletti üvegbe, amely betört. Néhány nappal később ismét megjelent a tett helyszínén, majd ott megint kiabálni kezdett betört egy ablakot és megrongált egy asztalt. A hatóság a napokban befejezte az eljárást és az ügy iratait vádemelés javaslatával továbbította a Balassagyarmati járási Ügyészségre. Nyugdíjas gépészek találkoznak Immár tizedik alkalommal rendezik meg a nyugdíjas gépész-találkozót szeptember 6-8. között. Az összejövetel ma délelőtt, 10.30 órakor kezdődik és egészen csütörtök reggelig tart. Ez alatt a gépészek különböző előadásokon vehetnek majd részt. Megtekintik a környék valamennyi nevezetességét, továbbá különféle fakultatív programokkal is készülnek a számukra. A szervezők ígérik, hogy a jubileumi nyugdíjas gépész-találkozó élményekkel teli, kellemes és nem mindennapi időtöltést biztosít mindenkinek. Dolgoznak és tanulnak K'ar'angsság d A községben a mezőgazdasági közmunkaprogramban jelenleg huszonhármán vesznek részt, huszonnégyen pedig tanulnak. Tizenkét ember a zöldségtermesztés gyakorlati és elméleti ismereteit sajátítja el, a másik tizenkettő pedig az általános mezőgazdasági ismereteket tanulja. A tanfolyam helyben van. A mezőgazdasági program keretében a kétszáznegyven fő kapacitású konyhájuk számára termelnek különböző növényeket. Amit nem tudnak azonnal felhasználni, azt tartósítják és elraktározzák a téli hónapokra. A község belterületén a közmunkások a felszíni vízelvezető árkokat betonlapokkal bélelik ki. A lapokat a szécsényi önkormányzat betonüzemétől vásárolták. Egykori alakulatukra emlékeztek a bajtársak Ha Szendehely felől érkezünk a Rétság határában lévő dombtetőre, balra egy magaslaton rögtön szemünk elé tárul az egykori honvédlaktanya tömbegyüttese. Az utolsó katona lassan húsz éve már, hogy elhagyta a Hunyadi János nevét viselő harckocsiezred kötelékét. Azóta a dandár egykori épületei közül néhányat más célra hasznosítottak, de nagy terület még új gazdákra vár. A helyőrség megalakulásának nyolcvanadik évfordulójára több tucatnyian emlékeztek szombaton a nyugat-nógrádi városban. Hegédűs Henrik ßääBSjib Az ünnepségsorozat résztvevői először a volt laktanya kapujánál gyülekeztek. Itt, a bejáratnál található emléktábla koszorúzásával kezdődött a nap, majd a szervezők és vendégeik átsétáltak a közeli művelődési központba. A színházteremben a házigazdák nevében jávorka János nyugállományú ezredes, a Rétsági 31. Hunyadi János Harckocsidandár Baráti Kör elnöke elevenítette fel a laktanya nyolc évtizedes történetét. Megtudtuk, hogy a Gömbös Gyula kormánya idején, 1935. május 16-án kelt honvédelmi miniszteri rendelet írta elő a rétsági kaszárnya megépítését, ami két év múlva készült el teljesen, és a korszak legmodernebb magyarországi laktanyája volt. Az első alakulatot 1936. október elsejei hatállyal vezényelték ide, ezért időzítették erre az esztendőre a nyolcvanadik évforduló megünneplését. Az ezredes hozzátette, a helyőrség több mint hatvan éves fennállása során rengeteg változás történt, és nem csupán a rendszerek kicserélődése miatt. Itt készítették fel és képezték ki az 1941-ben a keleti frontra küldött s ott többségében hősi halált halt 11. harckocsi zászlóalj tagjait, majd a második világháború befejezését követően rövid ideig hadikórház is működött a laktanya területén. Az újabb korszak 1951-ben kezdődött, amikor a páncélos ezred elfoglalta állomáshelyét, nem sokkal később pedig a történelem forgószelében az 1956-os események során is előtérbe kerültek a rétságiak, hiszen Pálinkás-Pallavicini Antal és