Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
2016-09-26 / 225. szám
Barangolásunk ezúttal megyénk földjére vezet, az őszi napok egyik gyönyörű kirándulási lehetőségét mutatjuk be: a Felső-Mát- rát. Bizonyosan mindany- nyian jártunk már itt, így sokaknak szép emlékeket idézhet az írás. Tartsanak velünk kirándulásunkra! Veszelovszki Balázs A természet hamarosan a megfakult zöld levelekből sárga, piros, rozsdabarna őszi tájat fest, szebbnél szebb színben pompázik majd az erdő, s hamarosan a lehulló falevelek, sok kisgyerek örömére, avarként zizegnek a lábunk alatt. A nógrádi megyeszékhelyet körbeölelő Karancs és a Medves-vidéke, a megyénk nagy részén elterülő Cserhát, és a hazánk legmagasabb pontját őrző, megyénkbe benyúló Mátra az itt élők, itt lakók mindennapjait varázsolja szebbé ezzel. így hát nem csoda, hogy ha van egy kis időnk, csak egy szimpla hétköznap is nagyobb kört teszünk a boltba, többet időzünk az utcán, sétálunk egyet a ház körüli dombokon, vagy éppen előbb leszállunk a buszról, hogy gyönyörködjünk az őszi színekben. S ezt a kis testmozgást még a szervezetünk is meghálálja! Hétvégére azonban ilyenkor családosok, motorosok, gyalogos túrázók sokasága lepi el a Mátrát, ahol igen népszerű kirándulóhely a „Felső-Mátra" névvel illetett, a „három falut": Mátraszentimrét, Mátraszen- tistvánt, Mátraszentlászlót, valamint Bagolyirtást, Fallóskutat, Galyatetőt, és Mátraházát is magában foglaló rész. Ez azon túlmenően, hogy hazánk legmagasabb pontja is itt található, még számtalan csodát őriz. Ezek nem mind írhatók le papíron, mivel a látnivalók nagy részét a táj, a természet, a friss levegő adja, azonban mi mégis nekiindulunk, s utunkat Pásztóról kezdve Hasznoson és Mátrakeresztesen át folytatjuk. Már Hasznoson érdemes megállni, s megérezni valamit, ami múlófélben van: a házak elé kitett, saját termesztésű gyümölcsök, zöldségek, házi készítésű lekvárok, méz, megállásra késztetnek, s tegyük is ezt: nemcsak egészséges, ha fogyasztjuk ezeket a termékeket, hanem finom is, ízletes is. Nem mérhető össze egyetlen bolti áru minősége sem ezekkel... Bizonyára e sorokat ott is olvassák, s csak ezúton is biztatni tudjuk őket: ezt a jó szokást őrizzék, igazi kincs megyénkben, s a Mátrába induló vagy onnan fáradtan hazatérő turistának igazán jólesik a zamatos gyümölcs: az ízletes körte vagy a finom szőlő! A következő faluból, Mátrake- resztesről, amit a köznyelv csak „fakanalas falunak" hív a kézi készítésű, szép és jó minőségű konyhai fatermékek miatt, már gyalogtúrával is eljuthatunk Ágasvárra, a nagyjából a Csörgő-patakot követő jelzésen. Továbbutazva a Mátrában Fal- lóskút következik. Ennek a kegyhelynek a története rövid: 1947- ben Sánta Lászlóné Csépe Klára hasznosi asszonynak megjelent a Szűzanya, és egy forrást és egy helyet mutatott, kérte, hogy keresse meg ezt. Az asszony nem késlekedett, megkereste a helyet, összefogta az embereket, pénzt gyűjtöttek és 1948-ban átadták a kis kápolnát, benne egy Mária-szobrot is, ami úgy ábrázolja a Szűzanyát, ahogyan megjelent. Klára nénit a kommunista rendszer többször megkínozta, próbálta „téveszméitől" megszabadítani, zaklatták, üldözték, 21 hónapon keresztül. A Fallóskúti kegyhelyre azonban rendszeresen kijártak imádkozni a hívek, több csodás gyógyulás is történt a forrásnál, a tanúságként otthagyott mankókra mindannyian emlékezhetünk, akik jártunk ott, az emléktáblák pedig szintén ezeket a gyógyulásokat őrzik. Ma pedig már a kápolna mellett a Béke Királynője templom is áll Itt élt az ország egyetlen remetéje, Széli Sándor Paszkál, akinek személye szinte egybeforrt a kegyhellyel és a Mária-tisztelettel. A mátrai „három falu", amely közigazgatásilag tulajdonképpen egy, mert Mátraszentimréhez tartozik a környékbeli Fallóskúttal, Bagolyirtással és Galyatetővel együtt, nemcsak a télisportok kedvelőinek nyújt örömet. A Bőgős-rét kedvelt pihenőhely, s ha lehetőségünk idő hiányában nincs is szarvasbőgésre várni (bár szezonja még van), elhihet- jük: ez a névadója ennek a kis tisztásnak a bekötőúton. A Mátraszentlászló feletti Vö- rös-kő kilátóját néhány éve cserélték ki, a látvány nagyon szép, a kis kaptatóért igazán kárpótol. A mátraszentistváni Vidrócz- ki-csárda őrzi a híres mátrai betyár nevét, a „három falu templomát" valóban mindhárom mátrai falu lakossága barátsággal magáénak