Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

2016-09-01 / 204. szám

MTI/AP/John Raoux 20 16. szeptember 1., csütörtök Örvényben a közoktatás Az MSZP oktatási kabi­netvezetője szerint a kormányzati intézkedések örvényként húzzák le a közoktatás színvonalát. EBEGHSÜj Hiller István szer­dán Budapesten sajtótájékozta­tón azt mondta, a 2016/2017- es tanévben is folytatódik az a trend, ami az elmúlt éveket jel­lemezte, a közoktatás kizárólag a pedagógusok áldozatos mun­kája miatt működik. Bírálta, hogy a kormány gon­dolkodásának középpontjában nem a gyermekek, hanem az állam áll. Amíg ez így van, szín­vonal-emelkedés nem várható - értékelt. Az országgyűlés szocialis­ta alelnöke közölte, helytelen lépés volt a szakgimnáziumok létrehozása, mert véleménye szerint ezzel csökken a tovább­tanulás esélye, a kormány ezzel az intézkedéssel sokak számé­ra nehezebbé kívánja tenni az egyetemekre, főiskolákra beju­tást. Hiller István szerint a középis­kola a középfokú oktatási rend­szer talán legjobban teljesítő része volt, nem volt olyan peda­gógia és a szervezeti ok, ami mi­att fel kellett volna számolni. A háttérben az állhat - folytatta -, hogy a kormány azt a téves kö­vetkeztetést vonta le a valóban létező munkaerőhiányból, hogy a probléma a felsőoktatásba jutás lehetőségének csökken­tésével, a diákok szakiskolákba terelésével orvosolható. Bírálta azt is, hogy csökkentik a szakgimnáziumokban a közis­mereti órák számát. Az oktatási szakpolitikus ér­tékelése szerint a 2017. január elsejével létrejövő 58 tankerü­leti központtal az államosítás a közoktatásban minden szinten teljessé válik. Mint mondta, ere­dendően nem tekinti rossznak ezeket a decentralizált közpon­tokat, mert a Klebelsberg In­tézményfenntartó Központnál (Klik) csak jobb lehet, amely nemcsak pedagógiailag, hanem költségvetésilegis megbukott. Szerinte a költségvetésben a közoktatásra található többlet- forrás egy része is a Klik által felhalmozott adósság kiegyen­lítésére megy eL. Úgy fogalmazott: „nem az elmúlt nyolc évről, nem az el­múlt 25 év hibáiról van szó, ezt a problémát az Orbán-kormány oktatáspolitikája okozta az or­szágnak". Hiller István úgy összegzett: az MSZP a kormány oktatáspoli­tikájának rendszerjellegű ellen­fele. Az államosítás a kormány és nem a gyermekek érdekét szolgálja - hangsúlyozta. Kije­lentette: szükségesnek tartják, hogy azok az önkormányzatok, amelyek akarják, lehessenek iskolafenntartók. Jelezte, na­gyobb iskolavárosokra és bu­dapesti kerületekre gondol. Hozzátette: az állami intéz­ményfenntartásnak a kistelepü­léseken van helye. A politikus szorgalmazta, a gyermekek, főleg az alsó tago­zatosok óraterhelésének csök­kentését is. Elmondta azt is, helyesnek tartják a kilenc évfo­lyamos iskola bevezetését, ha az az alapkészségek megerősí­tését szolgálja. A volt oktatási miniszter ered­ményes tanévet kívánt a diákok­nak, a pedagógusoknak és a köz­oktatásban dolgozóknak. Már nyomtatják a szavazólapokat Már nyomtatják az októ­ber 2-i országos népsza­vazás szavazólapjait a ] budapesti ANY Biztonsági Nyomdában. Szerdán a kőbányai nyomda gép­termeiben és csomago­lócsarnokaiban sajtóbe­járást tartottak, hogy az I újságírók megnézhessék, ; milyen szigorú biztonsá- I gi intézkedések mellett készülnek a választási 1 dokumentumok. ßn»gr=refc Pálffy Ilona, a Nem- : zeti Választási Iroda (NVI) vezető- : je a bejárás előtti sajtótájékozta- I tón azt mondtajelen pillanatban j 8 272 589 választópolgár jogo- j sült szavazni október 2-án. Mint mondta, az ÁNY Bizton­sági Nyomda Nyrt.