alakulata innen indult kiszabadítani felsőpetényi házi őrizetéből Mind- szenty József bíboros-hercegprímást, az őrnagy később életével fizetett bátor cselekedetéért. Az ezredet 1957-ben szervezte újjá a Kádár-rezsim, immár önálló harckocsizó dandárként, felszerelve a kor ismert páncélos típusaival: 1962-ben T-54-esekkel, 1965-ben pedig T-55-ös típusokkal korszerűsítették a gépállományt. J Jávorka János kiemelte, az 1968-as nyári, csehszlovákiai események alkalmával mozgósították az ezredet és a „Zala" fedőnevű hadgyakorlat keretében vettek részt a rétságiak a szomszédos ország fontosabb stratégiai pontjainak megszállásában - akik csak október végén tértek vissza a laktanyába. Az 1970- es évektől egészen a megszűnésig többször történt korszerűsítés, teljesítettek itt különböző kiképzési feladatokat. Az egykori parancsnok, a baráti kör elnöke szomorúsággal szólva, de nem kis büszkeséggel hangsúlyozta, hogy az alakulat felszámolása 1997 tavaszától példás rendben zajlott, minden tekintetben, beleértve a technikai eszközök, fegyverzetek, lőszerek és robbanóanyagok leszerelését és elszállítását, amit a megállapított határidőre - egyre szűkülő személyi állománnyal - végrehajtottak. Kifejtette: itt, Rétságon egy igen összeforrott, jól felkészült tiszti és tiszthelyettesi kar, polgári dolgozói csoport, illetve a folyamatosan változó összetételű sorkatonai állomány végezte a haza fegyveres védelme érdekében a részére meghatározott feladatokat. A dokumentumok, ellenőrzési jelentések is hűen bizonyítják, eredményes, szigorú és következetes felkészítő és kiképző munka jellemezte a rétsági ezred tevékenységét. Végül az ezredes a megszűnés utáni körülményekről, személyes pályaívekről is szót ejtett. Elmondta, legtöbben, akik életkorukból adódóan nem élhettek a nyugállományba vonulás lehetőségével, nagyon nehéz helyzetbe kerültek. A szerencsésebbek más rendvédelmi szervek kötelékeibe kerültek, de ez elköltözéssel, az új helyre történő beilleszkedéssel járt együtt, ami nem működött zökkenőmentesen, és a korábbiaktól jelentősen eltérő viszonyok közt találták magukat. De a „rétsági iskola" jó alapokat biztosított, amit kiválóan mutat, hogy a tisztek közül többen ma magas beosztásban tevékenykednek. A baráti kör és a Rétsági Árpád Egylet tagsága pedig tovább ápolja a hagyományokat, részt vállalva a helyi és környékbeli fiatalok hazafias nevelésében, például a katonai járőrverseny vagy a military tábor lebonyolításával. A továbbiakban elismeréseket adtak át a honvédelmi nevelőmunkában, a honvéd- és kulturális hagyományok ápolásában élenjáró személyiségeknek: Korbely Erik, Csengeri Attila, Torma István, Csank Csaba, Király László, Simon Katalin, Fülöp Zsolt, Fehér László, Botschner Balázs és Drozgyik Richárd vehetett át jutalmat Jávorka Jánostól, valamint az Árpád Egylet elnökétől. Fodor Lászlótól. A helyőrség alapításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezést gálaműsor zárta. Panorámatábla a kilátó tetején Búcsúzott az igazgató lem felhívására is. Hasonlóképpen a vizes élőhelyek világát a turistáknak megmutató táblán is számos faj - nagy részében békák - rövid ismertetése szerepel. Az avatáson mindkét helyen a témához illő dalok és versek is felcsendültek, elhangoztak a helyi dalkör, valamint diákok, Boldog Virág, Krupa Eszter, Zérczi Bendegúz és Zérczi Regő előadásában. Később a közelmúltban felállított, fákat és a vadvirágokat tartalmazó táblák mellett elhaladva a menetelők kiértek a Teréz kilátó tövéhez. Itt Kovács Gábor építészmérnök, tájfutó, térképkészítő