érzi. Nem volt ez mindig így: éppen azért épült itt, 1942-ben, mert nem tudtak megegyezni az épülő templom helyéről, ezért az egri érsek ezt a területet jelölte ki, amely azonos távolságra van mindhárom településtől. A templom védőszentje Szent István király. Innen a Mátra-bércen egyórás, kényelmes gyalogút vezet az Országos Kéktúra mentén Ágasvárra, ahonnan le tudunk ereszkedni a turistaházhoz. Az 1200 kilométeres, az országot keletről nyugat felé átszelő kék jelzést a Szent István Vándorlás alapján jelölték ki az ötvenes években, ugyanis az 1938-as szentévben - emlékezve a Szent Király halálának 900. évfordulójára - elhatározták egy emléktúra létesítését. Két csoport indult el márciusban keletről és nyugatról, Dobogókőn találkoztak Pünkösd ünnepén. A túra ekkor még nem vált, a háború miatt később sem válhatott széles körben elterjedtté, az ötvenes években beinduló sportmozgalom, az MHK (Munkára, harcra kész!) élesztette újra 1952-ben, de igazán csak a hatvanas években indult be. Országosan ismertté az 1979-ben forgatott legendás tévésorozat, a Másfélmillió lépés Magyarországon tette, Rockenbauer Pál szakavatott, hozzáértő munkájával, Sinkó László hangjával. Peták István szerkesztőmunkájával. Sajnos ma már mindannyian odafent- ről figyelik, a mozgalmat, de nagy örökséget hagytak ránk, vigyázni kell rá. És öröm látni, hogy vigyázunk is, mert a Kéktúra reneszánszát éli, a kiírás óta eltelt időben mintegy 5700 ember teljesítette. Ágasvárra érve a panorámát kell megcsodálnunk: ellátni a Börzsönyig és a Budai-hegyekig, észak felé pedig a Karancs és a Tátra is látszik. Van még egy látnivaló: a török lábnyom, amelynek eredete ugyan nem bizonyított, a népi emlékezet úgy tartja, hogy egy török katona lábnyomát őrzi a kőzet. Hogy így van-e vagy sem, azt mindenki döntse el, ha erre jár, érdemes felmenni a várhoz és a turistaházhoz is. Visszafelé pedig a meseszép Csörgő-szurdokban térjünk vissza - igazán óvatosan és körültekintően haladva - Mátraszentistvánba. Utunkat Galyatető felé véve, elhaladunk a Piszkés-tetői Csillagvizsgáló alatt, ahonnan már rövid idő és egy nagyon szép fennsíki rész, a Galya-fennsík után érkezünk Galyatetőre. Itt, mielőtt a kilátó-tévétorony felé mennénk, álljunk meg az andezitből épült kis kápolnánál megéri betérni. A templom a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére épült 1939 és 1942 között, s a szentelés évében, 1942-ben, itt komponálta Kodály Zoltán, a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus a Csendes mise orgonaváltozatát, amiről emléktábla is tudósít a templomban. A mű kezdősora: „Csendes mise háborús időkben". S a szép kis templom, viszonylag magas, égbenyúló tornyával és belsejével valóban elcsendesít a külvilágtól egy kicsit A szép színes üvegablak, ami Sztehlo Lili munkája, magyar szentjeinket ábrázolja, s ami a legkülönlegesebb: a történelmi címereinket is, amelyek között - lévén, hogy a nyolcvanas években készítették az üvegablakokat - a Kádár-címer is helyet kapott. Természetesen a mai címerünk is ott van az üvegablakon. De nemcsak ezért szép a templom: a bejárattól balra áll Kodály Zoltán mellszobra a saját gondolatávaL amit érdemes megszívlelni: „A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése. A népek legendái isteni eredetűnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet." Galyatetőn az 1934-ben épült, 960 méter tengerszint feletti magasságon álló Péter-he- gyese kilátó hív meg páratlan szépségű panorámára. A Magyar Természetjáró Szövetséget dicséri, hogy a kilátót tavaly felújították, így most már biztonságosan lehet feljutni a tetejére, ezen túlmenően pedig új turistacentrumot építettek, ami nemcsak az idősebb, régebb óta túrázókat, de a fiatalokat is várja akár iskolaidei, akár nyári programokra. A Nagyszállóban pedig emlékszoba őrzi a nagy zenetudós, Kodály Zoltán mátrai emlékeit. A Mátra magas hegyei valamennyiünket várnak, nem csak ősszel, hanem minden évszakban! Használjuk ki közelségét, fedezzük fel értékeit, látnivalóit, csodáit minél többször! Szatmár-Beregi Szilvanapok Tökmagos krumplilángost készítenek az ez évben 13. alkalommal megrendezett Szatmár-Beregi Szilvanapokon Tarpén, az elmúlt hét végén. Búcsú a Szűzanya tiszteletére Gyöngyösön, a Mátra déli lábánál szeptember 25-én, vasárnap tartották a Fájdalmas Szűzanya búcsúját V