-ben nyom­tatják a kétféle (a magyaror­szági és levélben szavazáshoz szükséges) szavazólapot: előb- I biből 7,905 milliót, a határon | túli választópolgárok levélben j szavazásához pedig további | 265 ezret. (A levélben szavazás | szavazólapján - ellentétben a | magyarországi szavazás szava- I zólapjával - nincs pecséthely, azok pecsét nélkül is érvénye­sek lesznek. Helyette a szavazó­lap a „levélben szavazás szava­zólapja" feliratot tartalmazza.) Az A5 méretű szavazólapo­kat többféle biztonsági jellel védik. Szabad szemmel látható biztonsági elem az alnyomatos papir, ami a fény felé fordítva a szőnyegszerűen elhelyezett Magyarország-címert mutatja, valamint a Magyarország kör­vonalát - és benne a 2016-os számot mutató - mutató ric- celés, perforálás. A szavazatok elhelyezésére szolgáló körök pedig zöldek. Mint mondta, a belföldi sza­vazólapok nyomtatásának nettó összköltsége 119 365 500 fo­rint, vagyis egy szavazólap elő­állításának költsége 15,1 forint. Megjegyezte: a 2014-es önkor­mányzati választáson 17 forint volt egy szavazólap költsége, az országgyűlési választásnál pe­dig 23 forint. Pálffy Ilona szólt arról is, hogy a népszavazásnál elkezdik le­cserélni a korábban használatos papírurnákat, amelyek könnyen megrongálódtak, beszakadtak. Októberben minden szavazó­körben lesz egy nagy és egy kis műanyag urna. Az urnák szürkék, plombával záródnak, 42x42 centiméter az alapjuk, a kisebb 40 centimé­ter magas, a nagyobb 85 cen­timéteres. A nagyobb urnába legalább ezer, a népszavazáson használt borítékot lehet el­helyezni. Az urnák színe azért szürke-és nem a külképviseleti voksolásnál megszokott átlát­szó - mert a magyarországi vok­solásnál nem kötelező a szava­zólapot borítékba tenni. Pálffy Ilona hangsúlyozta: a műanyag urnák előnye, hogy strapabíróak, használatukkal ke­vesebb papírt használnak el a sza­vazáshoz, és számítások szerint két ciklus alatt megtérül az áruk. A nagyobb urna nettó 17 500 fo­rintba került, a kisebb 9 ezerbe. Az NVI elnöke elmondta: a határon túliak szavazására szolgáló szavazólapokat már ki­nyomtatta a nyomda, jelenleg a magyarországi szavazás szava­zólapjait készítik. A magyaror­szági szavazólapok kiszállítása szeptember 20-a után kezdő­dik, de ezt megelőzi a papír- és műanyag urnák kiszállítása. Nem lesz új népszavazás PffCTtgKb Kizárta az EU-tag- ságról szóló újabb népsza­vazás lehetőségét Theresa May brit miniszterelnök. May szerdán, még az őszi politikai évad hivatalos kezdete előtt informális tanácskozásra hívta össze kabinetjét Chequersbe, a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciájára. A találkozón a kormányfő megismételte eddig is többször hangozta­tott véleményét arról, hogy „a Brexit Brexitet jelent", és nincs mód a kilépést pártolók győzelmével végződött júniusi népszavazás megismétlésére. A brit kormányfő szerint nem szabad kísérletet tenni arra sem, hogy Nagy-Britannia a referendum eredményének el­lenében „valahogy mégis" az Európai Unió tagja maradjon. Elkötelezett a kormány fiftragjrefc A kormány el­kötelezett amellett, hogy a demográfiai tendenciákat megfordítsa, hogy támogassa a családokat a gyermeket ne­velőket- mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, fideszes országgyűlési képvi­selő az óbudai választókerü­letében 134 millió forintból megújult egyik, óvoda szerdai átadóünnepségén. Ennek esz­közeként említette az adó- és járulékkedvezményeket épp­úgy, mint a gyermeket ne­velőket segítő részmunkaidős állások vagy a gyermekeknek méltó elhelyezést biztosító intézmények létrehozását Hozzátette, ezért inditotta el a kormányzat azt a programot amelyen bölcsődei, óvodai férőhelyek bővítésére pályáz­hatnak az önkormányzatok. Republikánus előválasztás Sapin a gazdasági miniszter Az amerikai republikánus párti szenátusi előválasztást Floridában Marco Rubio, Arizonában pedig John McCain szenátor nyerte kedden. Az előválasztáson McCain