mesélte eL miként is alkották meg a panorámatáblát. Először Tóth Tamás fényképezett a magasból, lényegében minden távoli pontot, a Mátrától a Szandai várhegyen át a templomok toronycsúcsáig, majd ez után Kovács Péter a tájfutásban használatos számító- gépes szoftver alkalmazásával formázta meg a kilátó emelvényén körben látható térképet, ami pontosan a kiránduló elé tárja, hogy északtól nyugatig körbe tekintve mit lát a messzeségben. Végül a résztvevők a kilátó körül egy nagy kört alkotva tánccal ünnepelték meg az újdonságok felavatását. Aki a jövőben ellátogat a Csesztve fölött magasodó Teréz-kilátóhoz, és mindezt napsütéses, tiszta időben teszi, immár nem csak pompás látványban lesz része, hanem pontosan tudhatja is, mi az, ami a közeli és távoli tájakról a szeme elé tárul. A tájékoztató panorámatábla avatóját az elmúlt hétvégén tartották. Hegedűs H. djOSMl A Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület hosszú évek óta sokat tesz azért, hogy a Balassagyarmattól néhány kilométerre található kis község ne csak Madách Imréről és a hozzá kapcsolódó irodalmi-történelmi emlékekről legyen országszerte nevezetes, hanem minél többen ismerjék meg a környék természeti kincseit is. Ennek részeként egyre bővül a bakancsos turisták számára szánt látnivalók tárháza. Ezúttal újabb két tájékoztató táblát helyeztek ki az egyesület tagjai, valamint a Teréz-kilátónál panorámatábla is fogadja a kirándulókat. Szombaton, kora délelőtt mintegy harmincán keltek útra, hogy Kincsempusz- táról kiindulva felavassák a legújabb vívmányokat. Először a gombtáblánál álltak meg. Itt a csesztvei hagyományőrzők elnöke, Perédi Piroska számolt be arról, mennyire fontos, hogy a kirándulók valóban megismerjék a környékbeli erdők-mezők állat- és növényvilágát. Jelen esetben a gombákról volt szó, hiszen a fák aljában nem csupán ehető fajták, hanem mérgesek is szép számmal előfordulnak, és a tábla jó célt szolgál a kettő megkülönböztetésére, a figyeA községi Dr. Hesz Mihály Általános Iskola a közelmúltban búcsúztatták nyugállományba vonulása alkalmából az intézmény korábbi címzetes igazgatóját, Túri Gyulánét. H.H. GdSaaSSb Az ünnepségen elhangzott méltatás során kiderült, hogy az eredetileg magyar-orosz szakon, Egerben végzett tanárnő negyven esztendőt töltött el a pedagógusi pályán, méghozzá egyetlen állomáshelyen, a nógrádi általános iskolában. Tanári munkája során két alkalommal, 1986 és 1991 között, majd 2003-tól 2014-ig látta el az igazgatói teendőket. Túri Gyuláné mindig kiemelt figyelmet fordított a magyar nyelv hű ápolására, a helyes, kerek mondatokban kifejezett tiszta beszéd eszköztárának minél tökéletesebb megtanítására. Tanítványaival rendszeresen részt vett a megyei és országos nyelvi versenyeken, bekapcsolódott a Deme László és Péchy Blanka nevével fémjelzett Beszélni nehéz mozgalomba, és tevékenységét két alkalommal is Kazinczy-jutalommal ismerték el. Igazgatói munkája során a falu önkormányzatával együttműködésben törekedett az iskola folyamatos fejlesztésére, mind az oktató munkában, mind az épület állagmegóvásában és korszerűsítésében. 2014-ben az ő kezdeményezésére vette fel az iskola a Nógrádon született, és a településhez ezer szállal ma is kötődő kajak-kenu olimpiai bajnok, dr. Hesz Mihály nevét. A nyugállományba vonult pedagógust a tanulók, az egykori tanítványok és a kollégák mellett a község önkormányzata nevében Szórágy Gyuláné polgármester, illetve a jeles alkalomra Németországból hazatért névadó, dr. Hesz Mihály is köszöntötte.