esélye látszott kisebbnek: három kihívója is akadt a párt­ján belül, igaz, a végén ketten visszaléptek. Rubio - aki korábban elnökjelölt-aspiráns is volt - egy versenytársat kapott. McCain, aki hétfőn töltötte be nyolcvanadik évét, „élete nagy versenyének" nevezte a válasz­tási küzdelmet, amely kifejezetten durva és kímé­letlen volt. Egyik vetélytársa például azt vágta az idős politikus fejéhez, hogy minek indul, hiszen már nyolcvanéves, és úgysem éri meg a ciklus végét. A felmérések sokáig azt mutatták, hogy McCain lemarad nagy vetélytársa, Kelli Ward, Ari­zona állam szenátusának korábbi tagja mögött. McCain ugyanis nemegyszer nagyon kritikus volt Donald Trumppal, a párt elnökjelöltjével szem­ben, és ez népszerűségének apadásához vezetett. A szenátor, ezt észlelve, később minden adandó alkalommal hangsúlyozta, hogy támogatja Trump elnökjelöltségét, s vigyázott arra is, hogy amikor Trump Arizonában volt, ne Ward asszony, hanem ő legyen az elnökjelölt mellett. Az arizonai előválasztást McCain végül a vok­solt 55 százalékával nyerte meg. Marco Rubióra pedig a floridai republikánus szavazók 71 szá­zaléka voksolt. Rubio még az előválasztás előtti órákban adott egyik interjújában azt közölte: ha megválasztják, nem biztos, hogy kitölti a hat évet. Ebből elemezők arra következtetnek: Marco Rubio fontolgatja, hogy négy év múlva ismét indul az el­nökjelöltségért folyó küzdelemben. Az Egyesült Államokban novemberben nem­csak elnököt és alelnököt választanak, hanem képviselőket és szenátorokat is. Újjáválasztják a szövetségi alsóház mind a 435 képviselőjét és a 100 tagú szenátus körülbelül egyharmadát. Kép­viselőket kétévente választanak, a szenátorok megbízatása pedig hat esztendőre szól. Emellett az 50 szövetségi állam közül 12-ben kormányzót is választanak. J ■■■■ Bercy, le 3 *ú* Emmanuel Macron korábbi francia gazda­sági miniszter (jobbra) és a posztjára kinevezett Michel Sapin, korábbi francia pénzügyminiszter megöleli egymást a tisztség hivatalos átadásán a francia pénzügyminisztériumban Megerősítette a francia elnöki hivatal Emma­nuel Macron gazdasági miniszter lemondását és bejelentette, hogy helyét MichelSapin pénzügy- miniszter veszi át, akit Francois Hollandé államfő gazdasági és pénzügymi­niszterré nevezett ki. UtiHBi Emmanuel Macron azért mondott le, hogy „teljes idejét a politikai mozgalmának szentelje" - tudatta közlemény­ben az Elysée-palota, ahol kedd délután személyesen nyújtotta be a lemondását a 38 éves tár­cavezető Francois Hollandé ál­lamfőnek. Utódának a francia köztár­sasági elnök egyik legrégebbi munkatársát nevezte ki Michel Sapin személyében, akinek ed­digi tárcáját kiszélesítette a gaz­dasági ügyekkel. Emmanuel Macron „ismét szabad ahhoz, hogy új politikai mozgalmát felépítse" - mond­ta a volt tárcavezető által már­ciusban En marche (Indulás!) elnevezéssel alapított párt egyik szóvivője. Az új politikai mozgalom célja felülemelked­ni a bal- és jobboldali meg­osztottságon. Emmanuel Mac­ron korábban elmondta, hogy elégedetlen a jelenlegi balol­dallal. Július 12-én Párizsban tartott nagygyűlésén pedig azt ígérte mintegy 3500 fős hall­gatóságának, hogy a 2017-es választásokon győzelemre vi­szi a pártját. A lemondással azonnal meg­indultak a találgatások, hogy új mozgalma élén Emmanuel Mac­ron elindul-e a jövő évi elnök- választást megelőző jelöltállító választáson, amelyet januárban rendez a francia baloldal. Fran­cois Hollandé még nem jelezte, hogy újra elindul-e az elnöki székért, illetve az előválasztá­son, ahol a felmérések szerint legesélyesebb kihívója Emma­nuel Macron lehetne. Eddig há­rom Volt baloldali miniszter je­lezte, hogy megméretteti magát a januári jelöltállításon.

Next

/
Thumbnails
Contents